Feljebb kell lépni a szolgáltatási értékláncon és meg kell találni az együttműködési lehetőségeket a régió többi szolgáltatóközpontjával ahhoz, hogy továbbra is sikeres lehessen az IT Services Hungary – mondja a vállalat nemrég kinevezett ügyvezető igazgatója, Erik Slooten. A szakember az ügyfelek oldaláról érkezik, így új szemléletet ígér az SSC működésében.
– Több nagyvállalat informatikai és technológiai szervezetét vezettem korábban a régióban és Írországban. Magyarország azért volt érdekes, mert bár az országgal és a cégeivel már dolgoztam együtt, de az országban még nem. Olyan volt számomra, mint egy távoli rokon, akiről sok mindent tud az ember, de nem ismeri igazán, viszont szeretné megismerni. És természetesen ne feledkezzünk meg a jó ételekről és a borokról sem, amelyek növelik számomra az ország vonzerejét. A feladat is kimondottan érdekesnek tűnt, mert magasabb szintű vezetői szerepet kínál. Már dolgoztam CTO-ként és CIO-ként is, most viszont olyan szervezetet vezethetek, amely őket szolgálja ki, ráadásul széles szolgáltatási portfolióval.
– Korábban nem dolgozott szolgáltatóközpontokat működtető vállalatnál. Milyen tapasztalatokat és szempontokat tud kívülről behozni ebbe a világba?
– Igen, korábban én voltam az, aki igénybe vette SSC-k szolgáltatásait, de pont ezért tudok több dologban is újat mutatni. Lévén a felhasználói oldalon álltam, kicsit az ügyfél szemével is látom most magamat, magunkat. Korábban is igyekeztünk a működésünk, a gondolkodásunk középpontjába helyezni az ügyfelet, de talán nem mindig átütő sikerrel. Nemcsak kiszolgálni kell az ügyfelet, hanem együtt élni, együtt lélegezni vele. Ezt a gondolkodást a szervezet egészére ki akarom terjeszteni, függetlenül attól, ki hol dolgozik a cégnél. Másrészt a korábbi munkahelyeimen már sikeresen szerveztem ki teljes szolgáltatásokat SSC-knek. Ez a tapasztalat igen fontos lehet az ITSH számára, amikor feljebb akarunk lépni az értékláncon, és teljes szolgáltatási folyamatokat szeretnénk átvenni. Végül a harmadik fontos szempont szerintem az, hogy közel 20 évig éltem a régió több országában, ez pedig kellő tapasztalat ahhoz, hogy megértsem az itteni gondolkodásmódot, miközben kívülállóként látom, hol lehetne még javítani a dolgokon.
– Említette, hogy az ITSH-nak feljebb kell lépnie az értékláncon. Miért van erre szükség és hogyan lehet meglépni?
– A világ számos országában gombamód szaporodnak az SSC-k. India mellé felzárkózik Brazília, Oroszország és több más ország is, ahol nagy a népesség, így mérnökökből, informatikusokból is nagy a választék. Egyértelmű, hogy ezzel Magyarország, de a régió többi országa sem tud méretben, a puszta számokban versenyezni. Az egyetlen sikerrel kecsegtető stratégia az, ha értéket, egyre fejlettebb szolgáltatásokat kínálunk. Innoválnunk kell, magas szintű konzultációs tudást biztosítani, különösen az SAP-ban és az Open Cloudban.
– Ezen magasabb szintű szolgáltatások terén kik lehetnek a vetélytársaink, és hozzájuk képest milyen versenyelőnyöket tudunk kínálni?
– Magyarországnak és az ITSH-nak is fel kell ismernie, hogy a versenyelőny nemcsak egy adott cégen belül meglévő tudásban és képességekben rejlik, hanem abban a nagyobb egészben is, amelynek a részét alkotjuk. De ugyanez igaz a régió többi országára is. Ezért úgy vélem, az ITSH egyik fő erőssége abban van, hogy egy nagyobb csoport részét alkotja, együtt tud dolgozni másokkal, és ezekben a munkákban vinni tudja a prímet. Önsorsrontó gondolkodásra vall, ha azt hisszük, mindent meg tudunk csinálni egyedül. Meg kell találnunk a kapcsolódási pontokat a régió többi testvérvállalatával, hogy közösen bármilyen ügyféligényt ki tudjunk szolgálni. Ez teszi lehetővé számunkra, hogy relevánsak maradjunk, hogy specializálódni tudjunk anélkül, hogy ügyfeleket veszítenénk. Önmagában Magyarország vagy a többi régiós ország, és az ITSH sem tud egy adott méret fölé nőni. De egy nagyobb egész részeként, egy határokon átnyúló szolgáltatási csapat és portfólió meghatározó elemeként még a nagyobb országokkal is sikeresen vehetjük fel a versenyt.
Szakmai pálya
|
|---|
– Nemzetközi jogi és telekommunikációs mérnöki diplomával rendelkezik – 1999-ig Hollandiában dolgozott tanácsadóként – 1999–2002 között a Czech Telecom projektmenedzsere – 2003 és 2007 között szlovák és bolgár távközlési cégek IT-területein dolgozik – 2008–2011 között a Vivacom alkalmazásokért, illetve teljes IT-ért felelős vezetője – 2011–2014 között a GTS Central Europe IT-igazgatója – 2014–2015-ben a T-Mobile IT-fejlesztésért és működésért felelős regionális vezetője – 2015–2017 között az ír eir Ireland CIO-ja |
– Mi a helyzet a határokon belüli együttműködéssel? Mennyire együttműködő a magyar SSC-ipar, félre tudják tenni piaci ellentéteiket?
– Nagyon is, sokféle együttműködés folyik, hiszen bármennyire is vetélytársak vagyunk, sokszor ugyanazokkal a nehézségekkel találjuk magunkat szembe. Együtt dolgozunk például azon, hogy növeljük az SSC-k ismertségét és elismertségét. Sokan még mindig úgy tekintenek rájuk, mint egyszerű informatikai szupportot kínáló cégekre. Meg kell mutatnunk, hogy ennél már sokkal komolyabb tevékenységek zajlanak a központokban. És erre nemcsak a fiatalok, hanem az ő szüleik figyelmét is fel kell hívnunk, mert sokszor ők sincsenek tisztában azzal, milyen lehetőségeik rejlenek az IT-szektorban.
– Mennyire fog működni a jövőben az a gyakorlat, hogy jó nyelvtudással rendelkező fiatalokat keresnek, akiknek aztán megtanítják a szükséges informatikai ismereteket?
– Egyre kevésbé, ez nyilvánvaló. A nyelvtudás még mindig nagyon fontos, a mi esetünkben az angol mellett a német is – ennek népszerűsítésére programokat is szervezünk a velünk együttműködő egyetemekkel. De a nyelv önmagában már nem elegendő, és a szaktudásban sem elég az alapszint, mind fontosabbá válik a munkatapasztalat, a legalább 4-5 éves gyakorlat a magas hozzáadott értékű szolgáltatások terén. E nélkül a munkatársaink nem tudnának belehelyezkedni az ügyfelek problémáiba, gondolkodásmódjába, nem tudnának proaktívan ötleteket adni. Ezért inkább a szakértelmet keressük, a nyelvtudást pedig fejlesztjük, ha szükséges.
– Nem félnek attól, hogy Magyarország lassan kifogy a képzett fiatalokból?
– Ez nem kor kérdése. Ha rendelkeznek a szükséges képességekkel, akkor bármilyen korosztályt szívesen látunk. Amikor megkezdtük működésünket Magyarországon, elsősorban az egyetemekről igyekeztünk felvenni embereket, de ők most már csak 10 százalékát adják az új belépőknek.
– A munkaerő megtartása is fontos, ebben mennyire sikeresek?
– Kell egy olyan belső rendszer, mechanizmus, amely folyamatosan mutatja a lehetséges karrierutakat a dolgozóinknak. Ez most még nem annyira formalizált és kidolgozott, mint amennyire szeretném. Az lenne szerencsés, ha egy két év múlva befejeződő projekt esetén is tudnánk, hogy az abban dolgozó munkatársaknak milyen feladatokat tudunk majd adni, és ahhoz milyen ismeretekre lesz szükségük, esetleg milyen továbbképzést kell tartani nekik.
– Február végén az ITSH nyerte el a legsikeresebb hazai ICT-cégnek járó ITBUSINESS díjat. Mit jelent ez önnek és a vállalatnak?
– Nagy megtiszteltetés számunkra a díj. Egyrészről sajnálom, hogy személyesen nem lehetettem ott a rendezvényen, másrészt viszont talán jól is van így, hiszen alig két hónapja vagyok vezető, ezt a díjat pedig azok érdemelték ki, akik már tavaly is itt dolgoztak. De köszönet illeti az ügyfeleinket is, akik továbbra is bíznak bennünk, újabb és újabb szolgáltatásokat kérnek tőlünk. Az elismeréssel felelősség is jár, hiszen a jövőben is úgy kell működnünk, hogy megtartsuk a bizalmat, a piacon elért pozíciónkat.
– Milyen tervekkel vágott neki az idei évnek, milyen eredményekkel lenne elégedett 2018 végén?
– Az egyik mindenképpen az, hogy az innováció, mint készség, mélyen beépüljön a cég szövetébe és kézzelfogható eredményeket érjünk el az automatizáció révén. Összefügg ezzel a rendelkezésünkre álló tudás- és képességhalmaz jobb feltérképezése. Számtalan speciális tudást halmoztunk fel egy-egy projekt részeként (Six Sigma, agilis fejlesztés, DevOps), de ezeket még csak néhány ügyfélnél használjuk ki. A feladat az, hogy a tudást könnyebben elérhetővé tegyük a vállalat egésze, és ezen keresztül az összes ügyfél, projekt számára. A harmadik feladat pedig az, hogy legyünk nemzetközi szereplők, épüljünk be szorosabban a T-Systems International értékláncába, valódi szolgáltatásokat és ne csak erőforrásokat kínáljunk. Ez a munka nem ér véget egy év alatt, de 2018 végére mindenképpen kézzelfogható eredményeket kell elérnünk.
