Megkérdeztük

Papp István, Delta Technologies
Papp István, Delta Technologies
Forrás: ITB
Mindenkinek sürgős lett a fejlesztés

Az ambíció önmagában kevés a külföldi sikerekhez, minden hazai vállalkozásnak célba kellene vennie a tőzsdét

A mostani válságból való kilábalás üteme attól függ, hogy elég gyorsak, bátrak és innovatívak lesznek-e a politikai, gazdasági vezetők a valós paradigmaváltáshoz – állítja Papp István. A Delta Technologies igazgatóságának elnöke az ITBUSINESS-nek adott interjúban beszélt arról is, milyen kihívásokkal küzd az ipari digitalizáció a hazai kkv-k körében és miért lenne jó, minél több informatikai cég jelenne meg a Budapesti Értéktőzsdén.

– Korábban évtizedekig multinacionális cégeknél dolgozott, most pedig egy magyar tulajdonú, tőzsdei társaság elnöke. Mivel telnek a napjai?

– Több mint 25 évvel ezelőtt, pályakezdőként nem gondoltam volna, hogy egyszer eljutok a világ egyik legnagyobb IT-cégének regionális alelnöki posztjára. Megtörtént, sokat tanultam az odáig vezető úton - láttam jót is, rosszat is - és ma már nem bánom, hogy az élet végül más irányba vitt.

Nagyjából egy éve kértek fel az Est Media és a Delta Systems tőzsdei tranzakciójának szakmai támogatására. Miután a cég stratégiája elkészült és a tőzsdei tranzakció is lezárult, így ez a feladat ma már kevesebb időmet köti le. Jelenleg tapasztalatommal és meglátásaimmal segítem a cég vezetőit, amikor erre igényt tartanak. Ugyanakkor számos izgalmas projektben veszek részt tanácsadóként és befektetőként is. Korábbi munkáimhoz képest sokszínűbb feladataim vannak, rendkívül érdekes emberekkel találkozom és sokkal többet beszélgetek a piac különböző szereplőivel, gyakran tét nélkül is. Ez korábban például biztosan nem fért volna bele.

– U vagy V? Milyen lesz véleménye szerint a kilábalás üteme a válság után?

– Szakértő legyen a talpán, aki biztosan tudja mi vár ránk. A járványveszély úgy érkezett, mint egy frontális ütközés. Az ütközést követő első másodpercekben még sajnos nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora a baj. Mindenkit váratlanul ért a járvány, annak lehetséges következményei és ennek megfelelően szélsőséges és durva volt a válasz is. Ebből számomra az következik, hogy nagy árat fogunk fizetni, és csak abban bízhatunk, hogy nem fog sokáig tartani a gazdasági visszaesés. A legfontosabb kérdés most is az – mint minden krízishelyzet esetében –, hogy tanulunk-e valamit? Tudunk-e végre változtatni a nem hatékony, korszerűtlen rendszereinken. A kilábalás üteme pedig attól függ, hogy elég gyorsak, bátrak és innovatívak lesznek-e a politikai, gazdasági vezetők a valós paradigmaváltáshoz.

– Mit gondol a magyar válságkezelésről, elegendőek a meghozott intézkedések?

– A válságkezelés eredményességét valójában csak az idő tudja majd igazolni. A legtöbb országban időben léptek a kormányok, és ilyen helyzetben a gyorsaság meghatározó lehet. Ezer forint segély a földrengés utáni napon többet ér, mint annak a sokszorosa hetekkel később. A munkahelyek megtartása kétségtelenül a legfontosabb feladat. Következetes és támogatható a kormány rövidített munkaidőhöz kötött bérköltség-támogatási rendszere. Vállalkozó ismerőseim között vannak olyanok, akiknél azonban súlyosabb helyzet alakult ki. Az ilyen vállalkozásokra is gondolni kell. Másik komoly probléma, hogy a cégek zömének alacsony a likviditása. Ezen a területen is segítségre van szükség, például a hitelfelvétel könnyítésével és a támogatási források kihelyezésének felgyorsításával. Ellenkező esetben erős konszolidációra lehet számítani.

– Elképesztő lendületet vett a járvány hatására a digitalizáció, mi érződik ebből az informatikai piacon?

– Nem kétséges, hogy a jelenlegi helyzet az informatikai ágazat számára lehetőségeket teremt, különösen a vállalati digitalizáció területén. A munkavégzés helye, a munkatársak vagy a partnerek közti kapcsolattartás, a feladatkezelés és az adatelérés mind-mind átkerültek a digitális térbe. A szolgáltatók már évek óta kínálják a fenti lehetőségeket, és a felhasználók is ismerik már ezeket a szolgáltatásokat. Most annyi változott, hogy a krízishelyzet az eddig megúszott, de egyébként elkerülhetetlen digitalizációt egyik napról a másikra kikényszeríti a döntéshozókból. Hirtelen mindenkinek sürgős lett a fejlesztés, de a most meghozott döntések és elvégzett munka hosszú távon jelentenek majd versenyelőnyt a gazdaság gyorsan alkalmazkodó szereplőinek.

– Mennyire felkészültek akár technológiában, akár gondolkodásban a magyar kkv-k az ipari digitalizációra?

– Szinte hittérítői küldetéstudatra és kitartásra van szükség a vállalkozói kultúra megváltoztatásához. Véleményem szerint ennek a folyamatnak még mindig az elején járunk. Mondok néhány számot: az Ipar 4.0 programok keretében 300 hazai vállalat digitalizációs stratégiájának kidolgozását és 50 vállalat részletes megvalósíthatósági programjának elkészítését tűzte ki célul a kormány. A 300-ból eddig 123, az 50-ből pedig mindössze 18 lett. Ez is jól mutatja a tulajdonosok, a menedzsment-témával szemben kialakult tartózkodását. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az ipari területen működő cégek számára egzisztenciális kérdés a digitalizáció. Egyszerűen nincs választási lehetőség, mert technológiai fejlesztések nélkül képtelenség ledolgozni a lemaradást hatékonyság, termelékenység területén. Márpedig, ha ez nem sikerül, akkor járvány nélkül is százával zárhatnak be magyar kkv-k.

– Véleménye szerint miért nem aktívabbak a magyar informatikai vállalkozások külföldön?

– Az informatika az egyik legkompetitívebb iparág. Nemzetközi piacokon pedig különösen igaz, hogy a menedzsment felkészültsége és az innovációs képesség mindent visz. A nemzetközileg is sikeres, magyar informatikai cégek – van előttünk néhány jó példa – esetében a siker mindkét előfeltétele adott volt. Megítélésem szerint a nemzetközi ambíció megléte kevés. Nyelveket beszélő, világlátott, kulturálisan nyitott vezetők és saját termékre, tudásra épülő portfólió nélkül csekély a siker esélye.

– Hogyan befolyásolja a mostani helyzet az IKT-cégek terjeszkedési terveit?

– Meggyőződésem, hogy hosszú távon fenntartható versenyelőnyre jelentős piaci átrendeződés idején lehet szert tenni. A mozgékony és határozott támadójátékot választó cégek előtt megnyílik a lehetőség. Ezekben a hetekben fog eldőlni, hogy kikből lesznek a nyertesek, az igazi értékteremtők. A terjeszkedéshez azonban nemcsak tőke, hanem erős piaci pozíció, vagyis versenyképes termék, lojális ügyfelek, stabil piaci részesedés és legalább az iparági átlagot elérő profitabilitás szükséges.

– Miért érheti meg egy magyar informatikai vállalkozásnak, hogy a tőzsdére menjen?

– Irreális felvetés, de szívem szerint mégis azt mondanám, hogy minden hazai IT-vállalkozásnak célul kellene kitűzni a tőzsdei jelenlétet. Az ágazat innovatív jellegéből adódóan, pont az IT-vállalkozásoknak jelenthetne előnyt a tőzsde. Többek között, azért tudta lelépni az Egyesült Államok az egész világot technológiai területen, mert ott természetes módon minden alapító eleve IPO-ban gondolkodik. Ez pedig meghatározza a vállalkozói kultúrát és kikényszeríti a valós innovációt. A tőzsde egy szabályozott és kegyetlen piac, ahol szigorú elvárásoknak kell megfelelni. Ilyen értelemben tehát a tőzsdei jelenlét a vállalkozás érettségének és erőnlétének fokmérője is. A jutalom pedig a tőkebevonás, az innováció és a növekedés finanszírozásának a lehetősége.

Ráadásul a tőzsdének is jót tenne, ha több hazai informatikai cég papírjaival lehetne kereskedni. Amerikában és néhány európai országban – éppen az IT-szektornak köszönhetően – a tőzsdén jegyzett cégek összesített piaci értéke a GDP arányában meghaladja 150 százalékot.  Magyarországon ez az arány 20-25 százalék.