Infotér 2019

A mezőgazdaság 4.0 éra mezőgazdászainak digitális kompetenciákra is szüksége lesz az érvényesüléshez
A mezőgazdaság 4.0 éra mezőgazdászainak digitális kompetenciákra is szüksége lesz az érvényesüléshez
Forrás: ITB
Ne a múltba révedjen, a jövőbe tekintsen a mezőgazdaság!

Maradni az ekénél vagy beszállni az önvezető traktorba?

A Digitális AgrárStratégia jól irányzott lépés a precíziós mezőgazdaság és a mezőgazdaság 5.0 felé. Azonban a gazdálkodási helyzetkép és az agronómiai adatok elemzése, felhasználása és visszajuttatása valóságos absztrakt kép. Az Infotér Konferencián a téma szakértői azt is megvitatták, merre tart most a mezőgazdaság, és van-e helye benne az embernek.

Mi mással kezdődhetne a mezőgazdaság helyzetét firtató kerekasztal-beszélgetés, mint a Digitális Agrár Stratégiával, azaz a DAS-sal, melynek célja, hogy „az információ gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával, robotizációjával hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségéhez úgy, hogy a rendelkezésére álló környezeti erőforrások hatékonyan legyenek felhasználva” – mondta Gósz Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara földügyi és precíziós mezőgazdaság szakértője. „A precíziós gazdálkodás felé tartunk; a smart farming van, ahol már beköszöntött, és van, ahol még nem. Hatékonyság, ezen áll vagy bukik minden. Az adatok elemzése viszi előre a rendszert és a big data, ami persze veszélyeket is hordoz. Hiszen, ha más is látja például a felhőbe feltöltött hozambecslést, az nem jó” – mondta a szakértő.

 

Precíziós gazdálkodási körkép

Hozzávetőlegesen 7 százalékra tehető azon üzemek száma, ahol precíziós gazdálkodás folyik. Ez 2500 mezőgazdasági üzemet jelent. S noha az elmúlt években megindult a digitális transzformáció, még mindig vannak olyan nagygazdálkodók, akik csak dísznek tartják a megvett okoseszközöket. Jellemzően a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdák cserélik a kapát automatikus kormányzású traktorra. Az okoseszközökből származó adatokkal való gazdálkodás azonban általánosságban kihívást jelent.

„A big datával mi is sokat küzdünk, hiszen a gazdaságokból érkező adatokat kezelni, nyilvántartani, értékelni kell, és használható formában visszaadni a gazdának, akinek a kapott adatból eredményt kell produkálnia. Nem is a mennyiséggel, hanem a minőséggel van a gond. Hiszen nem a gépeken múlik a kvalitás, hanem a gépkezelőn, hogy jól kalibrálja-e a gépet. Ha a gépkezelő hibát vét a felvételkor, akkor az értékelő hibás adatokkal fog dolgozni” – részletezte Fórián Tünde, a KITE precíziós mezőgazdaság projektmenedzsere.

Az adatok tisztításának fontosságával egyetértett Bónus Krisztián, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság osztályvezetője is, aki szerint gyártói oldalról kellene indukálni a megoldást. Ugyanakkor eljön majd az idő, amikor az adatok tisztasága alapvető lesz, és a szenzortechnológia is tökéletesedik. Ez pedig felvetette azt a kérdést, hogy vajon a technológia nem váltja-e ki a gazdát – ami igencsak megosztotta a jelenlévőket.

A DAS négy fő területe

1. Humánerőforrás

2. DK + F + I

3. Közigazgatási és közszolgáltatások

4. Fejlesztéspolitika és támogatások

Növényismeret és digitális írástudás

„A mezőgazdászok 73 százalékának nincs mezőgazdasági végzettsége, csupán hat százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel, 10 százalék középpel, a több pedig valamilyen képesítéssel” – mondta Varga Péter, a Digitális Jólét Program szakértője.

De nem csak az iskolai képzettség hiányzik. A mezőgazdaság 4.0 éra agrárának digitális kompetenciákra is szüksége lesz az érvényesüléshez. „A mezőgazdaság nem a múltra fog építkezni, hanem a jövőre, ahol a digitalizáció megoldásai adják a tárházat. Ezért figyelembe kell venni a robotizációt, hogyha kompetenciákról beszélünk” – mondta a szakértő. 

Milics Gábor, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület NEFERTITI projekt szakértője, aki egyben a Széchenyi István Egyetemen oktat arra hívta fel a figyelmet, hogy náluk elsőként indult el a precíziós mezőgazdasági szakképzés. Ami felsőfokú, azaz diplomát ad.

 

Okos falu, okos ember

De nemcsak az oktatásban kell modernizálni a mezőgazdasághoz tartozó értékrendszert, hanem a fővároson kívül is. A multifunkcionális vidékfejlesztés ugyanis sok buktatóval bír, az egyik ilyen a forrásigényesség, de akad más is.

„Komoly kihívás, hogy megtartsuk a vidéki lakosságot, hogy az elöregedő infrastruktúráknak olyan funkciót találjunk, amivel fenntartható módon üzemeltethetők maradnak, és hogy a kulturális örökséget maradandóvá tegyük, és ne csak a projektidőszak végéig” – mondta Váradi Imre, a Vital Management ügyvezetője. Az okossá váló falvakhoz, kisvárosokhoz szükség van erre, és arra a fajta stratégiai megközelítésre, ami a helyi adottságokra építkezik, és ezt visszabontva adja a cselekvési tervet és a meghatározott pénzügyi megvalósítást is. Ennek gyakorlati megvalósítását mutatta be Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere, aki jelenleg az Okos Martonvásár projekten is dolgozik. „Az okosváros nem ott kezdődik, hogy beszél hozzám egy pad, vagy a világítás mozgásérzékelős. A város akkor lesz okos, ha okos emberek lakják, akik okosan döntenek és okos intézményeket hoznak létre” – fogalmazott a polgármester.