IT Business Online

Bár a tavaly november elsején elindult Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) már most is számos lehetőséget kínál – digitális önrendelkezés a betegek számára, az orvosok munkáját megkönnyítő funkciók –, de máris napirenden van a rendszer továbbfejlesztése – mondta az e-egészségügy témában tartott kerekasztal-beszélgetés során Srágli Attila, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ projektigazgatója. Többek között az EESZT funkcióinak kibővítése kapcsán fogalmazódtak meg igények (strukturált adatkezelés, mobilos hozzáférés), illetve felmerült a telemedicina kínálta lehetőségek kihasználása is – arra vonatkozóan, hogy a módszer miként illeszthető be a magyar egészségügybe, tesztprojektet terveznek, számolt be az elképzelésekről Srágli Attila. A szakember a jövőben induló megoldások kapcsán beszélt az elektronikus beutalóról, melynek segítségével a háziorvosok online tudnak vizsgálatokra beutalni betegeket, illetve megemlítette azt is, hogy lesznek olyan fejlesztések, amelyek keretében – a beteg hozzájárulásának függvényében – országos szinten nyomon követhetővé válnak az ellátási események. Ez rendkívül komoly előnyökkel jár majd, hiszen így az adott ellátottról rendelkezésre álló információkat az ország egész területén elérhetik majd a gyógyításban dolgozók.

Elképesztő szakadékok

Zala Mihály, EY Zala Mihály, az EY Associate Partnere és a kibervédelmi üzletág vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügy a legnagyobb adattermelő, és a törvényi előírások miatt az a szektor, amely a legtovább köteles megőrizni a keletkező adatokat. Hangsúlyozta, hogy nemcsak nagy mennyiségű, de egyben különleges információkról is van szó, amelyek esetében sokkal magasabb szintű védelemre lenne szükség, mint máshol. Jelezte azt is, hogy tapasztalatai szerint a hazai egészségügy nagyon szegmentált terület, mint fogalmazott „elképesztőek a szakadékok”. Az orvosi műszerek, eszközök esetében lényegében nincsenek szabványok – akadnak olyan egészségügyi intézmények, ahol a 70-es években beszerzett, máshol a legmodernebb eszközökkel gyógyítanak.

Ugyanez a hatalmas különbség mutatkozik meg az intézmények között a hálózatok és informatikai eszközök esetében is, illetve hasonló tapasztalatokról számolt be a szakértő az alkalmazások vonatkozásában is. Ezek kapcsán megjegyezte, hogy a jelenleg használt megoldások túlnyomó része sem az üzletlogikai, sem a védelmi elvárásokat nem elégíti ki. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a GDPR-előírások betartása kapcsán is igen kedvezőtlenek a tapasztalatok az egészségügyi intézményekben. Zala Mihály szerint fontos lenne megpróbálni az alap infrastruktúrát „helyzetbe hozni” a magyar egészségügyben. Az EY üzletágvezetője kitért arra is, hogy az adathalászat és a zsarolóvírusok voltak az elmúlt időszak meghatározó fenyegetései, és több hazai egészségügyi intézményben is lehetett hallani ilyen támadásokról. „Ez nem véletlen, hiszen ahol ennyire gyenge a biztonság, ott annak, aki kárt akar okozni, több mint egyszerű dolga van” – fűzte hozzá a szakember.

Speciális igények

Hajmássy Gábor, a HP Inc. kiemelt ügyfélkapcsolati menedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügy hardverszempontból mindig speciális technológiát igényel. Példaként említette az elektronikus lázlapot, amellyel a nővérek a betegek között járkálnak. Ezeknek az eszközöknek nemcsak egyszerűnek és könnyűnek kell lenniük, de például oda kell figyelni a cseppállóságra is, hiszen naponta akár több száz alkalommal is áttörölhetik fertőtlenítő kendővel őket. Fontos tehát az ilyen irányú innováció, de természetesen nem szabad megfeledkezni a szoftveres védelemről sem, illetve a szakember azt is hangsúlyozta, hogy a felhasználók képzése is lényeges a biztonság szempontjából.

Srágli Attila az infrastruktúra modernizálása kapcsán elmondta, hogy különböző projektek keretében már megkezdték az egészségügyi intézmények felszerelését modern informatikai eszközökkel. „Nagyon fontos dolog, hogy a szállítóknak meg kell érteniük, hogy mi az egészségügy igénye. Időnként hajlamosak átesni a ló túloldalára, és úgy vélik, jobban tudják, mire van szüksége a szektornak. Mi a probléma, mire hozzon megoldást – ezt kell kérdezni az egészségügy képviselőitől. Úgy vélem, egy kis szemléletváltásra van szükség: meg kell érteni, hogy a digitalizációnak kiszolgáló szerepe van annak érdekében, hogy az egészségügy jól tudjon működni” – részletezte az ÁEEK projektigazgatója.

Az EESZT számokban

Forrás: ITB-gyűjtés