Cégbemutató

34_Kaszas_Zoltan.jpg
Forrás: ITB
Ügyfélközpontúság és tanulni vágyás

„Egy év alatt öt évnyi tapasztalattal lettem gazdagabb”

Belső működését és értékrendjét tekintve is sokat változott az elmúlt évek alatt a T-Systems Magyarország. Kaszás Zoltán vezérigazgató szerint a vállalat egyik legfontosabb erénye, hogy képes folyamatosan megújulni és tanulni.

– Tavaly év végi beszélgetésünk során sokat emlegette a bizalmat és az optimizmust. A COVID-járvány után (vagy talán közben) él meg ez az optimizmus és bizalom önben és a T-Systems Magyarországban?

– Bennem biztosan él az optimizmus. Abból táplálkozik, ahogyan a T-Systems és az ügyfelei, de jórészt az egész ország kezelte a pandémiás helyzetet. A gazdaság persze megsínylette, egyes ágazatok padlóra kerültek, de ebben sokat segít nekünk, hogy kiderült, szükség esetén milyen gyorsan előre lehet lépni a digitalizációban és milyen komoly eredményeket hoz. Meggyőződésem, hogy a digitális transzformáció a maga teljességében minden értelemben megteremti az esélyegyenlőséget.

A bizalom más kérdés. Amikor órák alatt, elegendő információ nélkül kell dönteni egy olyan kérdésben, amin máskor hetekig rágódna a vezetés – például, hogy milyen videokonferencia rendszert használjon --, a bizalom üzleti szempontból is lényeges paraméterré válik. De az, hogy honnan táplálkozik ez a bizalom, azt még nem derítettük fel teljes mértékben, bár az alázatnak, a nyitottságnak és a tanulás képességének biztosan sok köze van hozzá, de ezen minden informatikai szállítónak el kell gondolkodnia.

– Közel öt éve van a vállalatnál, és július elején volt három éve, hogy hivatalosan is betölti a T-Systems Magyarország vezérigazgatói posztját. Mi az első gondolata, amikor visszagondol erre az időszakra?

– Először az, hogy milyen sokat kaptam. Amikor az ember Magyarország legnagyobb informatikai vállalatát vezeti, egy év alatt öt évnyi tapasztalattal lesz gazdagabb. Ráadásul fantasztikus csapattal, fantasztikus emberekkel dolgozhattam együtt. A második gondolatom pedig az, hogy milyen sokat változott ez idő alatt maga a vállalat is.

– Miben áll ez a változás? Végül is akkor is és most is az ország legnagyobb informatikai szolgáltatója.

– Egy silószerűen működő, alapvetően parciális érdekek mentén dolgozó cégből alázattal, bajtársias szellemben működő, tudás alapú vállalattá vált. A T-Systems jó féltucatnyi cég egyesülésével jött létre, és mindegyik hozta a saját kultúráját, szokásait. Az elmúlt évek legnagyobb eredményének azt tartom, hogy ebből egységesen működő, valódi értékközösséget valló cég vált, ahol a legfőbb érték az ügyfélközpontúság. Tanulni vágyó és tanulni képes cég lett a T-Systemsből, ami segít túlélni a hirtelen változásokat. Az pedig már közvetlenül is üzleti eredményeket hoz, hogy képesek vagyunk önmagunk referenciái lenni, a saját példánkon tudjuk bizonyítani, hogy ekkora vállalatméretben is működik a digitális transzformáció.

– Szakmailag mit tart a legnagyobb sikernek az elmúlt évekből?

– Számos nagy és fontos projektet hajtottunk végre, de ha egyet kellene kiemelni, az az Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) implementálása és elindítása lenne. Erről már az indulásnál úgy gondoltuk, hogy hihetetlen jelentősége van az ország életében, a mostani járványhelyzet pedig egyértelműen visszaigazolta ezt. Gondoljunk bele, mindenkinek mennyivel nehezebb dolga lett volna, ha nincs például e-recept.

– Személyesen, emberileg melyik pillanatra emlékszik vissza a legszívesebben?

– Arra, amikor kollégák egy csoportja elkészítette a Futár rendszer személyre szabott verzióját egy autista kisfiúnak. Egy édesanya a Facebookon megírta, hogy fia a Futárban éli a mindennapjait, abból tanult meg olvasni, az jelenti számára a kapcsolatot a külvilággal. Ezt meglátták kollégáim, és akcióba lendültek. Engedélyt kértek tőlem, megbeszélték a BKK-val, és megcsináltak egy személyre szóló forgalomirányító rendszert, kijelzővel, hangosbemondóval, mindennel. Aki ott volt, amikor a kisfiú megkapta az ajándékot, soha nem felejti el az élményt. A segíteni vágyás amúgy is benne van a cégben és a kollégákban, ami óriási érték.

– És melyik momentum jelentette a mélypontot?

– Nem nehéz kitalálni, a BKK-botrány. Akkoriban én is mélypontnak tartottam, most már a kihívást és a tanulási lehetőséget látom benne. Két héttel a kirobbanása előtt véglegesítették a vezérigazgatói kinevezésemet, így egyből a mélyvízbe kerültem. Nehéz helyzet volt, de szerintem rendkívül fontos, hogy a vállalat is és én is képesek voltunk elnézést kérni, aztán pedig levonni a tanulságokat. Egyrészt, hogy nyitottsággal és alázattal kell működnünk – az, hogy az ország legnagyobb IT-cége vagyunk, még nem tesz immunissá a hibákra, és ha hibáztunk, azt el is kell ismernünk. Jó érzés volt látni, hogy a vállalat képes megújulni, változtatni a belső működési rendjén, és mindez a dolgozóknak is fontos. Végső soron pedig megmutatta a cég erejét, hiszen a saját költségünkön hoztuk rendbe, amit elrontottunk.

Lapzártánk után kaptuk a hírt

Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója szeptember 1-i hatállyal távozik pozíciójából. Interjúnk zöme még a bejelentés előtt készült, de még rá tudtunk kérdezni a hírre.

– Váratlanul érte a piacot a távozásának híre. Mi áll a háttérben?

– Ahogy arról beszéltünk is, a T-Systemset az elmúlt időszakban rengeteg gyors és éles irányváltáson kellett végigvezetni, ami talán a szokásosnál is nagyobb terhet jelent a vállalat és a vezető, de a tulajdonos számára is. Most új környezetben új taktika kell, amiben már nem feltétlenül az általam hitelesen képviselhető támadó játéké a fő szerep.

– Személyesen hogyan érintik a történtek?

– Továbbra is tartom mindazt, amit az interjúban elmondtam: csodálatos éveket töltöttem a T-Systemsnél, és az eredményeken túl büszke vagyok arra, hogy egy folyamatosan tanulni képes, az ügyfelekkel együtt gondolkodó és közösen alkotó közösségben tehettem ezt.

– Tavaly egy jó fél évig úgy tűnt, hogy a 4iG felvásárolja a T-Systems Magyarországot, de végül kútba esett az üzlet. Mennyire volt megterhelő ez az időszak az ön és a munkatársak számára?

– Mindenkinek megterhelő volt, csak más okból. Szokatlan volt a helyzet, hiszen ilyen vállalatfelvásárlások ritkán történnek Magyarországon, pedig az üzleti világban természetes dolog. A tulajdonos joga eldönteni, hogy mikor, kinek és milyen áron adja el a vagyontárgyát, ez esetben az egyik leányvállalatát. A vezetésnek ilyenkor az a dolga, hogy kiszolgálja az átvilágítási folyamatot és felkészítse a szervezetet a váltásra, a munkatársaknak pedig az, hogy folytassák a munkát, és jó állapotban tartsák a vállalatot. A vezetésnek, így nekem is, az átvilágítás plusz munkát jelentett. Lelkileg inkább az volt nehezebb, hogy pozíciómból adódóan én viszonylag sok információval rendelkeztem, de mivel két tőzsdei cég közötti tranzakcióról volt szó, jóformán semmit nem mondhattam, pedig a kollégák információéhsége óriási volt. Aztán azt is fel kellett dolgozni, hogy a sok-sok előkészítő munka után végül nem jött létre az ügylet, és gyakorlatilag minden maradt a régiben.

– A 4iG így maradt részben partner, részben vetélytárs, amely az államigazgatási piacon egyre erősebb pozíciókat szerez. Hogyan lehet ezt ellensúlyozni?

– A 4iG markáns szereplője lett a hazai informatikai piacnak, de a T-Systems Magyarország is az. Továbbra is van együttműködés és versengés, és még az egyensúly sem tolódott el túlságosan. Bizonyos területeken tradicionálisan erősek vagyunk, más szegmensekben pedig a 4iG nagy erővel építi a jövőjét. Ebben én semmi problémát nem látok. Amikor az üzleti érdekeink úgy kívánják, versenyzünk, amikor úgy kívánják, együttműködünk, vagy be sem lépünk a versenybe.