– Sokat dolgozott Kelet-Európa több országában is. Miért
izgalmas Magyarország és az ITSH?
– Több
nagyvállalat informatikai és technológiai szervezetét vezettem korábban a
régióban és Írországban. Magyarország azért volt érdekes, mert bár az országgal
és a cégeivel már dolgoztam együtt, de az országban még nem. Olyan volt
számomra, mint egy távoli rokon, akiről sok mindent tud az ember, de nem ismeri
igazán, viszont szeretné megismerni. És természetesen ne feledkezzünk meg a jó
ételekről és a borokról sem, amelyek növelik számomra az ország vonzerejét. A
feladat is kimondottan érdekesnek tűnt, mert magasabb szintű vezetői szerepet
kínál. Már dolgoztam CTO-ként és CIO-ként is, most viszont olyan szervezetet
vezethetek, amely őket szolgálja ki, ráadásul széles szolgáltatási
portfolióval.
– Korábban nem dolgozott szolgáltatóközpontokat működtető
vállalatnál. Milyen tapasztalatokat és szempontokat tud kívülről behozni ebbe
a
világba?
– Igen,
korábban én voltam az, aki igénybe vette SSC-k szolgáltatásait, de pont ezért
tudok több dologban is újat mutatni. Lévén a felhasználói oldalon álltam,
kicsit az ügyfél szemével is látom most magamat, magunkat. Korábban is
igyekeztünk a működésünk, a gondolkodásunk középpontjába helyezni az ügyfelet,
de talán nem mindig átütő sikerrel. Nemcsak kiszolgálni kell az ügyfelet, hanem
együtt élni, együtt lélegezni vele. Ezt a gondolkodást a szervezet egészére ki
akarom terjeszteni, függetlenül attól, ki hol dolgozik a cégnél. Másrészt a
korábbi munkahelyeimen már sikeresen szerveztem ki teljes szolgáltatásokat
SSC-knek. Ez a tapasztalat igen fontos lehet az ITSH számára, amikor feljebb
akarunk lépni az értékláncon, és teljes szolgáltatási folyamatokat szeretnénk
átvenni. Végül a harmadik fontos szempont szerintem az, hogy közel 20 évig
éltem a régió több országában, ez pedig kellő tapasztalat ahhoz, hogy megértsem
az itteni gondolkodásmódot, miközben kívülállóként látom, hol lehetne még
javítani a dolgokon.
– Említette, hogy az ITSH-nak feljebb kell lépnie az
értékláncon. Miért van erre szükség és hogyan lehet meglépni?
– A világ
számos országában gombamód szaporodnak az SSC-k. India mellé felzárkózik
Brazília, Oroszország és több más ország is, ahol nagy a népesség, így
mérnökökből, informatikusokból is nagy a választék. Egyértelmű, hogy ezzel
Magyarország, de a régió többi országa sem tud méretben, a puszta számokban
versenyezni. Az egyetlen sikerrel kecsegtető stratégia az, ha értéket, egyre
fejlettebb szolgáltatásokat kínálunk. Innoválnunk kell, magas szintű
konzultációs tudást biztosítani, különösen az SAP-ban és az Open Cloudban.
– Ezen magasabb szintű szolgáltatások terén kik lehetnek
a vetélytársaink, és hozzájuk képest milyen versenyelőnyöket tudunk kínálni?
–
Magyarországnak és az ITSH-nak is fel kell ismernie, hogy a versenyelőny
nemcsak egy adott cégen belül meglévő tudásban és képességekben rejlik, hanem
abban a nagyobb egészben is, amelynek a részét alkotjuk. De ugyanez igaz a
régió többi országára is. Ezért úgy vélem, az ITSH egyik fő erőssége abban van,
hogy egy nagyobb csoport részét alkotja, együtt tud dolgozni másokkal, és
ezekben a munkákban vinni tudja a prímet. Önsorsrontó gondolkodásra vall, ha
azt hisszük, mindent meg tudunk csinálni egyedül. Meg kell találnunk a
kapcsolódási pontokat a régió többi testvérvállalatával, hogy közösen bármilyen
ügyféligényt ki tudjunk szolgálni. Ez teszi lehetővé számunkra, hogy relevánsak
maradjunk, hogy specializálódni tudjunk anélkül, hogy ügyfeleket veszítenénk.
Önmagában Magyarország vagy a többi régiós ország, és az ITSH sem tud egy adott
méret fölé nőni. De egy nagyobb egész részeként, egy határokon átnyúló
szolgáltatási csapat és portfólió meghatározó elemeként még a nagyobb
országokkal is sikeresen vehetjük fel a versenyt.
Szakmai pálya
|
---|
– Nemzetközi
jogi és telekommunikációs mérnöki diplomával rendelkezik
– 1999-ig
Hollandiában dolgozott tanácsadóként
– 1999–2002
között a Czech Telecom projektmenedzsere
– 2003 és
2007 között szlovák és bolgár távközlési cégek IT-területein dolgozik
– 2008–2011
között a Vivacom alkalmazásokért, illetve teljes IT-ért felelős vezetője
– 2011–2014
között a GTS Central Europe IT-igazgatója
–
2014–2015-ben a T-Mobile IT-fejlesztésért és működésért felelős regionális vezetője
– 2015–2017
között az ír eir Ireland CIO-ja |
– Mi a helyzet a határokon belüli együttműködéssel?
Mennyire együttműködő a magyar SSC-ipar, félre tudják tenni piaci
ellentéteiket?
– Nagyon is,
sokféle együttműködés folyik, hiszen bármennyire is vetélytársak vagyunk,
sokszor ugyanazokkal a nehézségekkel találjuk magunkat szembe. Együtt dolgozunk
például azon, hogy növeljük az SSC-k ismertségét és elismertségét. Sokan még
mindig úgy tekintenek rájuk, mint egyszerű informatikai szupportot kínáló
cégekre. Meg kell mutatnunk, hogy ennél már sokkal komolyabb tevékenységek
zajlanak a központokban. És erre nemcsak a fiatalok, hanem az ő szüleik
figyelmét is fel kell hívnunk, mert sokszor ők sincsenek tisztában azzal,
milyen lehetőségeik rejlenek az IT-szektorban.
– Mennyire fog működni a jövőben az a gyakorlat, hogy jó
nyelvtudással rendelkező fiatalokat keresnek, akiknek aztán megtanítják a
szükséges informatikai ismereteket?
– Egyre
kevésbé, ez nyilvánvaló. A nyelvtudás még mindig nagyon fontos, a mi esetünkben
az angol mellett a német is – ennek népszerűsítésére programokat is szervezünk
a velünk együttműködő egyetemekkel. De a nyelv önmagában már nem elegendő, és
a
szaktudásban sem elég az alapszint, mind fontosabbá válik a munkatapasztalat,
a
legalább 4-5 éves gyakorlat a magas hozzáadott értékű szolgáltatások terén. E
nélkül a munkatársaink nem tudnának belehelyezkedni az ügyfelek problémáiba,
gondolkodásmódjába, nem tudnának proaktívan ötleteket adni. Ezért inkább a
szakértelmet keressük, a nyelvtudást pedig fejlesztjük, ha szükséges.
– Nem félnek attól, hogy Magyarország lassan kifogy a
képzett fiatalokból?
– Ez nem kor
kérdése. Ha rendelkeznek a szükséges képességekkel, akkor bármilyen korosztályt
szívesen látunk. Amikor megkezdtük működésünket Magyarországon, elsősorban az
egyetemekről igyekeztünk felvenni embereket, de ők most már csak 10 százalékát
adják az új belépőknek.
– A munkaerő megtartása is fontos, ebben mennyire
sikeresek?
– Kell egy
olyan belső rendszer, mechanizmus, amely folyamatosan mutatja a lehetséges
karrierutakat a dolgozóinknak. Ez most még nem annyira formalizált és
kidolgozott, mint amennyire szeretném. Az lenne szerencsés, ha egy két év múlva
befejeződő projekt esetén is tudnánk, hogy az abban dolgozó munkatársaknak
milyen feladatokat tudunk majd adni, és ahhoz milyen ismeretekre lesz
szükségük, esetleg milyen továbbképzést kell tartani nekik.
– Február végén az ITSH nyerte el a legsikeresebb hazai
ICT-cégnek járó ITBUSINESS díjat. Mit jelent ez önnek és a vállalatnak?
– Nagy
megtiszteltetés számunkra a díj. Egyrészről sajnálom, hogy személyesen nem
lehetettem ott a rendezvényen, másrészt viszont talán jól is van így, hiszen
alig két hónapja vagyok vezető, ezt a díjat pedig azok érdemelték ki, akik már
tavaly is itt dolgoztak. De köszönet illeti az ügyfeleinket is, akik továbbra
is bíznak bennünk, újabb és újabb szolgáltatásokat kérnek tőlünk. Az
elismeréssel felelősség is jár, hiszen a jövőben is úgy kell működnünk, hogy
megtartsuk a bizalmat, a piacon elért pozíciónkat.
– Milyen tervekkel vágott neki az idei évnek, milyen
eredményekkel lenne elégedett 2018 végén?
– Az egyik
mindenképpen az, hogy az innováció, mint készség, mélyen beépüljön a cég
szövetébe és kézzelfogható eredményeket érjünk el az automatizáció révén.
Összefügg ezzel a rendelkezésünkre álló tudás- és képességhalmaz jobb
feltérképezése. Számtalan speciális tudást halmoztunk fel egy-egy projekt
részeként (Six Sigma, agilis fejlesztés, DevOps), de ezeket még csak néhány ügyfélnél
használjuk ki. A feladat az, hogy a tudást könnyebben elérhetővé tegyük a
vállalat egésze, és ezen keresztül az összes ügyfél, projekt számára. A
harmadik feladat pedig az, hogy legyünk nemzetközi szereplők, épüljünk be
szorosabban a T-Systems International értékláncába, valódi szolgáltatásokat és
ne csak erőforrásokat kínáljunk. Ez a munka nem ér véget egy év alatt, de 2018
végére mindenképpen kézzelfogható eredményeket kell elérnünk.