– A NISZ
honlapján nincs nyoma az alkalmazástérkép-projektnek. Mi az oka ennek?
– Ez nem
klasszikus, külső fél számára készülő fejlesztés, hanem egy belső üzemeltetési
igény alapján született projekt. A NISZ az évek során, ahogy átvette a megszűnő
intézmények feladatait, hatalmas, de heterogén informatikai környezet
üzemeltetője lett. Több mint 1000 alkalmazásról van szó, és itt nem irodai
szoftverekről beszélünk, hanem közigazgatási szakrendszerekről, közhiteles
nyilvántartásokról. Nem volt viszont egységes képünk arról, hogy ezek az
alkalmazások hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Emiatt volt szükség egységes
alkalmazástérképre a NISZ és leányvállalatai körében.
– Milyen
fázisokban lehet ezt feltérképezni?
– Miután
dűlőre jutottunk abban, hogy mit tekintünk alkalmazásnak, a második lépésben
felállítottunk egy alkalmazáslistát. Már ez sem ment olyan egyszerűen, mert
előfordult, hogy két szervezet mást értett ugyanazon név alatt, vagy éppen
ellenkezőleg, ugyanazt az alkalmazást másképp tartották nyilván. A térkép előállításához
viszont a lista nem volt elég, ismerni kellett a szoftverek kapcsolatait,
viszonyait is. Ezek felderítéséhez személyes interjúkat folytattunk az
üzemeltetőkkel, hogy az általuk kezelt alkalmazásokhoz milyen interfészek
tartoznak, milyen más rendszerekkel állnak kapcsolatban. Amikor ehhez a ponthoz
érkeztünk, az összes információt felvittük a vizualizációs szoftverbe, amely a
megadott információk alapján képes megjeleníteni a vertikális és horizontális
kapcsolatokat.
– Milyen
lett a végeredmény?
– Az
alkalmazástérképen vizuálisan nagyon szépen megjeleníthetők a függőségek,
kapcsolatok, összefüggések, akár az egyes alkalmazások, akár a mélyben működő
adatbázisok között. Még számunkra is meglepetést okozott, hogy mennyi szálon
kapcsolódnak egymáshoz a közigazgatásban használt alkalmazásrendszerek –
korántsem olyan elszigetelten működnek, mint gondoltuk. Persze nem csak a
teljes képet látjuk, hanem kiemelhetünk egy-egy kisebb elemet vagy éppen
rákereshetünk egy alkalmazás összes kapcsolatára, ami rendkívül hasznos
számunkra.
– Milyen
előnyöket kínál a kész alkalmazástérkép?
– Hamarosan
elérhetővé tesszük a technikai help desk számára, így amikor ők hibát észlelnek
egy alkalmazásban, egyből tudni fogják, hogy mely más alkalmazások lehetnek
érintettek, hol várható szolgáltatáskiesés. Vagy ha egyszerre több hibajelzés
fut be, azonnal meg tudják állapítani, hogy van-e kapcsolat közöttük. Gyorsabb
lesz a reagálás, nő az államigazgatási rendszerek rendelkezésre állása, és
végső soron jobb szolgáltatást kapnak az állampolgárok. A jövőbeni
fejlesztéseknél is nagy előnyt jelent, hogy már a rendszer üzembe állítása
előtt lehet látni, hogy milyen más rendszereket fog érinteni az új alkalmazás,
kikkel kell egyeztetni, mire kell figyelni.
– Lesz még
folytatása a projektnek?
– Igen, két
irányba is. Egyrészt az alkalmazástérkép csak akkor ér valamit, ha mindig
naprakész. Az egyik feladat most az, hogy megvalósítsuk mindazokat a
funkciókat, amelyekkel az alkalmazástérkép mögötti CMDB-adatbázis a
lehetőségekhez mérten automatizáltan folyamatosan frissíthető. Másrészt a
térképet ki akarjuk terjeszteni az alkalmazások alatti rétegekre is. Elkezdünk
lefelé ásni, és megnézzük, hogy az adott alkalmazás milyen infrastruktúrán,
milyen hálózaton, milyen hardveren és melyik gépteremben működik, hogy még
teljesebb és egységes képünk legyen az informatikai környezetről.