Megkérdeztük

10_Balogh_Peter_6183rk.jpg
Forrás: ITB
Új stílust hozott a piacra

Startupokat segít a volt vezér

A vártnál jóval nagyobb a kereslet a tanácsadási szolgáltatásra, emiatt szünetet kell tartaniuk az újabb startupok fogadásában – mondta el az ITBUSINESS-nek Balogh Péter, a Baconsult társalapítója. Azt szeretnék elérni, hogy tíz éven belül legyen tíz Prezi- vagy Ustream-szintű magyar sikersztori, amelyek összesen 10 ezer embert foglalkoztatnak és legyen hozzájuk valamilyen közük.

– Az egyik legsikeresebb, magyar gyökerű technológiai céget, az NNG-t vezetted korábban, miért döntöttél a váltás mellett?

– Régóta érlelődött bennem a háttérben ez a lépés, tavaly nyáron jött el az ideje, hogy úgy éreztem, szedem a sátorfámat és valami újba kezdek. Nagyon szeretek ötletelni, termékekkel foglalkozni, kitalálni dolgokat. Ahogy azonban egy cég megnő – az NNG már több mint 800 fős –, már kevés ilyen feladat jut a vezérigazgatónak. Sokkal ritkábban kell direkt dolgokkal foglalkozni. Azt vettem észre, hogy a napjaimat meetingeken töltöm, ugyanazokkal a problémákkal szembesülök, és egész egyszerűen ez nem érte el azt az izgalomfaktort, amire szükségem volt. Olyannal akartam foglalkozni, amiben jobban megtalálom az izgalmat. Ezért úgy döntöttünk párommal, Majával (Mázi Máriával), hogy mindketten otthagyjuk a munkahelyünket, utazgatunk egy kicsit, és közben startupokkal foglalkozunk. Eredetileg csak tavaly ősszel kezdtük volna el élesben, de úgy alakult, hogy szeptember elejére már tele volt a naptárunk találkozókkal, és azóta is folyamatosan ezt csináljuk.

– A Baconsult gyakorlati tudást, partnerséget ígér a startupoknak. Mit jelent ez a gyakorlatban, és a tanácsadás mellett mire számíthatnak még a hozzátok fordulók?

– Azt gondolom, hogy van a piacon olcsóbb tőke is annál, mint amit mi tudunk adni, de persze azért mi is szoktunk befektetni. A párommal mindketten az informatikai világban nőttünk fel, együtt kezdtük 21 éve a Veszprémi Egyetemet, dolgoztunk startupokban, részt vettünk szoftvercég felépítésében és az NNG létrehozása során is sok érdekes tapasztalatot szereztünk. Mi ezt a tapasztalatot akarjuk átadni. Mivel ezek személyes dolgok, nincsenek alkalmazottak, irodák, nem szervezetet építünk, hanem mi ketten végezzük a tanácsadást. Az az értékünk, hogy személyesen ülünk le mindenkivel és mi magunk is ötletelünk. Kapcsolati tőkét is adunk, sok startupot és piaci szereplőt kötünk össze egymással. Azon is dolgozunk, hogy a vezetők egyéni fejlődésére is hatással legyünk. Tanulási lehetőséget, vagy olyan élményeket igyekszünk szerezni nekik, amikkel előreléphetnek vezetőként. Mi nagyon személyesre vesszük a stílust, és egyenrangú félként kezeljük a startuppereket. A kockázati tőkecégeknél az a jellemző, hogy az ügyfél az, aki a pénzt adja, és az árucikk a startup, mi ezt meg akarjuk fordítani, nekünk a startup a legfontosabb. Ha egy új csapat jelentkezik, mindenkivel igyekszünk leülni beszélgetni egy-egy órát, ezek alatt is hasznos tanácsokat adni, segíteni nekik. Ha több ilyen találkozó után úgy érezzük, együtt kell dolgoznunk, akkor valamilyen módon konkretizáljuk a kapcsolatunkat. Ez lehet befektetés, vagy tanácsadás vagy a kettő kombinációja. A tanácsadásért nem kérünk pénzt, de ha hosszabb időtartamra, egy-két évre havonta bizonyos óraszámban megállapodunk, akkor néhány százalékos részesedést kérünk a cégben.

– A cég honlapján azt lehet olvasni, hogy „Elnézést, megteltünk. Gyere vissza jövőre.” Ennyire beindult az üzlet?

– Igen, annyira, hogy 120-ig számoltuk a cégeket, amelyekkel találkoztunk, de aztán abbahagytuk. Ezek között volt nagyjából 20 olyan, ami nagyon szimpatikus volt, közülük héttel már együtt dolgozunk, illetve van még néhány amivel most alakul ki, hogyan tudjuk formalizálni a kapcsolatot. Úgy éreztük, annyira megtelt a kezünk azokkal, akikkel dolgozunk, hogy vissza kellett fogni a jelentkezéseket. Most dolgozunk azon, hogyan tud a technológia, szervezés segíteni abban, hogy még több céggel tudjunk értelmesen foglalkozni és segíteni nekik, az elsődleges cél ugyanis, hogy minél több csapatnak tudjanak irányt mutatni, támogatni őket az indulásban. Hamarosan a végére érünk néhány nagyobb projektnek, akkor megint lesz egy kis szabad kapacitásunk. De az látszik, hogy sokkal nagyobb az érdeklődés, mint vártuk, ami kicsit meglepett minket, de boldogok is vagyunk emiatt.

– Mik a további terveitek?

– Nincs olyan ambíciónk, hogy a lehető legtöbb startupba fektessünk be. Mi azt szeretnénk, hogy tíz éven belül legyen tíz olyan, Ustream, NNG, Prezi, LogMeIn-szintű cég, amelyek összesen 10 ezer embert foglalkoztatnak és legyen hozzájuk valamilyen közünk. Ezzel már elégedettek lennénk, és ha ez még anyagilag is kifizetődő és emellett érdekes lesz, akkor mi boldogok vagyunk. Egy saját startup elindítása is szerepel a terveink között.

– A startup-ökoszisztéma komoly figyelmet kapott az elmúlt években Magyarországon. Hogy látod, az érdeklődés mellett eredmények is vannak?

– Az utóbbi években hatalmas lendületet kaptak a startupok, részben a Jeremie, részben a Bridge Budapest nevű szervezetnek köszönhetően. Nagy médiafigyelem irányul rájuk és a fiatalok körében is jól meghonosodott, mint egy lehetséges életpályamodell. Ugyanakkor azt látni kell, hogy szinte senkinek sem az első vállalkozása lesz sikeres. Nekem is volt több arcraesésem még az NNG előtt. Azonban vannak már nagyon jó csapatok a piacon és évről-évre nő a sikeres projektek aránya.

– Mennyire nehéz ma Magyarországon sikeres startupot felépíteni. Miben kellene fejlődniük a hazai innovatív vállalkozások?

– Ami szerintem valószínűleg magyar, esetleg kelet-európai sajátosság, hogy az értékesítéshez és marketinghez értenek általában a legkevésbé és azt hanyagolják el leginkább ezek a cégek. A technikai kivitelezés a legtöbb esetben jól megy, a szervezeti felépítésben azonban már lehetnek gondok. Akkor szokott igazán beindulni egy startup, amikor már az ügyfelektől tud pénzt szerezni. Éppen ezért az a legfontosabb, hogy minél előbb ügyfelet találjanak, aki, vagy akik köré felépíthetik a terméküket. Sok startup bukik el amiatt, hogy nem találja meg a fizetőképes keresletet a termékére. A másik nagy problémakör, hogy azok a startupok, amelyek csupa lelkes egyetemistából állnak nem rendelkeznek munkatapasztalattal, mélyebb szaktudással, így aztán sokkal keményebben kell küzdeniük, mint más vállalkozásoknak, egész egyszerűen a tapasztalatlanságuk miatt. Ezért fontos, hogy minél előbb bevonjanak tapasztalt embereket, azonban ennek nálunk még nincs meg a kultúrája. A legtöbb startupnál az is gond, hogy futni akarnak, de nem tanultak még meg járni, vagyis egy exponenciálisan növekvő céget akarnak építeni, de még az általános vállalkozási ismeretekkel sem rendelkeznek.

– A figyelem mellett bőven jutott forrás is a Jeremie alapoknak köszönhetően. Jól használták fel ezeket az európai uniós pénzeket?

– A piaci szereplőknél sokkal negatívabban látom a helyzetet, ami talán abból is fakad, hogy nem vagyok közvetlenül érintett ebben a dologban. Nálunk máshogy csinálták, mint a környező országokban, és lényegesen kevésbé volt hatékony a program. Voltak rossz projektek, pénzek, amelyek nem feltétlenül odamentek, ahova kellett volna. Nem biztos, hogy a segítség, amit a pénz mellé tudtak adni a kihelyezést végző alapok, kellően jó volt. Ugyanakkor még ezekkel a problémákkal együtt is sikerült beindítani a piacot, a Jeremie-program adott egy hatalmas lendületet. Azonban szükség van a tisztulásra, változásra a piacon és ebből a szempontból nem bánom, hogy lassan kifutnak ezek a pénzek, és üzleti angyalok vagy tisztán üzleti alapon működő befektetők és a Baconsult által is képviselt „okospénz” veszik át a szerepüket.