Megkérdeztük

10_Krenusz_Kornel_MG_0814k.jpg
Forrás: ITB
Mobilon csak adat

Versenyben a piaccal

Állami tulajdonú távközlési társaságként, de versenypiaci szemlélettel működik az MVM NET. A versenyszférából érkezett vezérigazgató, Krénusz Kornél nem engedi, hogy a szervezet belekényelmesedjen az állami kiemelt feladatokból adódó szerepkörébe, mert annak piaci szolgáltatásaik is kárát látnák, mellette természetesen szem előtt tartva a MAVIR Zrt. kiszolgálását, mely az MVM NET elsődleges feladata.

– Hogyan illeszkedik az MVM NET tevékenysége az állami távközlési szolgáltatók közé?

– Elsődleges feladatunk, hogy az nemzeti távközlési gerinchálózatot biztosítsuk a az állami intézmények számára  kijelölt Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) részére Ezen a hálózaton nyújtunk szélessávú adatkapcsolatokat, elsősorban a NISZ, és rajta keresztül a legtöbb állami szervezet és intézmény számára. Közvetlenül szolgáljuk ki viszont a Pro-M Zrt-t, illetve a NIIFI-t, amely az iskolákat és az egyetemi-akadémiai szférát látja el adathálózati kapcsolatokkal. Az említett Pro-M a készenléti mobilkommunikációs rendszer szolgáltatója, az Antenna Hungária pedig a vezeték nélküli technológiákban, mint a műsorszórás és a mikrohullámú megoldásokban van otthon, így jól kiegészítjük egymást.

– Milyen szolgáltatások érhetők el az MVM NET-től?

– Alaphálózati infrastruktúraszolgáltatást nyújtunk csak. A műszaki emberek kedvéért mondom, Layer 1 és Layer 2 szintig megyünk csak. Már az internetelérést is a NISZ vagy a NIIFI biztosítja az általa kiszolgált intézményeknek. Ez persze csak a kormányzati ügyfelek esetében van így, az üzleti ügyfeleknek piaci alapon magasabb szintű szolgáltatásokat is kínálunk.

– Milyen infrastruktúrával rendelkezik ehhez az MVM NET?

– Több mint 6200 kilométer hosszú üvegszálas gerinchálózatot működtetünk. Ennek alapját a nagyfeszültségű villamos távvezetékek oszlopain vezetett, úgynevezett OPGW kábelek jelentik.

– Elegendő ez a várható igények kielégítésére, vagy már tervezik a hálózat bővítését?

– Nagyon is tervezzük, a következő három év során szeretnénk jelentős mértékben bővíteni az optikai gerinchálózat hosszát. A mostani gerinchálózatunk sok esetben a végfelhasználóktól távol végződik. Kiemelt kormányzati elvárás és saját érdek, hogy a gerinchálózati aggregációs csomópontokat és ezáltal a végpontokat minél közelebb vigyük a felhasználóinkhoz. Jelenleg a piaci szolgáltatók vagy éppen a szintén állami Antenna Hungária segítségével hidaljuk át a gerinchálózat és az ügyfelek közötti távolságot. Három év alatt viszont minden járási központban saját végződtetési pontot akarunk létrehozni.

– Hogyan illeszkednek a hálózatbővítési terveik a 2018 végéig befejezendő Szélessávú Internet Projektbe (SZIP-be)?

– Szorosan összefüggenek azzal. A SZIP-ben nemcsak a háztartásokat és a vállalkozásokat látják el szélessávú internetkapcsolattal, hanem az állami intézményeket, szervezeteket, hivatalokat is. Az MVM NET-nek jogszabályban kijelölt feladata, hogy a járási központokban átvegye az állami-kormányzati összeköttetéseket az adott járás lefedő hálózatát kiépítő szolgáltatótól, és azt továbbítsa a kormányzati gerinchálózatban. De ettől függetlenül több mint egy tucat járásban aktív pályázóként is részt veszünk a projektben, tehát végponti hálózatot építenénk ki.


 

– Említette a versenypiaci szolgáltatásokat. Ezek csak kiegészítő tevékenységet jelentenek a társaság életében vagy kimondottan prioritást élveznek?

– Azért fontos, hogy a piaci szegmensben is jelen legyen az MVM NET, mert nem szeretnénk belekényelmesedni az állami feladatokból adódó szerepkörünkbe. A kormányzati szereplők számára kínált szolgáltatásainknak is versenyképesnek kell lenniük a piacon. A felügyeleti szerveink alaposan átnézik az árképzésünket, a költségeinket, és a fejlesztési terveinket is alá kell támasztanunk megtérülési számításokkal. Ebben sem különbözünk a versenypiaci szolgáltatóktól.

– Piaci alapokon milyen szolgáltatásokat kínálnak, és elsősorban milyen ügyfélkörnek?

– Ebben a körben is alapvetően infrastruktúraszolgáltatók maradunk. Így például a kisebb távközlési cégeknek adunk átviteltechnikai megoldásokat, internetszolgáltatást nemzetközi irányba, szélessávú kapcsolódási lehetőséget a Budapest Internet Exchange-hez (BIX). A magyar piacon például elsőként kínálunk közvetlen kapcsolatot a DE-CIX-hez, a frankfurti forgalomkicserélő központhoz. Így a magyar ügyfeleink olcsóbban és nagyobb sávszélességgel tudnak kapcsolódni számos nagy nemzetközi internet- és tartalomszolgáltatóhoz, miáltal maguk is gyorsabb letöltést kínálhatnak saját ügyfeleiknek.

– Várható-e a szolgáltatások vagy az ügyfélkör bővítése?

Szakmai pálya

– 2015 júliusában veszi át az MVM NET vezérigazgatói posztját

– közel egy évig a GTS Hungary marketing- és termékfejlesztési igazgatója

– 2012 novemberében megalapítja a világítástechnikai megoldásokkal foglalkozó BestLED Hungaryt, amelynek ügyvezetője is lesz

– 2002 és 2011 között az Interware gazdasági igazgatója és cégvezetője

– Hosszabb távon sem tervezzük a kis- és középvállalat vagy pláne a lakossági ügyfélkör közvetlen kiszolgálását. Maradunk a kisebb távközlési szolgáltatóknál; az ő esetükben komoly előnyünk, hogy nem vagyunk és nem leszünk vetélytársaik a számukra meghatározó lakossági és KKV-piacokon. A nagyvállalatoknak hang alapú szolgáltatásokat és hamarosan adatközponti elhelyezést is kínálunk. De például ez utóbbi esetben is maradunk az infrastruktúránál, tehát nem megyünk el az adatközponti informatikai szolgáltatások felé.

– Ebben a vállalati ügyfélkörben előny vagy hátrány, hogy az MVM NET állami tulajdonú cég?

– Teljesen irreleváns a tulajdonos kiléte. Az MVM NET gazdasági társaság, és ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak rá, mint bármelyik másik szolgáltatóra, és ha ezek a jogszabályok változnak, mindenkit egyaránt érinteni fognak. Szolgáltatásainkban és árainkban pedig szintén a piachoz kell igazodnunk.

– Hogyan illeszkedik a vezetékes portfólióba a 450 MHz-es mobilhálózat és milyen készültségi fokban van most, a többszöri csúszás után?

– Elképzelhető, hogy amikor annak kiépítését az MVM NET-re bízták, még nem volt állami kézben a vezeték nélküli technológiákban járatosabb Antenna Hungária, így eshetett a választás ránk. A késést pedig elsősorban az okozta, hogy eleinte CDMA technológiával tervezték kiépíteni a rendszert, és menet közben váltottak a sokkal időállóbb, modernebb LTE technológiára. Most viszont már nagyon jól állunk: a bázisállomások nagy része már működik, a lefedettség országos szinten közel 90 százalékos. Az NMHH 95 százalékos lefedettséget követel meg, ezt a szintet néhány héten belül elérjük.

– Mikor indulhatnak el az első szolgáltatások, és várhatóan mik lesznek azok?

– Tesztüzemben már most is mennek rajta szolgáltatások. Több partner, így a NISZ és a Pro-M is folytat teszteket, próbálják mind területileg, mind műszakilag megtalálni azokat a megoldásokat, amelyekkel a leghatékonyabban tudják kihasználni a hálózat nyújtotta lehetőségeket. Az év második felétől már több ezer aktív szolgáltatás lesz a hálózaton.

A 450 MHz-es mobilhálózat a technológia jellegéből adódóan elsősorban a kis sávszélességet, viszont nagy területi lefedettséget igénylő adatátvitelre nyújt optimális megoldást. Ilyenre van szüksége a most felfutóban lévő M2M és IoT rendszereknek, például az okosmérőknek. De használni fogja a Pro-M is adatkommunikációra, a TETRA-hálózat ugyanis kizárólag beszédcélokra alkalmas. Az adatforgalom terhére, zárt hálózaton a 450-es rendszerben is megvalósítható IP alapú hangátvitel, de általános beszédcélú mobil szolgáltatás ezen nem lesz.

– Későbbi fejlesztésekkel sem tehető alkalmassá a hálózat arra, hogy mondjuk ezen valósuljon meg egy állami mobilszolgáltatás?

– A központot és a bázisállomásokat természetesen jelentős beruházással tovább lehet fejleszteni Voice-over-LTE szolgáltatásra, de a hálózatot adatátvitelre terveztük. Nem az MVM NET-ből fog kinőni az állami mobilszolgáltató, az biztos.

– Ön a magánszférában dolgozott, mielőtt egy állami vállalat vezetője lett volna. Mennyire tudja érvényesíteni a magával hozott piaci szemléletet az állami szférában?

– Szerencsére nincs ezen a téren semmilyen nehézség, köszönhetően annak is, hogy a kollégáim nagy része szintén a piaci szolgáltatóktól érkezett, és ott van a fejekben a piaci gondolkodás. Hosszú távon sem szabad senkinek elfelejtenie, hogy bár az MVM NET nagyrészt az állami szférát szolgálja ki, ezt ugyanúgy a folyamatos verseny keretében kell megtennie, mint a piaci szereplőknek. Nem kényelmesedhetünk el, napról napra meg kell vívunk a csatáinkat, hogy jobbak legyünk, mint a versenytársaink. Minden üzleti modellünknek, minden szolgáltatásunknak ki kell állnia a piac próbáját.