Több mint ezer alkalmazást üzemeltet a NISZ. Mostanra elkészült az ezek közötti kapcsolatokat vizuálisan is megjelenítő alkalmazástérkép, amely nagymértékben segíti majd az üzemeltetést és a fejlesztést – mondja Bárány Ernő, a NISZ Zrt. információs rendszerek üzemeltetési ágazati igazgatója.
– A NISZ honlapján nincs nyoma az alkalmazástérkép-projektnek. Mi az oka ennek?
– Ez nem klasszikus, külső fél számára készülő fejlesztés, hanem egy belső üzemeltetési igény alapján született projekt. A NISZ az évek során, ahogy átvette a megszűnő intézmények feladatait, hatalmas, de heterogén informatikai környezet üzemeltetője lett. Több mint 1000 alkalmazásról van szó, és itt nem irodai szoftverekről beszélünk, hanem közigazgatási szakrendszerekről, közhiteles nyilvántartásokról. Nem volt viszont egységes képünk arról, hogy ezek az alkalmazások hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Emiatt volt szükség egységes alkalmazástérképre a NISZ és leányvállalatai körében.
– Milyen fázisokban lehet ezt feltérképezni?
– Miután dűlőre jutottunk abban, hogy mit tekintünk alkalmazásnak, a második lépésben felállítottunk egy alkalmazáslistát. Már ez sem ment olyan egyszerűen, mert előfordult, hogy két szervezet mást értett ugyanazon név alatt, vagy éppen ellenkezőleg, ugyanazt az alkalmazást másképp tartották nyilván. A térkép előállításához viszont a lista nem volt elég, ismerni kellett a szoftverek kapcsolatait, viszonyait is. Ezek felderítéséhez személyes interjúkat folytattunk az üzemeltetőkkel, hogy az általuk kezelt alkalmazásokhoz milyen interfészek tartoznak, milyen más rendszerekkel állnak kapcsolatban. Amikor ehhez a ponthoz érkeztünk, az összes információt felvittük a vizualizációs szoftverbe, amely a megadott információk alapján képes megjeleníteni a vertikális és horizontális kapcsolatokat.
– Milyen lett a végeredmény?
– Az alkalmazástérképen vizuálisan nagyon szépen megjeleníthetők a függőségek, kapcsolatok, összefüggések, akár az egyes alkalmazások, akár a mélyben működő adatbázisok között. Még számunkra is meglepetést okozott, hogy mennyi szálon kapcsolódnak egymáshoz a közigazgatásban használt alkalmazásrendszerek – korántsem olyan elszigetelten működnek, mint gondoltuk. Persze nem csak a teljes képet látjuk, hanem kiemelhetünk egy-egy kisebb elemet vagy éppen rákereshetünk egy alkalmazás összes kapcsolatára, ami rendkívül hasznos számunkra.
– Milyen előnyöket kínál a kész alkalmazástérkép?
– Hamarosan elérhetővé tesszük a technikai help desk számára, így amikor ők hibát észlelnek egy alkalmazásban, egyből tudni fogják, hogy mely más alkalmazások lehetnek érintettek, hol várható szolgáltatáskiesés. Vagy ha egyszerre több hibajelzés fut be, azonnal meg tudják állapítani, hogy van-e kapcsolat közöttük. Gyorsabb lesz a reagálás, nő az államigazgatási rendszerek rendelkezésre állása, és végső soron jobb szolgáltatást kapnak az állampolgárok. A jövőbeni fejlesztéseknél is nagy előnyt jelent, hogy már a rendszer üzembe állítása előtt lehet látni, hogy milyen más rendszereket fog érinteni az új alkalmazás, kikkel kell egyeztetni, mire kell figyelni.
– Lesz még folytatása a projektnek?
– Igen, két irányba is. Egyrészt az alkalmazástérkép csak akkor ér valamit, ha mindig naprakész. Az egyik feladat most az, hogy megvalósítsuk mindazokat a funkciókat, amelyekkel az alkalmazástérkép mögötti CMDB-adatbázis a lehetőségekhez mérten automatizáltan folyamatosan frissíthető. Másrészt a térképet ki akarjuk terjeszteni az alkalmazások alatti rétegekre is. Elkezdünk lefelé ásni, és megnézzük, hogy az adott alkalmazás milyen infrastruktúrán, milyen hálózaton, milyen hardveren és melyik gépteremben működik, hogy még teljesebb és egységes képünk legyen az informatikai környezetről.
