Hírháttér

ivsz logó
Forrás: ITB

Elnököt választ az IVSZ

Május 9-én lesz az IVSZ idei közgyűlése, amelyen a szervezet elnököt választ. Feltettük ugyanazokat a kérdéseket a jelentkező, szokatlanul sok (öt) aspiránsnak. (Szakmai pályafutásaik összefoglalása a keretben látható.)

– Miért akar elnök lenni?

Budafoki Róbert: Azért, mert az informatika lényegesen nagyobb figyelmet érdemel, mint amit most kap, és a gyorsan változó világban az IVSZ-re [Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége] is ráfér a változás.

Hegedűs Gábor: Fontosnak tartom, hogy a hazai hozzáadott érték nőjön az informatikai iparban, és úgy gondolom, hitelesen képviselhetem ezt. Vezettem nagy multikat és hazai kkv-t, két évig alelnöke voltam az IVSZ-nek, így annak a működését is ismerem; szerintem minden tapasztalatom megvan a poszt betöltéséhez.

Laufer Tamás: Elkötelezettségem és viszonyom a civil képviselethez és az iparághoz kiolvasható a múltamból. Nyolc éve dolgozom az iparágért. Azóta vagyok az IVSZ elnökségi tagja, ebből 5 évig alelnöki, 3 évig elnöki pozícióban. Elkötelezettségemet pedig tovább növeli több tucat vállalat jelölése.

Papp István: Nem személyes ambícióból. Az eddigi pályafutásom alatt azt tanultam, hogy soha nem pozícióra kell jelentkezni, hanem feladatra. Számomra most sem az elnök személye az elsődleges kérdés, hanem hogy végre létrejön-e egy, a jelenleginél átláthatóbb és eredményesebb érdekképviselet.

Papp Péter: Nem akarok IVSZ-elnök lenni J. IVSZ 2.0-t szeretnék. Jelenleg az elnök határozza meg az IVSZ irányát és arcát. Ha tehát végre akarom hajtani az általam kívánatosnak tartott változásokat, elnökké kell lennem; alelnökként erre nem volt lehetőségem.

 

Budafoki Róbert


vezérigazgató (47 éves), T-Systems Magyarország

Kapcsolat az IVSZ-szel: folyamatosan IVSZ-tagválllalatok felsővezetője volt, aktívan támogatta, hogy cégei részt vegyenek az IVSZ best practice sharing projektjeiben

2012–: T-Systems Magyarország Zrt., vezérigazgató

2011–: Magyar Telekom Nyrt., vezérigazgató-helyettes, a Vállalati Szolgáltatások Üzletág (T-Systems) vezetője

2008–2011: Central Europe on Demand, ügyvezető

2006–2008: Cisco Systems Magyarország Kft., a közép-kelet-európai régióért felelős partnerkapcsolati és marketingigazgató, a vezetőség 17 országért felel

1995–2006: Cisco Systems Magyarország Kft., alapító, majd ügyvezető igazgató

– Mi az a három dolog, amit elismer az elmúlt három év eredményei közül?

Budafoki Róbert: Nagyon hasznos volt az IKT Index létrehozása, mert végre mérhetővé vált az informatikai ipar teljesítménye. Szerintem a pénztárgépekkel kapcsolatban is jól képviselte az IVSZ a szakmát, még ha egy kicsit meg is késett az érdekegyeztetés.

Hegedűs Gábor: A taglétszám növekedése, az elnökségi csapatmunka és a hatékony munkacsoportok, a gazdálkodás hatékonyabbá tétele, a védjegy létrehozása, az ágazati érdekek képviselete.

Laufer Tamás: Az elmúlt 3 évben az ikt-ágazat a gazdaságfejlesztés legfontosabb területei közé sorolódott. Súlyával és a benne rejlő további potenciállal a döntéshozók sokkal jobban tisztában vannak. Küszöbön áll a szoftverexportőrök kormányzati támogatását biztosító stratégiai megállapodás, ami nem csak egy-egy kivételezett céget fog érinteni. A természettudományos oktatás ügyében többször kiálltunk, javaslatainkat elfogadták, a támogatott keretszámokat megemelték. Kiemelt szerepet játszottunk az új pénztárgépek állami támogatásának megteremtésében, az érdemi párbeszéd létrehozásában. Az IVSZ írta a Digitális Cselekvési Terv ágazatra vonatkozó részét, valamint a 2014–20-as terv jó részét is.

Az IVSZ megerősödött: gazdálkodása stabil és nyereséges, ami lehetőséget teremt arra, hogy több szakembert foglalkoztassunk, erősítve szakmai kompetenciánkat az ágazati fejlesztési kérdésekben. Bevezettük az IVSZ Védjegyet és az IVSZ Szoftverfejlesztési Tanúsítványt, ami amellett, hogy minőségbiztosítási funkciót lát el, az IVSZ márkát is erősíti. Tizenhárom aktív munkacsoportunk van, a tagság minden eddiginél nagyobb része, mintegy 30 százaléka aktívan dolgozik.

Talán ezeknek az eredményeknek is köszönhető, hogy idén minden eddiginél többen láttak fantáziát az IVSZ elnöki pozíciójában. Fontos és sikeres cégek vezetői is pályáznak a posztra. Ez mindenképp azt jelzi, hogy az IVSZ presztízse az elmúlt 3 évben sokat emelkedett.

Papp István: A jelenlegi vezetés jól mérte fel a teendőket és fogalmazta meg a kihívásokat. Olyan ügyeket karolt fel, amelyekkel messzemenően egyet lehet érteni: a szoftverexport vagy az informatikai start-upok támogatása, az it-szakemberek elvándorlásának megállítása. Az eredmények azonban elmaradtak.

Papp Péter: Nem tudok három dolgot mondani. Vittük tovább azokat a pozitív értékeket, amelyeket ránk hagytak az elődeink – például a Menta konferenciát –, de nem tettünk hozzá maradandót.

 

Hegedűs Gábor


vezérigazgató (46 éves), Kancellár.hu

Kapcsolat az IVSZ-szel: munkahelyei 18 éve IVSZ-tagvállalatok voltak. 2009–2011 között az IVSZ alelnöke, egyben a multinacionális csoport vezetője; 2010–2011-ben a magyar EU-elnökség ideje alatt IVSZ összekötő munkacsoport vezetője

IVSZ összekötő munkacsoport vezetőjeként dolgoztam

2010–: Kancellár.hu, vezérigazgató

2007–2010: HP Magyarország, vezérigazgató

2004–2007: Sun Microsystems Kft., ügyvezető

1997–2003: Sun Microsystems Kft.

– Mi az a három dolog, amit el kellett volna végezni az elmúlt három évben, de nem történt meg?

Budafoki Róbert: Szerintem nem érdemes a múltat elemezni, mert az nem mutat előre. Az elődök munkájából lehet bőségesen tanulni, de fontosabbak az előttünk álló feladatok.

Hegedűs Gábor: A körbetartozások csökkentése és a fizetési határidők jobb betartatása; az ágazati különadók csökkentése, kivezetése; végül a jogalkotás előkészítésébe való aktívabb bevonódásunk.

Laufer Tamás: A távközlési adó visszafogta az ágazat fejlődését. A közműadót szeretnénk megszüntetni.  Az ágazat több forrást és még nagyobb kormányzati figyelmet érdemel, bár ezen a téren sokat haladtunk előre, a következő vezetésnek már csak a gyümölcsöket kell learatnia. A politikusok bár elismerik, de még nem eléggé szeretik az informatikát, mert tartanak az Információs Társadalom vívmányaitól. Ezt a gátat át kell szakítani, hiszen az informatika ma már nemcsak szakma, hanem környezet. Az IDC szerint 2015-re a munkahelyek 90 százaléka fog informatikai tudást igényelni, sőt sok olyan szakma lesz, ami ma még nem is létezik. A modern technológiák rohamos tempóban válnak közművé.

Papp István: Átlátható működés, számon kérhető eredmények, világos stratégia. Emellett az IVSZ kormányhoz fűződő viszonyát sem határozta meg kellő egyértelműséggel a vezetés. A politikával együtt kell működni, de nem azért, mert ez így illendő, hanem azért, mert ez az ágazat kulcsfontosságú az ország hosszú távú és fenntartható fejlődése szempontjából.

Papp Péter: Nem értük el, hogy a politika az IVSZ-t megkerülhetetlen szakmai véleményformálónak fogadja el. Szintén nem sikerült elég gyakran kikérnünk és továbbítanunk a tagvállalatok véleményét a politika és a szakma felé. Végül pedig nem értük el azt sem, hogy az IVSZ csapatjáték legyen, és ne egy one-man show.

 

Laufer Tamás


elnök, társtulajdonos (46 éves), RacioNet

Kapcsolat az IVSZ-szel: a jelenlegi elnök; 2005–2010-ig alelnök, a nagyvállalati tagozat vezetője

2006–: RacioNet Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., elnök és társtulajdonos

2003–2006: Albacomp Számítástechnikai Zrt., vezérigazgató

2002–2003: SZÜV, vezérigazgató

2002–2002: Magyar Posta Zrt., igazgató, vezérigazgató-főtanácsadó

1999–2001: Oracle Hungary Kft., ügyvezető igazgató

1996–1999: Oracle Hungary Kft., regionális igazgató, CEE consulting

– Mi a programjának a legfontosabb eleme?

Budafoki Róbert: Számtalan fontos tennivalónk van. Meg kell szüntetni a magyar kkv-k és a multik örökölt szembeállítását, mivel egymásra vagyunk utalva, egy ökoszisztémát alkotunk. Erre építve a kisebb magyar cégek is könnyebben kijutnak külföldre; ezzel kapcsolatban fontos lenne az is, hogy könnyítsünk az exportáló cégek terhein, különben versenyhátrányba kerülnek a nemzetközi piacon. Támogatni kell az értékteremtő, felelős innovációt is, hogy perspektivikusabbá tegyük az informatikusi pályát és ezzel itthon tudjuk tartani a fiatal szakembereket, akiknek megtartásán a versenyképességünk múlhat.

Hegedűs Gábor: Elsősorban a piacfejlesztés, a belső és külső piacokat egyaránt értve rajta. Ehhez szükség van az iparági adók mihamarabbi kivezetésére. A kkv-k és hazai vállalkozások preferálása, illetve a 2014–2020-s EU-s költségvetési időszak idejére jutó források maximalizálása és hatékony, gyors felhasználása. Az oktatás és képzés területén támogatom a hiányzó mérnök és informatikus létszám mielőbbi feltöltését. A külpiacok esetében olyan stratégiai együttműködéseket is szorgalmazok, amelyek révén a hazai cégek bekapcsolódhatnának nagy külföldi projektekbe.

Laufer Tamás: A szoftverexporton és az IVSZ-en túlmutató, teljes, átfogó és pártsemleges ágazati összefogást szeretnék koordinálni, mind a 21 000 ikt-vállalat és az ott dolgozó 70 000 szakember bevonásával, beleértve az elektronikai gyártókat. Célom, hogy az ágazat legalább 600 milliárd forint forráshoz jusson és annak elosztásába több beleszólása legyen. Az oktatás átalakítását is szorgalmazni fogjuk, a közoktatástól a szakképzésen át a felsőoktatásig. A cél inspiráló természettudományos oktatás biztosítása, amelyben erős hangsúlyt kap a digitális írástudás. A szoftverexport-piacot 5 év alatt, a teljes iparági teljesítményt 10 év alatt szeretnénk megduplázni. Az ágazat valós teljesítményéről az idei negyedévtől hiánypótló iparági indexet fogunk számítani és publikálni.

Papp István: Tíz területre szeretnék koncentrálni, és  ebből a „Digitalis írástudás, ikt-képzés és e-befogadás”-t emelném ki témaként. De mint azt már említettem, a legnagyobb változás az, hogy a stratégiát tudatosan és demokratikusan alakítjuk majd ki – ami már meg is kezdődött, hiszen megnyílt az az internetes felület, ahol az IVSZ-tagok hozzászólhatnak és alakíthatják a következő elnökség stratégiáját. Nem értem, hogy az a szervezet, amelyiknek az egyik legfontosabb feladata a digitális evangelizáció, miért nem nyúlt ehhez az eszközhöz, amely egyesíti a bázisdemokrácia és az internetes megoldások értékeit.

Papp Péter: Az, amit én IVSZ 2.0-nak nevezek. Nem új IVSZ-re van szükség, hanem új arculatra és új nemzedékre. Sokkal erősebb társadalmi ismertséget és elismertséget kell szereznie az informatikának, hogy „szexi” és vonzó iparág legyen. Ha ezt meg tudjuk tenni, a politika is sokkal komolyabban vesz bennünket, és ennek piacnövelő hatása is van.

 

Papp István


ügyvezető igazgató (41 éves), Microsoft Magyarország

Kapcsolat az IVSZ-szel: majdnem másfél évtizede folyamatosan valamelyik meghatározó tagvállalat vezetője

2011–: Microsoft Magyarország Kft., ügyvezető igazgató

2007–2010: Magyar Telekom Nyrt., vezérigazgató-helyettes, üzleti szolgáltatások üzletág (T-Systems) vezetője

2005–2007: Cisco Systems Magyarország Kft., adriai régióért és Magyarországért felelős regionális igazgatója

1999–2005: Cisco Systems Magyarország Kft., számos felsővezetői poszt, nagyvállalati, szolgáltatói, kormányzati, kis- és középvállalati, partnerkapcsolati üzletágak vezetése

– A politikával, a szakmapolitikával milyen mértékű együttműködést tervez és miért?

Budafoki Róbert: A mindenkori politika nagyban befolyásolja a gazdaság lehetőségeit, ezért kulcsfontosságú a vele való együttműködés és a közös stratégiaalkotás. Egyik kiemelt célom az, hogy iparágunk a döntéshozók tudatában végre megfelelő helyre kerüljön. Itt további komoly kommunikációs és konzultatív feladatokat látok a szervezet előtt. Vállvetve kell küzdenünk az ország sikeréért, mert együtt többre vagyunk képesek, mint külön-külön.

Hegedűs Gábor: Szoros együttműködésben gondolkodom. Túllépnék azon, hogy a mindenkori kormányzatot az ikt fontos és előremutató voltáról győzködjem; arra törekednék, hogy adott körülmények között hozzuk ki a maximumot a lehetőségeinkből és igyekezzünk a megfelelő irányba befolyásolni a szakmát felügyelő területet.

Laufer Tamás: Az elmúlt években együttműködési megállapodást kötöttünk számos intézménnyel: NHIT, NIH, SZTNH, HITA, NAV, NFÜ, GYEMSZI, KIM, NFM, KIH, Oktatási Hivatal, KSH, EMMI, NMHH, a parlament jnformatikai albizottsága, stb. Ezeket az együttműködéseket most kell taktikai szintről stratégiaira emelni.

Papp István: Nagyon intenzív együttműködést tervezek, mert ez az ágazat, és azon keresztül az ország gazdasági fejlődése szempontjából is stratégiai fontosságú. A mostani kapcsolat még a kormányzati szakpolitikusok szerint sem kielégítő.

Papp Péter: A szövetségnek együtt kell működnie a mindenkori kormányzattal, de ennek párbeszédnek kell lennie. Nem szabad politizálni, diplomáciára van szükség és a szakmai minimum meghatározása az IVSZ dolga kell hogy legyen.

 

– Szorosabb kapcsolatot tervez-e más civil szervezetekkel, konkrétan kikkel?

Budafoki Róbert: Ez nagymértékben függ a tagságtól, de szerintem minden szervezet természetes szövetségesünk (legyen szó iparági szövetségekről vagy munkaadói szervezetekről), amely ugyanabba az irányba halad és ugyanolyan célokat tart fontosnak, mint az IVSZ. A más irányba tartókkal viszont le kell ülnünk beszélgetni, és egyeztetnünk kell arról is, hogy melyikünk elképzelése a pontosabb.

Papp Péter


elnök (39 éves), Kancellár.hu

Kapcsolat az IVSZ-szel: jelenleg alelnök, 2011–2012-ben alelnök, a multinacionális tagozat vezetője

2010–: Kancellár.hu Informatikai Tanácsadó Zrt., elnök

2010–: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Címzetes Egyetemi Docens

2008–2010: Kancellár.hu Informatikai Tanácsadó Zrt., vezérigazgató

2002–2008: Kancellár.hu Kft., ügyvezető igazgató

1999–2001: ProWare Kft., ügyvezető igazgató

Hegedűs Gábor: Igen, a már meglévő kapcsolatokon kívül az Iparkamarával, egészségügyi és oktatási szervezetekkel, kereskedelmi kamarai képviseletekkel.

Laufer Tamás: Együttműködéseinket még eredményesebbé és kézzel foghatóbbá szeretném tenni: Digital Europe, Infotér, NJSZT, OKIK, HÉT, HTE, Inforum stb. Emellett a külföldi kereskedelmi kamarákkal szeretnénk szorosabb együttműködést kezdeményezni.

Papp István: Mindenkivel együttműködünk, akivel lehet és érdemes. De előbb az IVSZ-nek kell kialakítani saját jövőképét: utána magától értetődő lesz, hogy milyen szövetségeket kell kötnünk más iparágak érdek-képviseleti szerveivel vagy egyéb civil szervezetekkel.

Papp Péter: Szívesen dolgoznék együtt a FIVOSZ-szal [Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége], amely nagyon profin és lelkesen működik, és a Bankszövetséggel, amelyiktől eltanulnám, hogyan kell nagy társadalmi súlyra szert tenni.

 

– Hogyan gondolja ellátni az IVSZ-elnöki feladatokat jelenlegi munkája mellett? Hogyan fog priorizálni?

Budafoki Róbert: Hatékony, szakértői csapattal könnyedén megoldható minden feladat. Ez a tapasztalatom a T-Systems Magyarországnál is, és az IVSZ esetében is erre van szükség. Az IVSZ sikere sem egy emberen, hanem az együttműködési és közös érdekérvényesítési képességeinken múlik.

Hegedűs Gábor: A jelenlegi munkám kisebb átstrukturálása mellett nagyjából heti két és fél napot tudok majd az IVSZ ügyeivel foglalkozni.

Laufer Tamás: Szerencsés helyzetben vagyok. Nem élek a negyedéves tervek, külföldi főnökeim, vagy tulajdonosaim szorításában. Magam osztom be az időmet. Szakmai céljaim megegyeznek az ágazat prioritásaival.

Papp István: Cégvezetőként és IVSZ-elnökként is akkor tudom jól végezni a munkámat, ha hatékony és szakmailag magasan kvalifikált csapat támogat a háttérben. Az elnöki teendőkre hetente minimum tíz, maximum húsz órát szánnék – ennél kevesebb komolytalan, ennél több pedig nem hatékony, ergo látszattevékenység.

Papp Péter: Vannak más érdekeltségeim is (TEDxDanubia, Hacktivity), de egyikben sem töltök be operatív szerepet, így elég időt tudok szánni az elnöki tiszttel járó feladatokra.

 

– A cégvezetőnek kell rendelkeznie stratégiával, és hoznia kell a számokat – ez megítélésének alapja. Melyek ezeknek a megfelelői az IVSZ elnöki pozíciójában? Hogyan lehet mindezt számon kérni Önön 3 év múlva?

Budafoki Róbert: Szinte mindenre lehet kvantitatív mérőszámot találni, és kell is, hogy rendszeres időközönként legyenek objektív értékelések. Ennek már most is vannak fórumai az IVSZ-en belül. Úgy gondolom, hogy egy külső mérőszám lehet maga az IKT Index változása is, vagy az iparág és a kapcsolódó export növekedési üteme is, amely ideális esetben meghaladja majd a teljes nemzetgazdaságét.

Hegedűs Gábor: Mérhető indikátorokat kell bevezetni. Az IVSZ létrehozta az iparági indexet, ami már jó mérőszám a növekedés és a hatékonyságjavulás mérésére. Az egyéb mérőszámok között lehet a taglétszám alakulása; mennyivel gyorsabban nő az ikt-piac, mint a teljes gazdaság; és hogy mennyivel járul hozzá a szektor a gdp-hez.

Laufer Tamás: Idén bevezettük a hiánypótló IVSZ IKT Iparági Indexet, ami különféle mutatók alapján kézzelfoghatóvá teszi az iparág növekedését. Eddig mindenki csak találgatta a számokat. Egyéb kézzel fogható és számon kérhető célokat is ki kell tűzni, csak néhány példa: a TAO-ból innovációt ösztönző leírás, vagy az EU miatt keményebb diónak tűnő fordított áfa. De mérhető lesz az ágazati források és az utánpótlás növekedése is. Három év alatt 150 új vállalat lépett be az IVSZ-be, így vagyunk most 350-en. A nulláról indulva komoly pénzügyi tartalékaink vannak.

Az IVSZ előtt tornyosuló komoly feladatok komoly elkötelezettséget igényelnek. Meggyőződésem, hogy nem tenne jót a szervezet fejlődésének, ha az elmúlt 3 évben  felgyűlt forrásokat és energiákat bárki újra ugródeszkának szeretné használni.

Papp István: Nélkülözhetetlennek tartom a mérhető célok megfogalmazását és számon kérését. Ezek lehetnek gazdaságiak (az informatika hozzájárulása a gdp növekedéséhez, az ikt-beruházások aránya az EU-s támogatások között, az ágazat piacbővülése), de lehetnek társadalmiak is (a szélessávú internet további terjesztése, az internethasználók számának növelése vagy a gyakornoki programokban részt vevő diákok számának emelése). Ha a vállalásokat nem sikerül teljesíteni, nem végeztem jól a munkámat.

Papp Péter: Konkrét programokra van szükség, objektív és szubjektív mérőszámokkal. Csak egy példa: hány jogszabályt véleményeztünk és befolyásoltunk, hány stratégiai megállapodást kötöttünk kormányzati intézményekkel. De rendszeresen ki kell kérni a tagság véleményét is, hogy szerinte jó irányba mennek-e a dolgok.