Két alkalommal is sikeresen szerepeltek nemzetközi versenyen a Magyar
Projektmenedzsment Szövetség megmérettetésén első helyezett szakemberek.
Legutóbb 2016-ban Balaton László, az Erste munkatársa nyerte meg a
nemzetközi Project Manager of the Year küzdelmet. Hogy ez mennyire köszönhető
a
szövetség profizmusának vagy az egyén szakmai sikerének, azt nem tudni, de az
biztos, hogy még várunk a hazai projektmenedzseri szakmával kapcsolatos átütő,
jó hírekre.
Szélesre nyílik az olló
Lévén viszonylag friss szakmáról van szó, emiatt a hazai szervezetek
projektszemlélete is viszonylag széles skálán mozog. Ahogy Kópiás Bence, a
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) fejlesztési
elnökhelyettese fogalmazott, az olló szélesre nyílik: vannak olyan kormányzati,
közigazgatási intézmények, ahol fejlett projektmenedzsment kultúrával, sok
sikeresen lezárult projekttel büszkélkedhetnek, míg arra is van példa, hogy még
a projektmenedzsment fogalmát sem ismerik. Persze ez utóbbi szervezeteknél is
léteznek projektek, csak a hierarchikus működés „bedarálja” őket, eredményként
így csak kifogások születnek, és magyarázat arra, miért nem haladnak előre.
Kópiás Bence, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ugyanezt látja Dencső Balázs, az Európai Támogatásokat Auditáló
Főigazgatóság főigazgatója, aki az EU-s projektek auditorjaként számtalan
tervvel találkozik. Szerinte kevés a minőségi projekt, és abban a néhány
esetben, ahol sikereket érnek el, kiderül, hogy mindez a profi
projektmenedzsernek köszönhető. Vagyis a siker gyakran az aranyat érő
projektmenedzser elkötelezettségén, profizmusán múlik. Ha már vannak jó
szakemberek és bevált jó gyakorlatok, akkor azokat szélesebb körben kellene
megosztani. A szakmát oktatni kellene, hogy a hozzá nem értésből származó
hibákat ki lehessen küszöbölni.
Jó tervezés = sikeres projekt
A határidőket és a költségkeretet a legtöbb magyar projektnél persze
sikerül a megfelelő szinten tartani. Ha már tudjuk, hogyan kellene csinálni és
megvan hozzá a pénz is, akkor jó lenne azt is tudni, mit is kellene pontosan
csinálni – hívta fel a figyelmet a tervezés elmaradására, az igények nem
megfelelő definiálására Czimbalmos Zsolt, az Informatika a
Társadalomért Egyesület projektmenedzsment munkacsoportjának vezetője. Ebben az
egységes projektportfólió felállítása is segíthet.
A mozdony csak arra tud haladni, amerre a sínt lefektették, az EU-s
projektek ellenőrzésekor is az a tapasztalat, hogy a rossz tervezés okozza a
legtöbb bukást. Az is gond, ha alul tervezik, alul specifikálják a projektet,
de az sem követendő, ha túlzottan sok mindent előírnak benne – ráadásul, ha ez
a két szélsőség ugyanabban a projektben találkozik, az kész a katasztrófa.
Mindenképp jó hír, hogy a projektmenedzsmenttel foglalkozó szakmai szövetségek
aktívak a területen, rengeteg konferenciát, találkozót szerveznek, lehetőséget
adva a jó gyakorlatok elterjedésének és a szakma megerősödésének.
Példák sikeres projektekre
A jó szakemberek hiánya nem azt jelenti, hogy ne lennének sikeres
informatikai projektek az államigazgatásban. Kékedi Szabolcs, az Országos
Bírósági Hivatal Elektronikus Eljárások Főosztályának vezetője a bíróságokon
bevezetett elektronikus ügyintézésről beszélt. Esetükben olyan projektről van
szó, melyben az államigazgatás több szervezetével kellett összekapcsolódniuk,
együttműködniük. Éves szinten 1,4 millió bírósági ügy születik, a peres
eljárások száma 150 ezer körüli, a már működő elektronikus rendszer pedig
naponta 8-10 ezernyi ügyet kezel – az esetek egy ezrelékében van panasz, ami
rendkívül alacsonynak számít.
Milyen a jó projektvezető?
|
---|
A World
Economic Forum tanulmánya szerint a következő képességekre van szüksége a jó
projektmenedzsernek:
Komplex
problémamegoldás; kritikus gondolkodás; kreativitás; emberek menedzselése; egyeztetési
készség; értelmi intelligencia; döntési képesség; tárgyalási készség. |
Kékedi Szabolcs szerint a siker két tényezőnek köszönhető: egyrészt
megtalálták a megfelelő szakembereket a projekthez; másrészt a bírákat, a
bírósági alkalmazottakat, ügyvédeket rávették a rendszer használatára. Meg
tudták győzni őket arról, hogy az új rendszer támogatja a hatékony
munkavégzést, egyszerűsíti a folyamatokat, így érdemes rászánni az időt a
tanulásra.
Megerősített közlekedésbiztonság
A VÉDA néven ismertté vált, a közlekedés biztonságát erősítő projektről Óberling
József, az ORFK rendőrezredese, a Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője, illetve
Molnár László ezredes, az ORFK informatikai vezetője osztotta meg a
részleteket. A két informatikai vezetőváltást is megélt projekt 2015. december
31-én indult élesben, másfél éve működik, és az eddigi adatok az mutatják, hogy
sikerül a kitűzött célt elérni, vagyis a közlekedésbiztonságot erősíteni – több
konkrétumot erről nem árultak el. Arról viszont igen, hogyan kezdték el a
rendőrség történetében is komplex projektnek számító feladat megvalósítását.
Létrehoztak egy 6-10 főből álló projektszervezetet, ahová azokat a megfelelő
kompetenciával rendelkező személyeket választották be, akikről biztosan tudták,
hogy meg is valósítják a vállalt feladatokat. A szakmai tudás mellett a
résztvevők elköteleződése rendkívül fontos tényező volt, hiszen hosszú időn
keresztül, napi szinten foglalkoztak a feladatokkal. Nagy hangsúlyt fektettek
a
rendszeres kommunikációra is annak érdekében, hogy a különböző szervezeteknél
dolgozó szereplők ugyanazokkal az információkkal rendelkezzenek. Kihívást
jelentett ugyanakkor az érintett települések vezetőit meggyőzni a projekt
bizonyos elemeinek szükségességéről (például arról, miért fontos a városképet
rontó vaskapu felszerelését engedélyezniük).
A projekt résztvevője volt az MVM NET is, a társaság az internetes
kapcsolatot építette ki, többnyire lakott településen kívülre, út mellé, vagyis
olyan helyekre, ahol se áram, se internetes hálózat nem volt. A különböző
helyszínek egyedi jellemzőit figyelembe véve mindenhol sikeresen megoldották az
adatok továbbítását – ha kellett, optikai kábelt húztak ki, de a mikrohullámú
internetet is használták.