Megkérdeztük

10_Ormos_Zoltan_5597k.jpg
Forrás: ITB
Aranykor az e-kereskedelemben

Felnőttek a vásárlók és a kereskedők is

Minden idők legjobb évét zárta a magyar elektronikus kereskedelmi szektor – mondja Ormós Zoltán, az iparág szereplőit tömörítő Szek.org elnöke. Nemcsak a vásárlók, hanem a hagyományos kereskedők is kezdenek rájönni, hogy mire jó és mire nem az elektronikus kereskedelem. A piac növekvő méretét és potenciálját jelzi, hogy több céget is felvásároltak tavaly.

– Milyen év volt a magyar elektronikus kereskedelem számára 2015?

– Minden szempontból az egyik nagy éve volt a tavalyi a hazai elektronikus kereskedelmi szektornak. Már néhány éve megfigyelhető, hogy progresszíven nőtt az e-kereskedelem, de 2015-ben még gyorsabb volt a növekedés, és a teljes forgalom jócskán meghaladta a 300 milliárd forintot. Biztos vagyok benne, hogy visszatekintve ez az időszak lesz a magyar online kereskedelem aranykora. Még csak előzetes becsléseink vannak, de azokból úgy látszik, hogy akár 20-25 százalékkal is nőtt az értékesítés, miközben egyes nagy szereplők akár ennek a kétszeresével is tudták bővíteni forgalmukat.

Fontos hozzátenni, hogy itt most a B2C-szegmensről beszélünk, vagyis tipikusan a nagyközönségnek árusító online boltok, webáruházak piacáról, ami nem tartalmazza sem a fogyasztók egymás közötti kereskedelmét, sem a vállalkozások közötti, B2B-kereskedelmet. A B2B- és a C2C-szegmens is nőtt, de azokról nekünk nincsenek adataink.

– Milyen tényezők segítették elő ezt a jó eredményt?

– Számos kedvező folyamat együttes hatása volt. Egyrészt már kezd felnőni és egyre nagyobb vásárlóerőt képviselni az a generáció, amely már digitális bennszülöttnek tekinthető és így nem idegenkedik az online csatornák használatától. Másrészt az idősebb korosztályokból is mind többen válnak digitális írástudóvá. A demográfiai hatásokon kívül a technológiai fejlődés is szerepet játszik: egyre hangsúlyosabbá válik a mobil eszközökről történő rendelés, vagyis olyanok is lehetnek vásárlók, akik nem rendelkeznek számítógéppel, illetve a vásárlás még annyira sincs helyhez kötve, mint eddig.

– Csak a vásárlók száma, vagy a vásárlások átlagos értéke is nőtt?

– Az átlagos kosárérték is jelentősen emelkedett. Néhány éve még 7500 forint körül stagnált, most viszont már 10 ezer forint fölé nőtt. Még a kisebb értékű árukból is többet vesznek egyszerre a vásárlók, de a jellemzően nagy kosárértékkel dolgozó, elektronikai termékeket áruló webáruházak az átlagnál jobban növelték forgalmukat, ami megint csak emelte a kosárméretet.

– Változnak a vásárlói attitűdök is?

– A kosárérték növekedése pontosan azt mutatja, hogy már nagy értékű árut sem félnek online megrendelni az emberek. Az persze gyakori, hogy valamelyik áruházban szemrevételezik a kínálatot, kiválasztják a nekik tetsző árucikket, például egy tévékészüléket, és azt utána a weben rendelik meg a legjobb árat kínáló kereskedőtől. Fel kell arra készülni, hogy a fizikai üzletek az online vásárlás bemutatótermeivé kezdenek válni, de nem feltétlenül attól rendelik meg az árut, ahol megnézték.

Szakmai pálya

– 1997-ben szerzi meg jogi diplomáját az ELTE-n

– három évet tölt a Clifford Chance-nél

– érdeklődése hamar az informatikai jog különböző területei felé fordul

– 2000-ben megalakítja saját ügyvédi irodáját

– 2009-től a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (Szek.org) jogásza, 2014 végétől elnöke

Az e-kereskedelem végleg bekerült a mainstreambe, a mindennapi közbeszédbe és gyakorlatba. Hozzájárult ehhez, hogy több kereskedő tévés reklámkampányt indított, illetve hogy úgynevezett „háztartási brandek” is (mint mondjuk a Tesco) megjelentek az online szegmensben. Ők olyanokat is elérnek, akik életükben nem gondoltak arra eddig, hogy az internetről vásároljanak, növelik az elektronikus kereskedelem ismertségi és bizalmi faktorát.

Az is kell hozzá persze, hogy mindenki rájöjjön, mire jó és mire nem jó az online vásárlás. Arra egyelőre nem jó, hogy gyorsan vegyek egy sapkát, mert most fázik a fejem. Arra viszont kiváló, hogy bizonyos termékeket kényelmesen, alacsony áron – vagy éppen a legjobb árat kiválasztva --, házhoz szállítva vegyek meg. Már sokat várni sem kell, hiszen a másnapi kiszállítás egyre inkább normává kezd válni azoknál a kereskedőknél, amelyek rendelkeznek saját készletekkel.

– Mennyiben változott a kereskedők hozzáállása a webes értékesítéshez?

– Maga a kereskedelem is átalakul, mert az offline értékesítés is erősen nyit az online felé. A hagyományos kereskedők is sorban rájönnek, hogy az online értékesítést nem szabad külön csatornaként kezelni, hanem egybe kell gyúrni az értékesítési stratégia egészével, össze kell dolgozni az adatbázisokat, a választékot, mindent.

– Mennyire követi a magyar piac a nemzetközi trendeket, akár a rendelt árufajtákat, akár a vásárlók viselkedését vagy a kereskedők tevékenységét tekintve?

– Nyitottak a magyar vásárlók, jól mutatja ezt például a külföldi mintából átvett Fekete Péntek átütő hazai sikere is. Jól reagálnak a felhasználók, szeretnek online vásárolni, akár még élelmiszert is. Magyarország az európai középmezőnyben helyezkedik el, akár a vásárlói affinitást, akár a vásárolt termékköröket nézzük. Érdekes például, hogy Ausztriában vagy a déli országokban kevésbé népszerű az elektronikus kereskedelem: ők inkább szeretnek elmenni a megszokott boltjaikba, mert ott a kereskedelemnek van egyfajta szociális faktora is.

Vannak persze olyan berögzült szokások is, amelyek nehezen változnak. A magyar online vásárló még mindig idegenkedik a bankkártyától, utánvéttel fizet a legszívesebben. Pedig a közhiedelemmel ellentétben a bankkártyás vásárlás a legbiztonságosabb fizetési mód. Egy kereskedőt is minősít, ha lehet nála bankkártyával fizetni, és a kártyatársaságoktól sokkal egyszerűbb visszaigényelni a le nem szállított áru vagy nem teljesített szolgáltatás ellenértékét. A Malév csődjénél is azok kapták vissza pénzüket, akik kártyával fizettek a jegyért.

– A vasárnapi boltbezárásnak volt érdemi hatása az elektronikus kereskedelem alakulására?

– Eleinte ugye volt még olyan abszurdnak tűnő ötlet is, hogy vasárnap a webáruházak sem tarthattak volna nyitva, vagyis nem lehetett volna rendelni, de ezt szerencsére hamar elvetették. Illetve annyiban finomodott a korlátozás, hogy csak a vasárnapi kiszállítást tiltja; de például a karácsony előtt időszakra, vagyis az abszolút csúcsszezonra ez sem vonatkozik, és amúgy sem sokan vállaltak vasárnapi szállítást.

Voltak olyan előrejelzések is, amelyek szerint a boltzár hatására jelentősen emelkedni fog az online rendelések száma és átlagos összege is. Ez aztán nem vált valóra. Friss felmérések szerint az online kiskereskedelemben a hét első napjaiban a legmagasabb, és a hét végén a legalacsonyabb a rendelések száma. Vagyis a vasárnapi boltzár gyakorlatilag elhanyagolható hatással nem volt csak az online kereskedelemre.

– Tavaly több cégfelvásárlás is történt a magyar e-kereskedelmi piacon (Extreme Digital, Mall.hu, Szallas.hu). Milyen folyamatot fémjeleznek ezek a tranzakciók?

– Egyértelműen arra mutat, hogy a magyar e-kereskedelmi szektor van már annyira fejlett, hogy az ott szereplő cégek vonzó befektetési célpontot jelentenek. Potenciál mindig is volt a magyar online kiskereskedelmi piacban, de ez a potenciál most kezd termőre fordulni. A felvásárolt cégek árában meg is jelenik ez. A nagyobb cégek egyébként regionális szinten gondolkodnak, összehangoltan jelennek meg több országban is, vásárolnak fel vállalatokat.

– Mennyire aktívak külföldön A magyar e-kereskedők, mennyire jellemző rájuk a regionális terjeszkedés?

– A nagyobb súlyú magyar szereplők mindegyike vagy már csinálja vagy gondolkodik ezen. Az Extreme Digital és a Szallas.hu már évek óta jelen van több környező országban. Szükségszerű ez a lépés, mert bár még mindig tud extenzíven növekedni a hazai piac, a legnagyobbak már beleütköznek az itthoni növekedési korlátokba. A továbblépésre pedig logikus válasz a regionális jelenlét, de például arra is vannak példák, hogy a fejlett piacokon érnek el szép sikereket.

– Mit várnak erre az évre?

– Nagyjából ugyanazt, ami 2015-ben is lejátszódott. Varázsgömbünk nincs, így pontos előrejelzéseket nem tudunk adni. Elképzelhető, hogy még egyszer nem sikerül 25 százalékos forgalombővülést produkálni, de a tagjaink visszajelzése alapján a 20 százalék körüli növekedés meglesz. Ezzel is rendkívül elégedettek lehetünk, mert minden, ami két számjegyű, az nagyon jó.