Human

74_scrum-master.jpg
Forrás: Profexec.com
Feltörekvő ICT-állások

Az agilitás záloga: a Scrum Master

2021-ben egyre fontosabbá váltak az ICT-szakértők, hiszen a pandémia alatt a kényszerű digitális transzformációt senki sem tudja megúszni. A feltörekvő IT-pozíciók rangsora szinte folyamatosan változik, mégis a legtöbb cég számára az agilis keretrendszer az, amit honosítania kell. Egy-egy fejlesztői csapatot manapság a Scrum alapján menedzselnek, melynek lelke a Scrum Master.

2020 végén a DevOps és az MI-vel kapcsolatos ICT szakértők voltak a legkeresettebbek a Burning Glass Technologies „Skills of Mass Disruption”című felmérése szerint. Az elemzés több mint 1,7 milliónyi amerikai IT-állásajánlatot és az azokhoz kapcsolódó képességeket vizsgált, majd a betöltött munkahelyek alapján próbálta megjósolni a következő 5 év ICT-álláspiaci tendenciáit.

Nem volt meglepő, hogy az első helyre a jövőkutatók kedvence, a kvantumszámításokkal kapcsolatos feladatok kerültek, csak a második lett a Dolgok Internetéhez (IoT-hez) kapcsolódó tudás, de ide került az 5G és a telekommunikációs infrastruktúrák szakértése is. Érdekes módon a manapság mindenütt taroló fintech csak a harmadik pozíciót tudta megszerezni, viszont a blokkláncokban való jártasságot már ide sorolták. Az MI a negyedik helyre került, mögötte végzett a digitális transzformáció, a hatodik lett a természetesnyelv-feldolgozás (NLP), de meglepetésre a proaktív biztonság csupán a hetedik helyen szerepel. A szoftverfejlesztési módszertan, felhőszámítási infrastruktúrák ismerete a nyolcadik helyre szorult vissza, míg a listát a párhuzamos számítások ismerete zárja. A legnépszerűbb készségek a startupokra voltak a jellemzőbbek tavaly, viszont 2021-re már hibridekké vál(hat)nak ezek, a munkáltatóknak ugyanis ilyen vegyes ICT-kvalitású munkavállalókra lesz egyre inkább szükségük.


 

Az agilitás kötelező

20 évvel ezelőtt jelent meg az Agile Manifesto a szoftverágazatban, mint forradalmi módszertan. Négy alapvető, új értéket határozott meg:

– a folyamatoknál és eszközöknél az egyén és a személyes kommunikáció mindig fontosabb;

– egy működő szoftver sokkal jobb, mint az azt leíró részletes dokumentáció;

– a szerződéses egyeztetéseknél az ügyféllel való együttműködés lényegesebb, mint a tervek merev követése;

– kötelező erény a fejlesztés során bekövetkező változásokra való rugalmas reagálás.

Az eredetileg szoftverfejlesztésre szabott értékeket finomítva 12 alapelvre tördelték, hogy az agilis gondolkodásmódot más ágazatok is használhassák. Az agilis módszertan bevezetésével a nagyobb cégek rugalmasabban tudnak változni, és a kisebb vállalkozások is gyorsabban reagálhatnak ügyfeleik kéréseire. Az agilis gondolkodásmód segítségével egy-egy nagyra hízott cég működésébe visszatérhet a rugalmasság, így gyorsabban tudnak boldogulni a „vis maior” helyzetekben. Nem véletlen, hogy több cégnél a pandémia évében vetették be ezt a új metódust – több-kevesebb sikerrel.


A Scrum keretrendszer az, ami ezt a rugalmasságot biztosíthatja, a módszer segítségével a cégek egyszerűbben tudnak terméket fejleszteni, támogatni, de komplex és dinamikus környezetet is ki tudnak vele alakítani. Az ügyféligények gyors változásának nyomon követésére is alkalmas, az alapja a tapasztalatokból való folyamatos tanulás. A módszertan lényege az inkrementális folyamatszabályozás, három pilléren nyugszik:

– az átláthatóságon: a fejlesztési folyamatok részletei legyenek világosan érthetőek;

– a folyamatos vizsgálaton: a folyamatokban visszatérő vizsgálati pontokat definiálunk, ezek biztosítják a módosítások lehetőségét (a határidő és a termék minőségét garantálva);

– az alkalmazkodáson: ha a vizsgálat alatt a folyamat hibáira fény derül, akkor azt a legrövidebb időn belül módosítani lehessen (időt és energiát megspórolva).

A Scrum csapatok 3-9 főből állnak, és magukat irányítják egy-egy meghatározott, sprintnek nevezett időintervallum alatt. Az így részekre szabott fejlesztési folyamat pontos tervezést eredményez, és a kockázatokat is könnyebb vele kiküszöbölni, de a csapat munkája is átláthatóbb így, és a megrendelő igényeit jobban követhetik.

 

A Scrum Master

A keretrendszer lelke a Scrum Master, akinek a fő feladata, hogy elhárítsa a csapat működését gátló akadályokat, és megvalósítsa a sprint célját. Nem a csapat vezetője, hanem egyfajta lökhárítóként működik, a folyamat megfelelő alkalmazásának és magának a Scrum szabályainak betartásának a felelőse. Mellesleg folyamatosan a csapatát kell védenie, hogy csak a kulcsfontosságú feladatrészekre koncentrálhassanak.

Egyfajta „facilitátor”, aki mozgásban tartja embereit, de az események lebonyolításában is jelentős szerepet vállal. Coach és folyamati szakértő is, segít túllendülni a problémákon, egyben mentor is, attól függően, hogy éppen mire van szükség az adott lépéshez, pontosan milyen segítségre.


Mindezek érdekében jól kell ismernie csapattagjait, hiszen ő méri fel, ki mennyire terhelhető, mire van szüksége a fejlesztés során, milyen kiaknázatlan tudással rendelkezhet. A folyamatos koordinálás és nyomon követés mellett dokumentálnia is kell, követnie az ügyfelek kéréseit, ki, hol tart éppen a sprintben. Az igazi Scrum Master türelmes, soha nem veszíti el a fejét, hiszen az ő hangulata határozza meg, mennyire lesz termékeny és működőképes csapata.

Egy jó Scrum Master alkalmazása akár három-négyszeres hatékonyságnövekedést is hozhat, gördülékenyebbé teheti a vállalati folyamatokat, ha az iparágban beválik az agilis módszertan. Maga a Scrum bevezetése eliminálhatja a szervezetpolitikai és céges hatalmi játszmákat is, a folyamatok átláthatók és nyomon követhetők lesznek a bevezetése után.

A Covid utáni tudásalapú gazdaságban a hatékonyságnövelés egyik alapja lehet ez a folyamatalapú keretrendszer. Maguk a csapatok az egyes projektek kivitelezése során csiszolódnak, egyre több üzleti érték szállítására válnak képessé anélkül, hogy leterheltek lennének, vagy kiégnének. Ennek a záloga pedig az, hogy megfelelően képzett és profi Scrum Masterek alkalmazzák az iparágra szabva a módszertant, szabadon, az adott feladatnak megfelelően, transzparensen alkalmazva.