Hírháttér

10_new-york-city-manhattan_420
Forrás: -

Tényleg vége a Szilícium-völgynek?

Harmadszor kérdezzük már – mert az új információtechnológiai cégek már inkább a nagyvárosokban keresnek maguknak helyet, gyakran a völgytől távol.

Sok startup New Yorkban talál magának helyet, amely nem először büszkélkedhet azzal, hogy fontos és elismert it-vállalatoknak ad otthont. A 90-es években egyszer már beindult az élet Manhattan emiatt azután Silicon Alleyként (szilícium-közként) emlegetett részében, ám az akkori résztvevőket szinte teljesen kiirtotta a dotkom-lufi kipukkadása. Most azonban közel 500 új céggel, köztük olyanokkal, mint a Tumblr vagy a Kickstarter a Silicon Alley újfent virágzik, igaz, földrajzilag már nem határolható be.

Jelen vannak a nagyok is: a Google néhány éve vásárolta meg a parti őrség egyik egykori hatalmas épületét, de a Yahoonak és a Microsoftnak is van New York-i kirendeltsége. Utóbbi a pletykák szerint a programozóknak nyitott irodát, amikor az új dolgozók megtagadták, hogy Kaliforniába költözzenek.

 


 

 

Igényesebb ifjoncok

Ez új generáció már sokkal tevékenyebb és igényesebb is környezetére, mint elődei voltak. A Szilícium-köz egykori alapítói nem csupán saját jövőjüket alapozták meg, de lefektették a fejlődés alapjait is. A mai infrastruktúrát és az annak használatához szükséges eszközöket nekik köszönhetik a fiatal reménységek. Ám akárcsak más iparágakban, a gyártásról fokozatosan a szolgáltatásra helyeződik át a hangsúly és a szolgáltatószektor irányítóinak már más igényei vannak.

Az Intel mérnökeinek sosem kellett közel lenniük a fogyasztókhoz, hiszen valószínűleg elég ritkán kaptak ötleteket tőlük a bárpultnál csevegve. A szolgáltatók számára azonban már létfontosságú a felhasználók visszajelzése, így nem csoda, ha sokan odaköltöznek, ahol termékeik célcsoportja lakik.

 

Nyugaton is változik a helyzet

San Francisco a legjobb példa az it-ipar urbanizációjára: a város polgármestere, Edwin Lee nemrég büszkén jelentette, városa 800 startupnak ad otthont, köztük olyanoknak, mint a Zynga, a Yelp, a Salesforce, a Square és a Twitter. Annyira komolyan veszi a városba települő it-cégek ügyét, hogy minden kedden meglátogat egyet, hogy a vezetőkkel és az alkalmazottakkal találkozzon.

Edwin Lee azonban számos kritikát is kap. Sokan attól félnek, hogy akárcsak a dotkom-lufi idején, most is egy csapásra kiürülhet a város, ha valami történik az it-világban és a romok eltakarítása ismét a helyiekre marad. Az a probléma az őslakók szerint, hogy a tech-cégek nem tesznek hozzá semmit a város kultúrájához, ami pedig sokak számára elsődleges szempont az ideköltözésnél. A legtöbb fiatalt a változatos kultúra, a mozgalmas művészeti élet, a családosokat a jó oktatás vonzza a városba. Az őslakosok szerint a fiatal netmilliomosok és alkalmazottaik felverik az ingatlanárakat, ezzel kiszorítják a korábbi lakókat, éppen azokat a művészeket és tanárokat, akik miatt a városba költöztek. Az egyik megoldás erre a problémára Tony Hsiesh-é, a Zappos alapítójáé, aki külön városrészt épít iparág-társainak.