Kormányzati informatika

Szabó Zoltán Attila, NISZ
Szabó Zoltán Attila, NISZ
Forrás: ITB
Kormányzat a felhőben

Felhasználói élményre hangolt elektronikus ügyintézés

A megvalósult nagy fejlesztések, mint a SZÜF vagy a Cégkapu csak az első lépcsőfokot jelentik, a rendszereket a felhasználók visszajelzései alapján folyamatosan korszerűsíteni kell – mondja Szabó Zoltán Attila, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltó Zrt. (NISZ) vezérigazgatója.

– Év elején alaposan átalakult az elektronikus ügyintézés rendszere, megjelent a személyre szabható ügyintézési felület (a SZÜF). Milyenek az első tapasztalatok, milyen visszajelzések érkeznek a felhasználóktól?

– A SZÜF portál 2018. január 2-án indult el pilot üzemmódban és azóta a felületen megjelenő ügyek száma hétről-hétre növekszik. A portál nagy újdonsága abban áll, hogy ezen a felületen ügycsoportokba rendezve érhetők el az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek számára a különböző szervezetek elektronikus szolgáltatásai. Azzal is tovább egyszerűsíti az elektronikus ügyintézést, hogy számos ügy már olyan elektronikus űrlap kitöltésével intézhető, amely használatához nincs szükség egyéb segédprogram telepítésére vagy megnyitására.

Szintén újdonság, hogy már nemcsak a hivatalokkal való kapcsolattartásra van lehetőség, hanem több közüzemi szolgáltató is biztosít tájékozódási és elektronikus ügyintézési lehetőséget a portálon keresztül, ugyanakkor az állampolgárok az ügyfélkapus tárhelyüket, a gazdálkodó szervezetek a cégkapus tárhelyre érkező küldeményeket is megtekinthetik az új felületen.

A SZÜF pilot időszakában a felület használatáról a közvetlen felhasználói visszajelzések elsősorban az adott kapcsolódó szervezethez érkeznek. Ezért a csatlakozott intézményekkel rendszeresen konzultálunk és minden észrevételt, javaslatot megvizsgálunk. A folyamatos fejlesztéssel célunk, hogy a megújult ügyintézési felület kiváló felhasználói élményt biztosítson mind az ügyfeleknek, mind pedig a portálhoz csatlakozott szervezeteknek.

– Milyenek a tapasztalatok a Cégkapuval?

– A Cégkapu regisztráció szolgáltatás 2017. július 3-án indult éles üzemben. Azóta több mint 470 ezer cég csatlakozott a szolgáltatáshoz, ami azt jelenti, hogy szinte a teljes kötelezetti kör eleget tett ennek a feladatának. Jelenleg megközelítőleg napi átlag négyezer dokumentum fordul meg cégkapu tárhelyen keresztül.

A felhasználók visszajelzései alapján a Cégkapu tárhelyen is folyamatos fejlesztéseket végzünk. Az egyik ilyen jelentős igény a jogosultságkezelés bővítése volt. A fejlesztés eredményeként most már szabályok létrehozásával különböző, a dokumentumokra vonatkozó feltételek (mint feladó, címzett, dokumentumtípus, egyebek) adhatók meg, amelyek lehetővé teszik, hogy a különböző mappákhoz a gazdálkodó szervezet más és más ügyintézője férhessen hozzá.

– Egy évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy idén tavasszal teljes gőzzel elindul a Kormányzati Adatközpont. Ez megtörtént?

– Igen, 2018. május 31-én megtörtént a Kormányzati Adatközpont géptermeinek átadása. Az átadást követően kerülnek be a különböző rendszerek az adatközpontba, jellemzően a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program projektjeinek fejlesztései, amelyek számára a Kormányzati Felhő is készül. A továbbfejlesztési stratégiáról a Belügyminisztériummal folytatunk egyeztetéseket. A hosszútávú stratégia értelmében tervezetten a Kormányzati Adatközpont felhő környezete lesz a közigazgatási rendszerek elsődleges központi befogadó környezete.

– Melyek a most futó legnagyobb projektek, és hogy állnak az előzetes tervekhez képest?

– Alapvetően kijelenthető, hogy a teljes NISZ-portfólió megvalósítása a terveknek megfelelően halad. Vannak projektjeink, melyek egyes eredménytermékeit a jogszabályi követelményeknek megfelelően már át is adtuk, a vonatkozó rendszerek éles üzemben elindultak. Ilyen például a teljes önkormányzati szektor életét jelentősen befolyásoló önkormányzati ASP projekt is, vagy a büntető eljárások elektronizálását támogató távmeghallgatási, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben rögzített jogszabályi feladatok ellátásához szükséges fejlesztéseket (hálózati sávszélesség növelés, video-kommunikációs infrastruktúra) célzó projekt is. Jelenleg az önkormányzatok több mint 90 százaléka használja jelentősebb fennakadások nélkül az éles rendszert, és 2019 januárjától már a legnagyobb városok is csatlakoznak. Külön kiemelném a Kormányzati Adattrezorral (KAT) kapcsolatos feladatokat is, ahol a Kormány a rendszer fejlesztéséért és üzemeltetéséért felelős szervként a NISZ-t jelölte ki.

Tekintve, hogy a Kormányzati Adatközpont Felhő (KAK) környezete alkalmas arra, hogy a legmagasabb szintű IT-biztonsági és teljesítmény elvárásokat is kiszolgálja, az EFOP196 projekt keretében megteremtjük a feltételeit annak, hogy a magyar egészségügyi informatika új alappillére, a 2017. november 1-je óta éles üzemben működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) működése hosszú távon is biztosított legyen a KAK Felhőben.