Megkérdeztük

13_Szalay_Imre_420
Forrás: -

Agilis menedzsereket!

A válságban felértékelődött a projektmenedzser-szakma. Magyarországon is történtek előrelépések, de van még hová fejlődnünk, ha utol akarjuk érni a nyugati mintákat.

Szalay Imre, a Vodafone Magyarország projektiroda-, szabályozás- és minőségbiztosítási igazgatója
Szalay Imre, a Vodafone Magyarország projektiroda-, szabályozás- és minőségbiztosítási igazgatója
– Látszik-e fejlődés a projektmenedzsmentben, ha visszatekint az elmúlt néhány évre?

– Látszik, hogy a gazdasági válsággal összefüggésben folyamatosan nő a projektmenedzsment szakma piaci értéke. Olyan tudással rendelkezik, amellyel megfelelően reagál a gyorsan változó piaci környezetre. Értékelésükben egyre nagyobb szerepet játszik az üzleti eredményességhez való hozzájárulás. Érdekes, hogy Magyarországon egyelőre kevéssé jelenik meg a projektmenedzsment mint piaci hozzáadott értéket termelő tényező. Fontos tendencia Nyugaton a projektirodák fejlődése is a projektportfólió gazdaságosságának, eredményességének javítása érdekében. Magyarországon még csak most kezdtek alakulni, és még keressük a helyüket a szervezetekben.

– Lépést tudunk tartani a nemzetközi trendekkel?

– Fontos fejlemény a gyors változásokra reagálni képes agilis módszertan megjelenése. Magyarországon is nagy téma, de itt még zajlik a hitvita, hogy a hagyományos vagy az agilis módszertant kell alkalmazni. Kezdjük felismerni, hogy ezek nem kizárólagos módszerek, hanem a feladattól függenek, illetve össze lehet, és össze is kell fésülni a kettőt.

– Mit fog hozni a 2012-es év?

–Az ESI (a szakma vezető piackutató intézete – a szerk.) nemrég megjelent, idei felmérése szerint a programmenedzsment előretörése várható, mert a vállalatok, intézmények felismerik, hogy a komplex feladataik programok, és nem különálló projektek. A web alapú kollaborációs megoldások a teamek nélkülözhetetlen eszközei lesznek. A tudásmegosztás, tudásátadás lesz az új varázsige mint a projektmenedzsment tudásnövelésének eszköze. Kiemelték azt is, hogy a multinacionális cégeknél és a kormányzati szervezeteknél növekedni fog a belső, saját projektmenedzseri minősítések szerepe.

– Van-e Magyarországon projektmenedzsment az államigazgatásban?

 – Ott a projektek nehéz helyzetben vannak, mert a kormányzatban túl gyakran változnak a prioritások. Ezért gyakori, hogy sok munkával, sok pénzért kifejlesztettek módszertanokat, de nem nagyon használták. Másrészt a projektszervezettel keresztben működik egy erősen hierarchikus szervezet, ahonnan el kell vonni az embereket a projektfeladatokhoz – ezt is el kell fogadtatni. Látszik azonban egyfajta nekilendülés, mert néhány, a minisztériumok számára szolgáltató szervezet sikeresen alkalmazza a saját rendszereit. A projektmenedzser autonómiát kap, nemcsak a büdzsé, a feladat és a határidő, hanem az emberek felett is rendelkezik. Olyan szakembereket hívtak, akik az üzleti világból hoztak tapasztalatokat.

– A hazai és a nemzetközi felmérések is mindössze 40–50 százalékos arányban számolnak be sikeres projektekről…

– Ennél valójában sokkal több a sikeres projekt. Túl szigorú szempontok alapján nézik, hogy teljesült-e a projekt eredeti célkitűzése. Sok körülmény változhat a projekt során, amihez alkalmazkodni kell. Másrészt, szemben a felmérés szempontjaival, akkor is sikeresnek kellene tekinteni egy projektet, ha például minden megvalósult, de a három hónapos futamidőhöz képest két héttel túlcsúszott. Inkább olyan felmérésekre lenne szükség, amelyek arra irányulnak, hogy lezárult-e a projekt.

Szakmai pálya:

– 1979: matematikusként diplomázik a József Attila Tudományegyetemen

– 1995–2008: a Digital, majd Compaq, majd HP Magyarországnál a rendszerintegráció és tanácsadás üzletág vezetője

– 2008-tól a Vodafone Magyarország projektiroda-vezetője és a CRM programigazgatója

– 2003-tól a Project Management Institute (PMI) Magyar Tagozatának alapító elnöke

– Mi a helyzet a bukott, leállított projektekkel Magyarországon és Nyugaton?

– Éppen az jelzi a projektmenedzsment érettségét, ha időben le tudnak, le mernek állítani egy projektet, amikor látszik, hogy a befektetés biztosan nem fog megtérülni, illetve megváltoztak a prioritások. Itthon inkább presztízs okokból, és „ha már ennyi pénzt beleöltünk” alapon tovább görgetik azokat a projekteket is, amelyekről lehet tudni, hogy nem fogják teljesíteni a kritériumokat. Magyarországon egyébként is általános jelenség, hogy nem mernek nemet mondani. Az is a stratégiai gondolkodás hiányából fakad, hogy Nyugaton a „hirtelen felindulásból” elindított projekt szinte elképzelhetetlen, míg Magyarországon vannak kevésbé átgondolt projektek. Persze, ha pozitívan akarunk fogalmazni, azt is mondhatjuk, hogy itt több kreatív ötlet születik, amelyet gyorsan meg akarnak valósítani.