Padlógázzal robognak az iKT-fejlesztési programok: már jelentek is meg pályázatok, vagy a vége felé közeledik az előkészítésük. Emellett most nagyobb figyelmet fordítanak a kompetenciák fejlesztésére mind a lakosság, mind a kkv-k körében. az informatika fejlesztésének a társadalom fejlődését, a gazdaság versenyképességének javítását kell szolgálnia.
Az ICT-szektor a
nemzetgazdaságban
|
|---|
– A magyar infokommunikációs ágazat közvetlenül a hazai bruttó nemzeti össztermék (GDP) 12 százalékát adja, de áttételes hatásával a GDP 20 százaléka származik innen. – A szűken vett ICT-szektorban 170 ezer fő dolgozik, de a más ágazatokban létrejött munkahelyekkel együtt 400 ezer embert foglalkoztat Magyarországon – ezzel pedig a kiskereskedelem után a második legnagyobb foglalkoztató hazánkban. – Tavaly a szektor a nemzetgazdaság kivitelének 8,3 százalékát adta, és ezzel a második helyen állt az autóipar után. |
Informatika nagyban és kicsiben
Kara Ákos, NFM
Mindezeken a területeken
eredményes közös munkát folytattunk az elmúlt egy évben – állapította meg Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
(NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. A
politikus több lezárult, illetve az alapozáson már túljutott fejlesztést emelt
ki előadásában.
A közelmúlt egyik nagy sikere volt a Debreceni Egyetemen átadott szuperszámítógép. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) kétéves programjával továbbfejlesztett, Leó névre hallgató rendszer a magyar egyetemi szuperszámítógépes hálózatba csatlakozik. Több mint 250 teraflop számítási kapacitásával pontosan a 400. helyet foglalja el a világ 500 legnagyobb szuperszámítógépét felsoroló novemberi listán. A rendszer olyan világszínvonalú infrastruktúrát kínál a hazai akadémiai szférának, amelyre világszínvonalú kutatást és oktatást lehet alapozni, hangsúlyozta Kara Ákos. Az üzemeltetők reményei szerint sikerül iparági megállapodásokat is kötni, így akár a hazai autó- és gyógyszergyárak is profitálhatnak a rendelkezésre álló számítási kapacitásból.
Solymár Károly Balázs, NFM
Alacsonyabb szinteken is jól halad az
infrastruktúra-fejlesztés. A Sulinet+ programnak köszönhetően 2016 végére nem
lesz internetkapcsolat nélküli iskola Magyarországon. A fejlesztés egy kézben
van: a jogszabályi változásoknak köszönhetően a NIIFI szolgáltatói
kizárólagosságot kapott, így megszűnik az a helyzet, hogy a lassú Sulinet mellé
az iskolák a piacról elégítették ki internetigényeiket. (Természetesen a NIIFI
is a piaci szolgáltatók bevonásával biztosítja az internetet.) Solymár Károly Balázs,
az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette, hogy
minden intézmény legalább 50 megabit/másodperces sávszélességet kap. Ezt azonban
mindig az iskolák egyedi igényeihez igazítják, és ahol ennél nagyobb kapacitás
állt rendelkezésre, azt is biztosítják. Külön foglalkoznak azokkal az
iskolákkal, ahol jelenleg semmilyen internetkapcsolat nincs. A 375 legrosszabb
helyzetű intézménynél 100 megabites mikrohullámú internetelérést építenek ki,
a
lehető legrövidebb időn belül. Az iskolai hálózatok rendbetétele után a
közgyűjteményi hálózatok fejlesztése várható.
SZIP: ütemterv szerint
Az egyik leghangsúlyosabb fejezet az elmúlt egy év történéseiben a szupergyors internet fejlesztése. Az európai szinten is jelentősnek mondható vállalás értelmében 2018-ig minden magyar háztartásban elérhetővé válik a legalább 30 megabites internet, a háztartások felében pedig másodpercenként 100 megabites kapcsolatot létesítenek. Ezek felét piaci szolgáltatói vállalás keretében építik ki, a másik felét állami támogatási hozzájárulással. Kara Ákos elmondása szerint mind ez idáig hétre pontosan tartják a feszített ütemtervet, és sikerül megoldást találniuk a közép-magyarországi régió pénzügyi problémájára; ez a régió ugyanis fejlettsége miatt nem részesülhet a kohéziós alap forrásaiból.
Veszélyek és gyógymódok |
|---|
Ezek közé sorolta, hogy nem szabad izoláltan kezelni a projekteket, nem lehet megspórolni az érintett intézmények, szervezetek közötti egyeztetéseket; elengedhetetlen az alapos előkészítés, a tervek készítése; a korábbinál nagyobb figyelmet kell szentelni a társadalmi szemléletformálásnak és képzésnek, hiszen sokszor a gazdasági jellegű problémák gyökere is a fejekben keresendő; és végül már a tervezés során számolni kell a létrejövő rendszerek üzemeltetésével. „A digitális transzformáció világa tőlünk függetlenül elkezdődött. Ebben a nemzetközi versenyben minden ország minden nap tesz magáért. Rajtunk áll csak, hogy ebben a versenyben lemaradunk, követők vagy éllovasok leszünk”, mondta végül Soltész Attila. |
Solymár Károly Balázs elmondta, hogy elkészült a magyar háztartások internetellátottsági adatbázisa: 883 ezer háztartásban nem érhető el 30 megabites internet. A fejlesztés gyorsításához jogi akadálymentesítést végeztek el. Csökkent az engedélyezés határideje, könnyebben beszerezhetők a tulajdonosi hozzájárulások, egyszerűbb lett a jogszabályok megfogalmazása.
A szolgáltatók fejlesztési hajlandóságának elősegítésére a kormányzat öt évre közműadó-mentességet biztosít az új szakaszokra, illetve azokra a meglévőkre, amelyeket 100 megabitesre fejlesztenek.
Hálózatok állami kézben
Az MVM-Net és az Antenna Hungária részvételével, a Belügyminisztérium közreműködésével több fronton zajlik a kormányzati hálózatok infrastrukturális fejlesztése is. Megkezdődött a közbiztonsági és kormányzati LTE450 mobilhálózat kiépítése. Novemberben befejeződött az első 70 bázisállomás telepítése, így a hálózat országos lefedettsége elérte a 25 százalékot. Túl vannak az első sikeres teszteken is. A további 185 bázisállomás telepítésével 2016. március végére 95 százalékos lesz a lefedettség. A MIMO-technológiát használó hálózat sebessége az LTE-ének kétszerese – Európa egyik legmodernebb hálózata lesz.
Solymár Károly Balázs külön kiemelte az Antenna Hungária szerepét. Másfél éve van állami tulajdonban, és ez idő alatt bebizonyosodott, hogy az állam is tud jó gazdája lenni. Miközben bővült a társaság műsorszórási alaptevékenysége is, megjelent kínálatában a triple-play szolgáltatási csomag, és a legújabb trendeknek megfelelően a multimédiás (OTT) szolgáltatások fejlesztése is megkezdődött. Az Antenna Hungária vezeték nélküli kompetenciaközpont is az állami távközlésben.
Soltész Attila, Infotér
Fejlesztés a fejekben
Magyarországon a különféle felmérések szerint a felnőtt lakosság mintegy kétötöde nem rendelkezik a szükséges készségekkel, ezért a Digitális Magyarország programban hangsúlyos szerepet kap a digitális kompetenciák fejlesztése. Kara Ákos szerint itt még nem eredményekről, hanem a feltételek és a konkrét feladatok tisztázásáról lehet beszélni. Az már eldőlt, hogy két részletben 100+100 ezer felnőtt képzését szervezik meg és bonyolítják le, összesen közel 18 milliárd forintból. A legfontosabb cél, hogy a résztvevők a megszerzett informatikai tudás birtokában jobban tudjanak majd boldogulni a munkaerőpiacon és a mindennapi életben. Éppen ezért nagy gondot fordítottak az egységes követelményrendszer kialakítására, hiszen nagyon különböző hátterű és indíttatású embereket kell felhozni közel azonos szintre.
Az emberi erőforrásra koncentrál a GINOP 3.1.1 program is. Közel 3 milliárd forintot szán az infokommunikációs vállalkozások és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés ösztönzésére és támogatására. Kara Ákos elmondta, hogy gyümölcsöző volt a közös gondolkodás az EMMI-vel és a szakmai érdekképviseletekkel: hamarosan elkészülhet egy olyan közös munkaanyag, amely alapján határozott kormányzati intézkedéseket lehet hozni.
Határ a csillagos ég |
|---|
Jelentős nemzetközi sikereket is elért az elmúlt egy évben a magyar infokommunikációs szakpolitika. Októberben Budapesten rendezték meg az ITU Telecom World 2015 kiállítást és konferenciát, amelyre 129 országból 4 ezer résztvevő és 54 országból 238 kiállító jött el. Elismerés a magyar félnek, hogy a szakmai programok kialakításában jóval nagyobb szerep jutott a hazai szervezőknek, mint az ITU konferenciáin általában. „A magyar pavilon is mindig élettel volt teli, a 24 kiállító és az előadások, panelbeszélgetések vonzották az érdeklődőket”, összegezte a tapasztalatokat Kara Ákos. A jövőre nézve nagy jelentőségű, hogy novembertől Magyarország teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek. Már 40 kkv, valamint egyetemi és akadémiai kutatóhely áll készenlétben, hogy részt vegyen az együttműködésben, a további érdeklődés felkeltésére pedig információs napokat szerveznek a közeljövőben egyetemi helyszíneken. |
A készségfejlesztés és gazdaságélénkítés együttes fejlesztésének újszerű példáját adja a GINOP 3.2.1 program. A korábbi időszak informatikai fejlesztési célú pályázatai megmutatták, hogy a kkv-k sok esetben nem eléggé motiváltak: nem értik, miért lenne számukra fontos és előnyös az ICT modernizálása, a legújabb módszerek alkalmazása – részletezte Solymár Károly Balázs. A 2015 áprilisában meghirdetett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Infotér együttműködésével kidolgozott új program elsődleges célja a motivációs gát lebontása. Mentorok segítenek majd a kkv-k vezetőinek az igények felmérésében és a lehetőségek feltérképezésében, így amikor majd beindulnak a technológiavásárlásra szolgáló pályázatok, már pontosan tudni fogják, mire érdemes költeniük.
Ösztönözni kívánja a kormányzat az ICT-ötletek megszületését és megvalósításukat. „Szeretnénk, ha lennének új magyar sikertörténetek, új Prezik, Ustreamek”, mondta Kara Ákos. Az is a program célja, hogy vonzó lehetőségeket kínálva itthon tudják tartani a kiváló magyar mérnököket. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az állam nem akar új szereplő lenni a startup-ökoszisztémában, konkurens helyett facilitátor kíván lenni. Lényeges az is, hogy elsősorban nem befektetést, pénzt osztogatnak, hanem értéket adnak át, például mentorálás, képzés vagy éppen a külpiacokra lépés segítése formájában. A programba 300 informatikai kis- és középvállalkozást terveznek bevonni.
