Highway

34_1.jpg
Forrás: ITB
A magyar cégek részvényei megérezték a járványt

Nagyot mentek a tőzsdén a technológiai óriások

Szárnyaltak a világ legnagyobb technológiai cégei a tőzsdén tavaly, aki 2019 végén vásárolt a részvényeikből, akár 70-80 százalékos nyereséget is elérhetett. Az Apple értéke ezermilliárd, míg az Amazoné 700 milliárd dollárral nőtt 2020-ban.

2340 milliárd dollár – ennyit ért december 29-én tőzsdezáráskor a világ legértékesebb technológiai vállalata, az Apple. Hogy el tudjuk helyezni ezt az összeget, ez az egytizede az Egyesült Államok 2019-es GDP-jének, nagyjából a hatvan százaléka Németország 2019-es GDP-jének és nem sokkal marad el Franciaország GDP-jétől. Hasonlóan figyelemre méltó adat, hogy 2020-ban a társaság értéke mintegy ezermilliárd dollárral nőtt – pedig egy világjárvány, illetve a nyomában járó korlátozások és gazdasági visszaesés nehezítette a helyzetet. A vállalat részvényei 75 dolláros szinten indították 2020-at, cikkünk írásakor, december 29-én pedig már majdnem 135 dollárt adtak értük.

Az Apple ráadásul fokozottan ki volt téve a pandémia következményeinek, hiszen a kínai beszállítók hónapokra kidőltek, ahogyan a távol-keleti országban lévő márkaboltokat is már nagyon korán be kellett zárniuk, így az egyik legfontosabb piacukon érték őket komoly veszteségek. Pedig az üzleti eredmények nem voltak túl fényesek, a szeptember végén zárult negyedévben például lényegében stagnált a bevétel az egy évvel korábbihoz képest, míg a nyereség egymilliárd dollárral csökkent. Ha a teljes 2020-as üzleti évet nézzük, ami tavaly szeptember 26-án ért véget, akkor is csak nagyjából 5 százalékos forgalombővülést tudott felmutatni a cég, míg a profit valamivel több mint kétmilliárd dollárral nőtt. Persze így is impozáns teljesítmény, hogy lényegében minden megtermelt 4 dollárból egy tiszta nyereség. A múlt év egyébként nem az iPhone-ok kora volt, csökkent az Apple okosmobilokból származó bevétele, ezt azonban kompenzálta a megugró számítógép értékesítés – a távmunkára és digitális oktatásra történő átállás miatt nagyot nőtt a kereslet ebben a szegmensben –, de jóval többet hoztak az iPadek és okosórák is 2020-ban, mint 2019-ben.

 

Százezreket vettek fel

Az Apple-höz hasonló bravúrt sikerült elérnie az Amazonnak is a múlt évben, legalábbis a részvényárfolyam alakulásában. Az év elejéhez képest ugyanis közel 80 százalékkal drágultak a világ talán legismertebb e-kereskedelmi vállalkozásának papírjai december végére. Az online kereskedelem azon kevés üzleti szegmensek közé tartozik, amelyek a koronavírus-járvány egyértelmű nyerteseinek mondhatják magukat, igaz, ezen a területen is inkább a legnagyobb, tőkeerős cégek tudtak profitálni a különleges helyzetből. Persze, egy rövid időre az Amazont is meglegyintett a pánik szele, márciusban alaposan beszakadt az árfolyama, de ezt követően meredek emelkedésnek indult. A változás mértékét jól mutatja, hogy a március 12-i legalacsonyabb ár több mint duplája volt a 2020-as csúcs szeptember 2-án 3531 dolláros árfolyammal.

Gyarapodó vagyonok

A technológiai cégek tőzsdei szárnyalása természetesen jelentős hatással volt a vállalatok alapítóinak, illetve jelenlegi vezetőinek vagyonára is. Az Amazon alapítója és vezérigazgatója, Jeff Bezos, a világ talán legdrágább válásán van túl – volt felesége, MacKenzie Scott 38,3 milliárd dollár értékű Amazon részvényt kapott –, de még így is jókora fölénnyel vezeti a Forbes magazin szupergazdagokról összeállított listáját. A tavaly áprilisban kiadott legutóbbi összesítésben 113 milliárd dolláros vagyonnal szerepelt, azonban a folyamatosan frissülő táblázat szerint december 29-én már 193,1 milliárd dollárra becsülték a vagyonát. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 9 hónap alatt sikerült majdnem dupláznia, és hogy könnyebb legyen felmérni, hogy mekkora is a becsült vagyona, Magyarország 2019-es GDP-je nagyjából 161 milliárd dollár volt.

Az áprilisi Forbes rangsorában a második leggazdagabb Bill Gates, a Microsoft alapítója volt, aki akkor 98 milliárd dolláros összeggel érte el ezt a pozíciót. A valósidejű listán viszont már 120,2 milliárd dollárral szerepel, igaz, ez így is csak a negyedik helyre elég, az LVMH luxusipari céget uraló Bernard Arnault és családja, illetve Elon Musk, a Tesla és a SpaceX alapítója is megelőzték. Larry Ellison, az Oracle alapítója tavasszal még 59 milliárd dolláros vagyont tudott felmutatni, ez december végére 87,4 milliárd dollárra hízott. Viszont az áprilisi rangsorban még mögötte lévő Mark Zuckerberg még jobb időket élt meg, 54,7 milliárd dollárról indulva a múlt év végén már 101,7 milliárd dollár volt a vagyona.

Pedig az idén a szokásosnál is több támadás érte a vállalatot amiatt, ahogyan a munkavállalóival bánik, de ez persze nem igazán zavarta a fogyasztókat, akik őrült összegeket költöttek el náluk. A cég csak az első 9 hónapban 260 milliárd dolláros forgalmat ért el, 2019 hasonló időszakához képest mintegy 35 százalékkal magasabbat.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a hagyományosan erős utolsó negyedév milyen eredménnyel zárult, de a felmérések szerint ismét rekordokat döntött az online vásárlás az Egyesült Államokban, ami azt valószínűsíti, hogy az egész 2020-as év kiugróan jó eredményekkel zárul az Amazon számára. A hirtelen megugró fogyasztói igények miatt egyébként elképesztő fejlesztéseket kellett végrehajtania a cégnek, a múlt évben október végéig mintegy 400 ezer új, teljes és részmunkaidős munkatársat vettek fel, és csak az ünnepi szezonra 100 ezer embert alkalmaztak ideiglenesen. Bármennyire is sokat erősödött az árfolyam, attól még messze van az Amazon, hogy piaci értékben megközelítse az Apple-t, igaz a múlt évben már volt olyan időszak, amikor közel 1800 milliárd dollárt ért a társaság.

 

Nagy ingadozások

Hullámvasúton érezhették magukat a Google, vagyis pontosabban az anyavállalata, az Alphabet befektetői 2020-ban, a cég papírjai ugyanis meglehetősen nagy ugrásokat produkáltak a múlt évben. Sok mindent elárul arról, hogyan ítélte meg a piac a vállalat helyzetét és lehetőségeit, hogy volt olyan pillanat, amikor az év eleji nyitó árhoz képest majdnem 300 dollárral adtak kevesebbet egy-egy részvényért. A mélypont egyébként március második felében volt, és még az április is meglehetősen kellemetlen pillanatokat tartogatott az Alphabet-papírokkal rendelkezők számára, nyilván szoros összefüggésben azzal, hogy akkortájt derült ki, a koronavírus-járvány nem egy elszigetelt ázsiai incidens lesz, hanem az egész világra kiható és az életünket alaposan felforgató krízissel kell szembenéznünk.

 

Techmilliárdosok vagyonának változása (milliárd dollár)

 

2020.
április

2020.
december

Jeff Bezos (Amazon)

113

193,1

Bill Gates (Microsoft)

98

120,2

Mark Zuckerberg (Facebook)

54,7

101,7

Larry Ellison (Oracle)

59

87,4

Larry Page (Alphabet (Google))

50,9

77,4

Steve Ballmer (ex-Microsoft)

52,7

75,7

Sergey Brin (Alphabet (Google))

49,1

75,3

Jack Ma (Alibaba)

38,8

58,8

MacKenzie Scott*

36

58,6

Colin Zheng Huang (Pinduoduo)

16,5

58,6

* korábban MacKenzie Bezos, Jeff Bezos volt felesége
Forrás: Forbes

 

A pánik viszont gyorsan lecsengett, és viszonylag stabil erősödésnek indultak az Alphabet-papírok, így, aki kitartott, az 2020 eleje és vége között részvényenként több mint 400 dollárnyi pluszt könyvelhetett el. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy az első 9 hónap nem hozott olyan mértékű forgalomnövekedést, amilyet korábban megszokhattunk a cégtől, tíz százalék alatt maradt a bővülés, miközben kiadásaik több mint 10 százalékkal nőttek. Ez persze éreztette hatását a nyereségen is, 2020 első 9 hónapjában mindössze 6 százalékkal tudták növelni a profitjukat az egy évvel korábbihoz képest.

 

Nem ártottak a botrányok

Lényegesen jobban teljesített ebből a szempontból a Facebook: 60 százalékkal növelte nyereségét a múlt év első három negyedévében 2019 hasonló időszakához képest. Ami talán még inkább figyelemre méltó, hogy a profit nagyjából egyharmada a teljes bevételnek – ilyen haszonkulccsal kevés cég működik a világban.

Az Alphabet és a Facebook teljesítményének összehasonlítása azért is érdekes, mert mindkét társaság üzleti modellje az online hirdetési bevételekre épül. Ahogyan azt a 2008-2009-es gazdasági világválságnál is láthattuk, a vállalatok krízishelyzetben a reklámköltéseiket fogják vissza először, nem történt ez másként a koronavírus-járvány kitörésekor sem. Azonban a 2008-as válság óta jelentősen átalakult a hirdetési piac, a legtöbb országban már a digitális platformokon realizálódik a reklámköltés legnagyobb része, és a mostani krízis során is megfigyelhető volt, hogy sok hirdető amellett, hogy visszavett költéseiből, át is csoportosította a megmaradt összegeket, amiből egyértelműen a hatalmas forgalmat lebonyolító online felületek jöttek ki jól.

 

Tőzsdei technológiai cégek piaci értékének alakulása 2020-ban (milliárd dollár)

 

Nyitó érték*

Minimum érték

Maximum érték

Záró érték**

Alphabet

938,65

725,33

1242,00

1194,96

Amazon

945,21

834,95

1769,26

1664,32

Apple

1309,56

978,28

2371,86

2340,28

Facebook

598,08

416,27

866,14

788,82

Microsoft

1221,03

1029,46

1752,66

1695,92

* 2020. január 2. ** 2020. december 29.

Forrás: ITBUSINESS gyűjtés

 

A tavalyi év azonban kemény helyzeteket is hozott a Facebook számára, tavasszal bojkottot hirdettek ellenük – amihez ugyan meglehetősen sok nagy márka is csatlakozott, de nem volt érdemi hatása a cég forgalmára –, ősszel pedig az amerikai elnökválasztással kapcsolatban kellett sorozatosan magyarázkodniuk, illetve különböző intézkedéseket hozniuk, miközben a járvánnyal kapcsolatos hírek és álhírek is ezen a platformon terjednek a leggyorsabban. A vállalat részvényeinek árfolyama nagyjából a többi nagy technológiai cég papírjaival együtt mozgott, és egy év alatt mintegy 70 százalékos pluszt tudott felmutatni. A Facebook még adós az ezermilliárd dolláros határ átlépésével, bár a múlt évben már nem voltak messze ettől, volt olyan nap, amikor 866 milliárd dolláros értékkel zárták a tőzsdei kereskedést.

 

Stabil teljesítmény

Régóta az ezermilliárdos klub tagja viszont a Microsoft, és tavaly nem is fenyegetett az a veszély, hogy ezen összeg alá csökkenjen a piaci értéke. Igaz, a következő nagy ugrással, a kétezer milliárd dolláros határ átlépésével 2020-ban adós maradt a cég, a legközelebb ehhez szeptember 2-án álltak, amikor 1750 milliárd dollár fölött volt a piaci értékük.


A társaság egyébként üzleti szempontból meglehetősen jó évet tudhat maga mögött, a június végén zárult üzleti évükben 14 százalékos bevétel- és 20 százalékot meghaladó profitnövekedést értek el, és hasonló fejlődésről számoltak be a szeptemberben véget ért negyedévükben is. Ezen nem igazán lehet csodálkozni, hiszen globális szinten rég nem látott kereslet mutatkozik a személyi számítógépek iránt, emellett most még azok a cégek is elindultak a felhőbe, amelyek eddig ezt halogatták, nem is beszélve arról, hogy a Teams az egyik legnépszerűbb kommunikációs platform lett a tömeges és tartós home office-ra és a digitális oktatásra történő átállást követően. A vállalat részvényeinek árfolyama igazodott a stabil teljesítményhez, és egy év alatt 70 százalékos drágulásnak örülhettek azok a befektetők, akik már év elején is rendelkeztek Microsoft papírokkal.

 

Gyengélkedő magyarok

A tőzsdén lévő, hazai infokommunikációs cégek részvényeinek tulajdonosai nem lehettek igazán elégedettek azzal, ahogyan tavaly alakult papírjaik értéke, az esetek többségében ugyanis jelentős csökkenés volt megfigyelhető. A 2020-as év tőzsdei újonca, a Gloster Infokommunikációs Nyrt. ebből a szempontból kivételt jelentett, a Budapesti Értéktőzsde adatai alapján a társaság papírjaival június 9-én kezdtek kereskedni, akkor 2150 forintos árfolyamon, cikkünk írásakor, december 29-én pedig 3100 forinton zártak a cég részvényei. Ez komoly fejlődést jelent, ráadásul a tavalyi csúcs még ennél is magasabb volt, novemberben arra is volt példa, hogy 3300 forintot érjen egy részvényük.

 

Technológiai részvények teljesítménye 2020-ban (dollár)

 

Nyitó ár
január 2-án

Záró ár
december 29-én

Alphabet

1341,55

1758,72

Amazon

1875,00

3322,00

Apple

74,06

134,87

Facebook

206,75

276,78

Microsoft

158,78

224,15

Forrás: ITBUSINESS gyűjtés

 

Technológiai részvények teljesítménye 2020-ban (dollár)

 

Legalacsonyabb
napi záró ár

Legmagasabb
napi záró ár

Alphabet

1056,62

1827,95

Amazon

1676,61

3531,45

Apple

56,09

134,18

Facebook

146,01

303,91

Microsoft

135,42

231,65

Forrás: ITBUSINESS gyűjtés

 

Ha valaki 2019 végén jól bevásárolt Magyar Telekom részvényekből, akkor most nem lehet felhőtlenül boldog, a hazai infokommunikációs piac legnagyobb szereplője ugyanis üzleti szempontból ugyan stabil évet tudhat maga mögött, de a részvényei nem teljesítettek igazán jól. Az évet 446 forintos értékkel indították, és két mélypont is volt, először március elején, majd október végén, amikor 341 forintig esett az árfolyam. Ezt követően jött némi korrekció és az év végén már 375 forint fölött volt a cég papírjainak értéke. Érdekesség, hogy 2020-ban még nagyon az év elején, január 22-én voltak a csúcson a Telekom részvények, akkor 461 forintot értek. Szintén január végén adták a legtöbbet a Delta Technologies és a Kulcs-Soft papírjaiért, a mélypont pedig mindkét társaság részvényeinél március második felében érkezett el. Így járt a 4iG is, amelynek március 18-án mindössze 296 forintot értek a papírjai, igaz az év végére sokat javult a helyzet, 618 forintos árfolyamon zárták december 29-et, a csúcs viszont 707 forint volt 2020. május végén.