– A magyar vállalatoknál egyre elterjedtebb az
adatelemzési megoldások használata, a közigazgatási szervek ebben a tekintetben
azonban le vannak maradva a kereskedelmi szektortól. Miért?
– Az állami
és önkormányzati szervek általában nem vállalnak úttörő szerepet a legújabb
technológiák bevezetésében, és ez igaz az analitikára is. Ennek több oka is
van. A hatóságoknak rendszerint hosszabb ideig tart megtalálni a felhasználás
legoptimálisabb módját, valamint az adatok elemzéséhez is többszintű jóváhagyás
szükséges. Természetesen maga a beszerzési folyamat is hosszadalmasabb. Miután
a közbeszerzési eljárás időigényes, a ma még újdonságnak számító megoldások
könnyen elévülhetnek közben. A nagyon új megoldások pedig kockázatot is
rejtenek magukban. Ezért a hasonló – különösen a más EU-s országból származó –
referenciaprojektek nagy jelentőséggel bírnak. De már látom az első fecskéket,
és biztos vagyok benne, hogy a kormányzati projektjeink száma folyamatosan
növekedni fog, miután a SAS megoldásai, támogatási szolgáltatásai biztosítják,
hogy a rendszerek és az elemzések mindig átfogóak és aktuálisak legyenek.
– Annak érdekében, hogy az elemzések eredményt hozzanak,
megfelelő minőségű és szerkezetű adatokra van szükség. Rendelkezésre áll-e a
hatóságoknál az ehhez szükséges, megfelelő adatmennyiség?
– Az egyik
probléma az, hogy a múltban sok minisztérium egymástól elszigetelve működött,
így a keletkezett rengeteg adat között nem volt megfelelő integráció. Végre
azonban ezen a téren is elindult a változás, azaz az elemzők ma már sokszor
konszolidált adatokból dolgozhatnak, hiszen a kormányzati szerveknél is
elindult a big data alkalmazása. A vezető tisztségviselők által hozzáférhető
online nyilvántartási rendszer például nagy segítség ebben a folyamatban. Az általunk
biztosított analitikai megoldások hozzáadott értéke abban rejlik, hogy a
rendelkezésre álló adatokból olyan elemzéseket és összefüggéseket tudunk
megmutatni, amelyek eddig rejtve maradtak a felhasználó elemzők előtt.
– Mit lehet konkrétan kezdeni az adatokkal?
– Mondok egy
példát a SAS háza tájáról. Erősek vagyunk CI-ból (ügyfél-intelligenciából), így
kitűnően jellemezni tudjuk ügyfeleink különböző környezetben tanúsított
viselkedését – irodában, mobilalkalmazás használatakor, az interneten vagy a
közösségi csatornákon. Az eredmény átfogó képet nyújt az ügyfélviselkedésről,
amely alapján a vállalat, például egy bank jobb szolgáltatást tud nyújtani és
személyre szabott termékeket kínál. Ebből következik, hogy megoldásainknak
köszönhetően egy kormányzati szerv is sokkal testre szabottabb szolgáltatásokat
tud nyújtani közönségének, amellyel végső soron az általános elégedettséget
növeli.
– A kereskedelmi szféra elemzői középpontjában főként az
ügyfél-elégedettség, a bevételek növelése, valamint a költségmegtakarítás áll.
Melyik kategóriában nagyobb az esély a sikerre a közigazgatásban?
–
Természetesen mindannyian egy jobb társadalomban akarunk élni és jobb
szolgáltatásokat nyújtani, de néha még ennél is fontosabb a pénzügyi előnyök
számszerűsítése. Ezért nagyobb potenciált látok az állami költségvetés
optimalizálásának lehetőségében, például a szociális juttatások jogosulatlan
kifizetésének csökkentésével, vagy az állami bevételek növelésén keresztül.
Végül is a biztosítótársaságok és a bankok már régóta alkalmazzák a fejlett
analitikai megoldásokat a csalások felderítésére, ezért rendkívül hasznosnak
látom ezen megoldások bevezetését a közszférában is.
