Megkérdeztük

13_Takacs_Krisztian_420
Forrás: -

Újabb mobilszolgáltató

Bizony, az integrált távközlési szolgáltatásoké a jövő. Újabb optikai kábelek kerülnek a földbe, újabb alternatív szolgáltatók kapcsolódnak be a virtuális mobilpiacba. A siker a konszolidálódó piacon a szolgáltatások komplexitásán múlhat.

Takács Krisztián, a Business Telecom Nyrt. elnök‑vezérigazgatója
Takács Krisztián, a Business Telecom Nyrt. elnök‑vezérigazgatója
– Nemrég adták át a Btel országos optikai gerinchálózának első szakaszát. Megéri egy alternatív távközlési szolgáltatónak ekkora beruházásba fogni egy viszonylag telített piacon?

– Megéri, s ennek több, leginkább üzletpolitikai oka van. Mi például azért kezdtünk el országos gerinchálózatot építeni ott, ahol ezt a települések nyomvonala indokolja, hogy a településeken létrehozott vagy létrehozandó ip alapú, mikrohullámú rendszereink komplett adatforgalmát eljuttassuk az operációs központba. Ennek az előnye egyrészt az, hogy nem kell mástól bérelni az optikai infrastruktúrát, amelyre eddig egyesével hordtuk rá a települések forgalmát. Másrészt rugalmasan bővíthető rajta a sávszélesség, a jövő igényeinek megfelelően. Harmadrészt a korszerű hibrid hálózat versenyelőnyt jelent más szolgáltatók elavult réz-, de akár optikai hálózataival szemben is, hiszen olyan településrészekre is jó minőségű szolgáltatást tud elvinni, ahová nem éri meg üvegszálat kihúzni.

– Mennyi idő alatt térül meg a gerinchálózat kiépítésének, illetve egy-egy város hálózati lefedésének a költsége?

– Feszes üzleti tervet kell készíteni, s csak úgy szabad elindítani a beruházást, hogy az beleférjen a kitűzött megtérülési időbe, esetünkben másfél évbe. Azért kell ilyen tudatosan tervezni, mert míg egy tőkeerős multi viszonylag szabadon terjeszkedhet a jövőbeni megtérülés reményében, addig egy magyar tulajdonú cégnek meg kell gondolnia, és üzleti tervvel alátámasztania minden lépést. Ezért a terjeszkedés lassabban is megy, mint egy multi esetében.

– Végül is ha nem a tartalékból, akkor miből finanszírozhatók a beruházások?

– Kötvény- és részvénykibocsátásból. Mi tavaly indítottunk 3 milliárd forint értékű, egyéves kötvényprogramot, s olyan ütemben hívjuk le a pénzt, ahogy az üzleti lehetőségek megnyílnak. Eddig egy 300 milliós és egy 780 milliós kibocsátást abszolváltunk, de még a tavasszal végrehajthatunk egy nagyobb kibocsátást.

– Rövidesen megjelennek a Btel részvényei a Budapesti Értéktőzsdén is, s ezzel gyakorlatilag kiterjesztik a forrásbevonási lehetőségeket. Miért van erre szükség a kötvénypiacon túlmenően?

– Bár a kötvénypiac ugyanúgy biztosít forrást, és ugyanolyan transzparenciát követel, mint a részvénypiac, mégis, van egyfajta elvárás a részvénykibocsátásra. Ezen túlmenően a részvénykibocsátás segíti a kötvénypiaci jelenlétet, illetve a cég tőkeszerkezetének átalakítását akkor, ha újabb, komolyabb beruházás van kilátásban. Egyelőre azonban csak a papírok technikai listázásáról van szó, a komolyabb ipo-t őszre tervezzük.

– Tehát ősszel nagyberuházásra készülnek. Mi lesz ez?

– Már egy éve nyílt titok, hogy a Btel mobil hangszolgáltatást is szeretne indítani, amivel egésszé tehetnénk a portfóliónkat. A negyedik mobilszolgáltatóra kiírt frekvenciatenderen végül ugyan nem indultunk, mert rendkívül nagy energiát és erőforrásokat igényelt volna egy sikeres szolgáltató létrehozása, s pénzügyi kockázata is lett volna a dolognak. A tervünk most az, hogy virtuális mobilhang-szolgáltatóként (mvno-ként) jelenünk meg a piacon.

Szakmai pálya

– főiskolai közgazdász végzettség

– 2003–2006: a GTS Datanet, majd a Pantel díjcsomagjai értékesítésének koordinációja

– 2006-ban megalapítja a Business Telecom Kft.-t, amelynek ügyvezető igazgatója lesz; a cég nyílt részvénytársasággá alakulása óta az elnök-vezérigazgatói teendőket látja el.

– Szóval felsorakoznak a Tesco és a Lidl mögé…

– Ez azért annál több lesz. Az áruházak nem szolgáltatók, a vásárlók pedig csak leveszik a polcról a továbbértékesített, prepaid csomagokat. A hozzánk hasonló cégek versenyelőnye abban rejlik, hogy kedvező tarifájú családi csomagokat tudnak összeállítani, amelyekbe a mobilhang-előfizetés mellé más távközlési szolgáltatást is oda lehet tenni a vezetékes telefontól és internettől a mobilinterneten át az ip alapú televíziózásig.

– Ezek alapján, ha jók a sejtéseim, nem a Magyar Telekom hálózatán akarnak majd osztozni virtuális szolgáltatóként… A másik kettő közül melyik lesz a nyerő?

– Valóban nem a Telekom, hiszen az a legfőbb, sőt egyetlen versenytársunk, ha a szolgáltatáscsomagok komplexitását nézzük. A tényleges partner kilétéről még korai lenne nyilatkozni, viszont annyit már mindenki tudhat, hogy a 2010-ben bevezetett mobilinternet-szolgáltatásunkban a Vodafone a stratégiai partnerünk.