Legek

32_Hernadi_Jozsef_420
Forrás: -

Nem ingyen, de olcsón

Sok mindent megtesznek a vállalatok és a kormányzati intézmények azért, hogy csökkentsék az informatikai rendszerek működtetésére fordított összeget. Erre szolgál a beruházások visszafogása, a szerverek virtualizációja, az alkalmazások konszolidációja. Nem utolsósorban ezt célozza a nyílt forráskódú megoldások használata is.

Hernádi József ügyvezető igazgató, Bull Magyarország
Hernádi József ügyvezető igazgató, Bull Magyarország
A költségcsökkentési hullám elérte az adatbázis-kezelők világát is, mondja Hernádi József, a Bull Magyarország ügyvezető igazgatója. A gyártói szoftverek ugyanis számos felhasználó szervezet részére egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek. Nem is feltétlenül a kezdeti beruházás nagy, hanem a folyamatos fenntartási, szoftverkövetési és kötelező támogatási díjak, amelyek akár évente változhatnak és jellemzően növekednek. Ezeket akkor is ki kell fizetni a gyártónak, ha a felhasználó igazából nem igényli, vagy nem minden rendszerére igényli a frissítéseket. „Bármelyik nagy gyártó adatbázis-kezelőjét is választja a felhasználó, hasonló helyzetbe kerül – hozzáköti magát egy termékhez, és belelép egy licenc-csapdába”, jellemzi a helyzetet Hernádi József.

Ebből a csapdából kínálhatnak kiutat a nyílt forráskódú adatbázisok. A nyílt forráskódú adatbázis-kezelők igen sokat fejlődtek az elmúlt években,egyre több helyen alkalmazzák őket üzleti kritikus megoldásokban is. A nyílt forráskódú szoftvernek nincs beszerzési költsége és licencdíja, nem kell fizetni a programkövetésért, az újabb verziókért.

A nyílt adatbázis-kezelők két legismertebb képviselője a MySQL és a PostgreSQL. Mindkettő elérhető teljesen ingyenes, közösségi változatban, illetve vállalati verzióban is. Utóbbiak viszont szintén egy-egy cég fejlesztésében készülnek: a MySQL esetében az Oracle, míg a PostgreSQL-nél az EnterpriseDB kínál nagyvállalati felhasználásra szánt verziót, illetve támogatást.

 

Csak a szolgáltatásért

Más utat követ a Bull. A cég nem saját kereskedelmi verziót készített a PostgreSQL-ből, hanem a továbbra is ingyenes, közösségi verzióhoz kínál olyan szolgáltatásokat, amelyek biztosítják az adatbázis-kezelő nagyvállalati alkalmazhatóságát, illetve az áttérést más szoftverekről.

„A migráció első lépése a meglévő környezet, az adatbázisok és a rájuk épülő alkalmazások felmérése”, mondja Hernádi József. Ez az alkalmazás összetettségétől függően  2-3 hetet, bonyolultabb rendszerek esetében néhány hónapot vehet igénybe. Ezek után rendszerint egy pilot projekt következik: az adatbázisokat  átviszik az új környezetre, ráültetik az alkalmazásokat, és megmutatják az ügyfélnek, hogyan működik az új környezet. Alapos tesztelés után kerülhet sor a tényleges áttérésre.

Az adatbázisok és az alkalmazások migrációját számos, saját fejlesztésű eszközzel segíti a Bull, amelyekkel a migráció jelentős része automatizáltan elvégezhető. Ezek a robotoknak nevezett szoftvereszközök a tárolt eljárásokat, a bonyolult adatszerkezeteket és az adatbázisok egyéb finomságait is át tudják ültetni az új adatbázis-kezelőre. „Ezeknek köszönhetően az automatizált migráció arányát 95 százalék fölé tudjuk vinni, vagyis a feladatoknak csak kevesebb, mint öt százalékát kell manuálisan megoldani”, magyarázza Hernádi József.

 

Könnyebben, nehezebben

A robotok révén a migráció nagymértékben megkönnyíthető és az ideje is lerövidíthető, mégsem lehet általános szabályt adni arra, hogy mennyi ideig fog tartani. Ez ugyanis függ attól, mennyire komplex az adatbázis-környezet, mennyi a tárolt eljárások száma, mennyire adatvezéreltek az alkalmazások, mennyi egyedi megoldás van a rendszerben. Az sem mindegy, mennyire jól dokumentált az érintett alkalmazás. Persze, a dokumentáció hiánya nem akadályozza a migrációt, a robotok megtalálják az alkalmazás és az adatbázis közötti kapcsolódási pontokat, de az egyedi jellegzetességek felderítésében azért jól jön a programok pontos leírása.

Nagyban is működik

Egyre több példa van a világban arra, hogy a PostgreSQL nyílt közösségi változatát használják nagyvállalati környezetben. A Bull Franciaországban az ottani társadalombiztosításhoz tartozó CNAF számára hajtott végre nagyszabású adatbázis-migrációt. A 11 millió kedvezményezett adatait kezelő CNAF-nál 18 hónap alatt 168 adatbázist – összesen négy terabájt adatot – vittek át PostgreSQL környezetbe. A három éve működő rendszerben naponta 1 milliárd SQL-lekérdezést hajtanak végre, és havonta 3 milliárd eurót osztanak szét a kedvezményezettek között.

Egyetlen akadálya lehet az alkalmazások migrációjának: ha olyan dobozos (kereskedelmi) alkalmazást használ a vállalat, amely egyáltalán nem támogatja a PostgreSQL-t. Az ilyen alkalmazásokba ugyanis külső fél nem tud belenyúlni, nem tudják neki „megmondani”, hogy mostantól más adatbázissal kell tartania a kapcsolatot. Hazai, illetve egyedi fejlesztésű szoftvernél általában egyszerűbb a helyzet, hiszen fel lehet venni a kapcsolatot az alkalmazás készítőjével és meg lehet vele állapodni a PostgreSQL-támogatás beépítéséről.

 

Minden, ami kell

Hernádi József szerint érezhető, hogy Magyarországon is nő az érdeklődés a PostgreSQL iránt. „A felhasználók is kezdenek ráébredni, hogy mind a termék, mind a köré épülő ökoszisztéma eljutott arra a szintre, ahol már nyugodtan rábízhatnak komoly feladatokat”, mondja.

Ennek egyik eleme maga a szoftver. Az adatbázis-kezelőt a közösség az utóbbi időben számos olyan funkcióval látta el, amelyekre a vállalati ügyfélkörnek szüksége van. A PostgreSQL a Bull támogatásával már nemzetközileg, nagy projektekben is megállta a helyét (Lásd a „Nagyban is működik” című keretet!)

A nyílt forráskódú terméket a Bull a már említett migrációs eszközökkel és széles körű, három szintű támogatási szolgáltatással egészítette ki. Idehaza a Bull Magyarország munkatársai adják az első vonalas támogatást. A második szintet a franciaországi támogatóközpont jelenti, a legbonyolultabb eseteket pedig az arizoniai Phoenixben dolgozó csapat veszi át. Utóbbiak akár fejlesztői szintű támogatást is tudnak kínálni: részt vesznek a PostgreSQL fejlesztésében, így forráskód-szinten is tudnak javítani vagy egyedi igényeket szolgáló funkciókat beépíteni. „Nincs probléma a hazai fejlesztői, illetve üzemeltetői szakértelemmel sem. Nagyon sokan ismerik, vagy próbálták már a Postgre-t, egy képzett adatbázis-adminisztrátor pedig gyorsan bele tud tanulni a PostgreSQL rejtelmeibe is”, állítja az ügyvezető.

„Ezzel együtt a PostgreSQL sem csodafegyver, nem lehet mindenre lőni vele”, teszi még hozzá Hernádi József. Bármennyire is jól támogatott és automatizált a migráció, mindig költséget és kockázatot jelent. Ezért elsősorban azoknak a vállalatoknak éri meg belevágni, amelyek magas adatbázis-fenntartási (support-) költségekkel küszködnek. A migráció kivitelezhetősége, időtartama és a várható megtakarítás már az előzetes felmérés során, előre meghatározható, ezért a munka minden esetben ezzel a lépéssel kezdődik. A Bull tapasztalatai alapján 60-65 százalékkal lehetett csökkenteni az éves működési kiadásokat – ez pedig akár egyetlen éven belül megtérülő beruházást is jelenthet.