Bár a tavaly november elsején elindult
Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) már most is számos
lehetőséget kínál – digitális önrendelkezés a betegek számára, az orvosok
munkáját megkönnyítő funkciók –, de máris napirenden van a rendszer továbbfejlesztése
– mondta az e-egészségügy témában tartott kerekasztal-beszélgetés során Srágli
Attila, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ projektigazgatója. Többek
között az EESZT funkcióinak kibővítése kapcsán fogalmazódtak meg igények
(strukturált adatkezelés, mobilos hozzáférés), illetve felmerült a telemedicina
kínálta lehetőségek kihasználása is – arra vonatkozóan, hogy a módszer miként
illeszthető be a magyar egészségügybe, tesztprojektet terveznek, számolt be az
elképzelésekről Srágli Attila. A szakember a jövőben induló megoldások kapcsán
beszélt az elektronikus beutalóról, melynek segítségével a háziorvosok online
tudnak vizsgálatokra beutalni betegeket, illetve megemlítette azt is, hogy
lesznek olyan fejlesztések, amelyek keretében – a beteg hozzájárulásának
függvényében – országos szinten nyomon követhetővé válnak az ellátási
események. Ez rendkívül komoly előnyökkel jár majd, hiszen így az adott
ellátottról rendelkezésre álló információkat az ország egész területén
elérhetik majd a gyógyításban dolgozók.
Elképesztő szakadékok
Zala Mihály, EY
Zala Mihály, az EY Associate Partnere és a kibervédelmi üzletág
vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügy a legnagyobb
adattermelő, és a törvényi előírások miatt az a szektor, amely a legtovább
köteles megőrizni a keletkező adatokat. Hangsúlyozta, hogy nemcsak nagy
mennyiségű, de egyben különleges információkról is van szó, amelyek esetében
sokkal magasabb szintű védelemre lenne szükség, mint máshol. Jelezte azt is,
hogy tapasztalatai szerint a hazai egészségügy nagyon szegmentált terület, mint
fogalmazott „elképesztőek a szakadékok”. Az orvosi műszerek, eszközök esetében
lényegében nincsenek szabványok – akadnak olyan egészségügyi intézmények, ahol
a 70-es években beszerzett, máshol a legmodernebb eszközökkel gyógyítanak.
Ugyanez a hatalmas
különbség mutatkozik meg az intézmények között a hálózatok és informatikai
eszközök esetében is, illetve hasonló tapasztalatokról számolt be a szakértő az
alkalmazások vonatkozásában is. Ezek kapcsán megjegyezte, hogy a jelenleg használt
megoldások túlnyomó része sem az üzletlogikai, sem a védelmi elvárásokat nem
elégíti ki. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a GDPR-előírások betartása
kapcsán is igen kedvezőtlenek a tapasztalatok az egészségügyi intézményekben.
Zala Mihály szerint fontos lenne megpróbálni az alap infrastruktúrát „helyzetbe
hozni” a magyar egészségügyben. Az EY üzletágvezetője kitért arra is, hogy az
adathalászat és a zsarolóvírusok voltak az elmúlt időszak meghatározó
fenyegetései, és több hazai egészségügyi intézményben is lehetett hallani ilyen
támadásokról. „Ez nem véletlen, hiszen ahol ennyire gyenge a biztonság, ott
annak, aki kárt akar okozni, több mint egyszerű dolga van” – fűzte hozzá a
szakember.
Különleges
lehetőség
|
|---|
Kollár Tibor, a klinikai vizsgálatokkal foglalkozó Clinical Research
Coordination stratégiai igazgatója ez elektronikus egészségügyi fejlesztések
egy speciális hatásáról számolt be. Évente 70-100 milliárd forintnyi bevételt
jelent a nemzetgazdaságnak az, hogy gyógyszergyárak Magyarországon tesztelik
bizonyos készítményeiket. A szakember ismertette a teszt helyszínek
kiválasztásának folyamatát és rámutatott, hogy a centralizált egészségügy, a
gyors szerződéskötés, illetve a gyors betegválasztás lehetősége rendkívül
komoly előnyt jelent az ilyen projektekért folytatott versenyben. Az
e-egészségügyi fejlesztések pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegekről
rendelkezésre álló strukturált adatok révén jelentősen felgyorsuljon a
kiválasztás. |
Speciális igények
Hajmássy Gábor, a HP Inc. kiemelt ügyfélkapcsolati
menedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügy hardverszempontból
mindig speciális technológiát igényel. Példaként említette az elektronikus
lázlapot, amellyel a nővérek a betegek között járkálnak. Ezeknek az eszközöknek
nemcsak egyszerűnek és könnyűnek kell lenniük, de például oda kell figyelni a
cseppállóságra is, hiszen naponta akár több száz alkalommal is áttörölhetik
fertőtlenítő kendővel őket. Fontos tehát az ilyen irányú innováció, de
természetesen nem szabad megfeledkezni a szoftveres védelemről sem, illetve a
szakember azt is hangsúlyozta, hogy a felhasználók képzése is lényeges a
biztonság szempontjából.
Srágli Attila az
infrastruktúra modernizálása kapcsán elmondta, hogy különböző projektek
keretében már megkezdték az egészségügyi intézmények felszerelését modern
informatikai eszközökkel. „Nagyon fontos dolog, hogy a szállítóknak meg kell
érteniük, hogy mi az egészségügy igénye. Időnként hajlamosak átesni a ló
túloldalára, és úgy vélik, jobban tudják, mire van szüksége a szektornak. Mi a
probléma, mire hozzon megoldást – ezt kell kérdezni az egészségügy
képviselőitől. Úgy vélem, egy kis szemléletváltásra van szükség: meg kell
érteni, hogy a digitalizációnak kiszolgáló szerepe van annak érdekében, hogy az
egészségügy jól tudjon működni” – részletezte az ÁEEK projektigazgatója.
Az EESZT számokban
|
Csatlakozott intézmények száma |
10 000 |
|
Felhasználók száma |
100 000 |
|
Feltöltött egészségügyi adatok száma |
500 millió |
|
E-recept naponta |
800 ezer és 1 millió között |
|
A beruházás értéke |
4,7 milliárd forint |
Forrás: ITB-gyűjtés
