Legek

35_Szentivanyi_Gabor_420
Forrás: -

Többféle módon lehet nyerni

Nem mindig a saját pályájukon kell legyőzniük a nyílt forráskódú megoldásoknak a vetélytársakat, mondja Szentiványi Gábor, az ULX ügyvezetője. Az is megoldás lehet, ha sikerre visznek egy új szegmenst.

Szentiványi Gábor ügyvezető igazgató, ULX
Szentiványi Gábor ügyvezető igazgató, ULX
– Az elmúlt időszakban mintha kevesebb szó esne a Linuxról. Mi történt mostanában a nyílt forráskódú megoldások világában?

– A Linux mellett egyre inkább az arra alapozva szárba szökkent technológiák kerültek a fókuszba. Két területet érdemes kiemelni: a felhő alapú platformszolgáltatási technológiákat és a köztesréteg-termékeket, angolul middleware-t. Előbbieknél megjelentek olyan technológiák is, például Docker, OpenShift, amelyek nem a klasszikus virtualizációt alkalmazzák a felhőben, hanem olyan módon választják szét és egyesítik az erőforrásokat, amivel sokkal hatékonyabban lehet a terheléselosztást megvalósítani és az elasztikus platformszolgáltatás felé elmozdulni.

A köztesréteg-termékek szegmensében pedig a klasszikus futtatókörnyezetek mellett egyre többször komplexebb, szabálymotorokat, memória alapú adatbázis-kezelőket, munkafolyamat-motorokat tartalmazó platformokat vesznek igénybe a felhasználók. Ezeket használva nem csak megírni lehet hatékonyabban az alkalmazásokat, hanem utána futtatni is.

– Az olyan új megatrendek, mint mondjuk a Big Data, mekkora lehetőséget jelentenek a nyílt forráskódú megoldásoknak?

– A Big Data kapcsán két feladat szokott felmerülni: vagy gigantikus mennyiségű adatot kell feldolgozni, vagy valamivel kevesebbet, de azt lehetőleg valós időben. A klasszikus SQL adatbázisok ezekre a feladatokra sokszor nem alkalmasak, ide speciális adatbázis-kezelők kellenek, amelyek túlnyomórészt nyílt forráskódúak, például az Infinispan, a MongoDB vagy a Hadoop. Vagy vegyük a „dolgok internetét”. A különféle eszközökről, szenzorokról érkező adatokat, üzeneteket transzformálni kell, ehhez pedig köztesréteg-termékek kellenek, sokszor beágyazott módon. Ráadásul jól méretezhető köztes termékek, amelyek akár egy kisméretű eszközön is elfutnak, de ha kell, üzenetek millióival is elboldogulnak, ami például az okos mérés – smart metering –, vagy az e-egészségügy területén fontos. Jó példa erre az elasztikusságra a JBoss köztesréteg.

– Mennyire számít még megkülönböztető jellemzőnek az, hogy valami nyílt forráskódú? Lényeges ez még egyáltalán, vagy már a nyílt rendszerek is „az egyenlő pályák, egyenlő esélyek” alapján szállnak versenybe?

– Bizonyos területeken – szerver operációs rendszer, számítási felhő, köztesréteg, rendszerfelügyelet – a nyílt megoldásokat ugyanolyan komolyan veszik, mint bármilyen másik szoftvert. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne számítana, hogy nyílt forráskódúak, sőt. A nyílt forráskód már nem a kicsit rosszabb teljesítmény, a kicsit kevesebb funkció ellensúlyozására szolgál. Önmagában jelent plusz vonzerőt, miközben a termék minden más jellemzőjében is felveszi a versenyt a hagyományos szoftverekkel.

Más területeken még nem sikerült átfogóan megtörni a klasszikus szoftverek dominanciáját. Viszont ahol a „frontális támadás” nem sikerül, a „bekerítő hadműveletek” sokszor sikerrel járnak. A Linux például nem tudta átfogóan legyőzni a Microsoftot a saját terepén, az asztali és noteszgépeken – teremtett viszont egy új versenypályát, az okostelefont és a tabletet, ahol az Androiddal tarol. Ennek farvizén aztán a hagyományos desktop számítógépek piacán is erősödik a Linux; nem mint általános célú operációs rendszer, hanem mint célrendszer. Ilyen például az általunk oktatási intézményeknek kifejlesztett SuliX rendszer. De ugyanez játszódott le az az adatbázis-kezelőknél is. Az SQL-nek sokáig nem lettek sikeres általános célú, nyílt forráskódú alternatívái, csupán néhány vékony szegmensben (például webkiszolgálási adatbázisok) sikerült elterjedniük. A nem SQL-típusú adatbázis-kezelők viszont megmutatták, hogy az SQL-en túl is van élet, nem kell mindenre egyetlen bevált rendszert használni. Ennek hatására pedig már általános és „komoly” célokra is terjednek az olyan nyílt technológiák, mint például a PostgreSQL.

– Mindezekből a fejleményekből mennyit tudott profitálni az ULX?

– Maradtunk a bejáratott pályán, egyenletes tempóban, organikusan fejlődünk. Tartjuk magunkat az eddigi sikerrecepthez: már azelőtt megtesszük az első lépéseket, hogy valami belekerülne a fősodorba, így mire meglódul a piac az adott szegmensben, már lesz három-négy év előnyünk. Érzékeljük azt is, hogy a válság miatt eddig halogatott beruházásokra most már sort kerítenek a vállalatok, és ennek során gyakran választanak költséghatékony, nyílt megoldást. Ennek is köszönhetően megbízásaink között egyre több a nagy, üzletkritikus és stratégiai projekt.