Anno/Futurum 2020

26_1.jpg
Forrás: ITB
Egy helyet javítottunk a DESI-listán

Június: Rekordösszegű GDPR-büntetés

100 millió forintos büntetést szabott ki a NAIH egy távközlési vállalatra mert egy – kilenc éve fennálló – hiba miatt az előfizetők adatai veszélyben voltak. A Budapesti Értéktőzsdén pedig egy új informatikai vállalat jelent meg, és az EU DESI jelentése egy hellyel előbbre sorolta hazánkat a digitális fejlettség területén.

Rekordösszegű büntetést szabott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH): 100 millió forintra büntette a DIGI Távközlési Kft-t. A májusi keltezésű határozat júniusban jelent meg, indoklása szerint a vállalatnál nem tették meg az elvárható védelmi intézkedéseket, amelyek megakadályozták volna, hogy adatbázisokhoz illetéktelenek férjenek hozzá.

A problémára egy etikus hekker hívta fel a vállalat figyelmét, aki a Drupal tartalomkezelő rendszer sérülékenységét használva jutott be a vállalat rendszerébe. Ott egy előfizetői adatokat tartalmazó tesztadatbázishoz és hírlevél-adatbázishoz fért hozzá. Az open source szoftver biztonsági hibája kilenc éve ismert volt, frissítéssel javítható lett volna, ám a távközlési cégnél ezt elhanyagolták, ezt a bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként vették figyelembe. Az összeget befolyásolta az érintett ügyfélbázis mérete és a szolgáltató piaci pozíciója, valamint a titkosítás hiánya is. A DIGI mellett szól viszont az, hogy a tudomásukra jutott védelmi hibáról azonnal értesítették a hatóságokat, akikkel végig együttműködtek.

Megválik az Inteltől az Apple

A koronavírus miatt online tartott World Wide Developers Conference-en jelentette be hivatalosan az Apple, hogy az Intel x86-os chipjei helyett immár a saját gyártmányú ARM processzorok kerülnek a Mac gépekbe. Az indoklás szerint vállalat így biztosít olyan környezetet, ahol jobb termékekkel tudnak előállni, erősebb és kisebb energiaigényű gépeket állítanak elő. De az is igaz, hogy ezzel a lépéssel az Apple tovább erősíti zárt ökoszisztémáját, és a saját termékeihez láncolja a felhasználókat.

 

Új informatikai vállalat a tőzsdén

A Gloster-részvényekkel június 9. óta lehet kereskedni a tőzsdén. A vállalat május elején sikeres, zártkörű tőkebevonást hajtott végre 1,1 milliárd forint értékben. A jegyzést a meghirdetett ársávon belül, részvényenként 2000 forintos áron zárták le, a részvénykibocsátás eredményeként az új befektetők a társaság részvényeinek 35,48 százalékát szerezték meg. A zártkörű kibocsátás vezető befektetője a Pénzügyminisztérium alá tartozó Széchenyi Tőkealap-kezelő által kezelt Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap. Mellette jelentős számban vettek részt magánszemélyek – akik közül sokan az iparágon belüli, a szakmai kapcsolatrendszer körébe tartozó befektetők – és más intézményi befektetők is.

 

Két fontos névváltozás

Nevet vált két távközlési vállalat is, tudtuk meg júniusban: a Telenorról és az ITSH-ról van szó. A Telenor esetében lejár a név használati joga, így a vállalatnál fókuszcsoporttal tesztelték az új nevet, a potenciális befutók között említették az „Laa.” márkanevet is. A Telenort egy cseh befektetői csoport, a PPF vásárolta meg 2018 nyarán a norvég Telenor Csoporttól. A leggazdagabb cseh üzletember, Petr Kellner tulajdonában lévő befektetői csoport hat kelet-európai országban jutott hozzá távközlési vállalatokhoz. Magyarországon többségi részvénycsomagot birtokol, a (most még) Telenorban az Antenna Hungárián keresztül 25 százalékos tulajdonrésze van a magyar államnak is.


A ITSH névváltás esetében pedig az anyavállalat, a Deutsche Telekom AG business-to-business részlegének átstrukturálása van a háttérben. A hazai cégből 2020. július 1-jével, kiválás útján létrejön a Deutsche Telekom IT and Telecommunications Hungary Kft., az IT Services Hungary Kft-t pedig ezt követően, 2020. október 1-jei hatállyal Deutsche Telekom Systems Solutions Hungary Kft-vé nevezik át. Az új márkanevet a két cég együttesen kapja: a munkaerő-piacon közösen, Deutsche Telekom IT Solutions néven lesznek jelen. A cég szolgáltatási területei közé tartozik például a hálózati infrastruktúra, valamint a nagyvállalatok és az üzleti ügyfelek mobilkommunikációs szolgáltatásai is.

 

Van hova fejlődnie Magyarországnak digitálisan

Az Európai Unió DESI listájában, amely az országok digitális fejlettségét rangsorolja, Magyarország egy helyet javított a tavalyi eredményekhez képest, de így is a 21. helyen áll a 28 tagország között. A legnagyobb lemaradás a digitális technológiák vállalati integrálásának területén jelentkezik, Magyarország a 26. helyen áll. Például beszédes, hogy a magyar vállalkozások mindössze 6 százaléka támaszkodik a nagy adathalmazokon alapuló megoldásokra (az uniós átlag 12 százalék), valamint az uniós átlagtól elmarad a felhőalapú szolgáltatásokat igénybe vevők aránya is. A legjobb helyezést az internethasználat tekintetében érte el hazánk, ott a 14. helyen áll.

Érdekes, hogy hazánkban az uniós átlagot meghaladó mértékben használják a közösségi médiát: 86 százalék vs. 65 százalék, talán ezzel összefüggésben magas a videóhívások aránya is.