Címlapon

06_zoom.jpg
Forrás: ITB
Infoparlament 2020 – Találkozás az online térben

Ha nincs digitalizáció, nincs válságkezelés sem

Szokatlan helyzetben és szokatlan módon rendezi meg az ­Infotér az idei Infoparlamentet. Ám az elmúlt két hónap olyan tapasztalatokkal és tanulságokkal szolgált az egész iparág, az ügyfelek, illetve a szakmapolitikai döntéshozók számára, amit kár lenne nem megvitatni, akár online formában is.

Ha június, akkor Infoparlament – már tíz éve megszokhatta ezt az informatika hazai közössége, beleértve az iparág szállítói oldalát, az ügyfeleket, a civil szervezeteket és a szakmapolitikával foglalkozókat is. Technológiai kifejezéssel élve a konferencia amolyan rendszerintegrátori feladatot tölt be a hazai szakmai életben, és ebben a szerepében rendkívül fontos az egyes szereplők személyes találkozásának elősegítése, a közvetlen kapcsolatfelvétel lehetőségének megteremtése.

 

Szükségből erényt

A COVID-19 járvány kitörése ezért is nehéz helyzetbe hozta a konferenciát szervező Infotér Egyesületet. El kellett gondolkodniuk azon, hogy egy tradicionális konferenciának egyáltalán van-e létjogosultsága az online térben? Ha igen, akkor milyen témákat érintsenek, és milyen formában tartsák meg?

Soltész Attila, Infotér
Soltész Attila, Infotér
Három lehetőség közül kellett választani: mondják le teljesen az eseményt; halasszák el bizonytalan időre; vagy tartsák meg online. A döntést az is nehezítette, hogy a járvány első heteiben egyáltalán nem látszott, meddig fog tartani, meddig maradnak érvényben a korlátozások, mennyire lesz súlyos a helyzet. A rendezvény halasztása nem tűnt jó ötletnek, hiszen vagy a nyári szabadságolások idején tartják meg (ha egyáltalán akkor már lehet tartani ekkora összejövetelt…), vagy időben nagyon közel kerülnek a másik fontos eseményhez, az őszi, hagyományosan Balatonfüreden rendezett Infotér konferenciához.

A lemondás sem volt vonzó alternatíva egyetlen érintett számára sem, így maradt az online tér. „Nehéz szívvel hoztuk meg ezt a döntés, hiszen egy igazán exkluzív, impozáns helyszínről kellett lemondanunk. Nem gyakran járhatnak az emberek a Parlament felsőházi termében, pláne nem használhatják egyfajta munkakörnyezetként”, idézte fel az egyik fájó pontot Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke.

A másik oldalról viszont komoly lehetőségeket is tartogatott az új helyzet. A járvány következtében számtalanszor bebizonyosodott, hogy a digitális technológiák segítségével az is lehetséges, amit korábban lehetetlennek, elképzelhetetlennek tartottak. „Mi sem vonhattuk ki magunkat ez alól, ezért valahol szimbolikus üzenete is van annak, hogy a tizedik Infoparlament online zajlik majd, egy igazán rendhagyó esemény lesz. Azt hiszem, a gazdaság, a társadalom, az ország egésze elért egy olyan fejlettségi szintet, ahonnan már nem szabad visszafordulni. Az elmúlt hónapok nyereségét be kell építeni a mindennapi gyakorlatba. Így ha jön egy újabb járvány vagy más vészhelyzet, akkor már rutinosan tudunk az egyszer már használt eszközökhöz nyúlni és gyorsabban, könnyebben úrrá lehetünk a nehézségeken”, tette hozzá Soltész Attila.

 

Ősrobbanás után

Czimbalmos Levente, Infotér, MKIK IK
Czimbalmos Levente, Infotér, MKIK IK
Egyértelmű volt, hogy egy online konferencia lefolyása, dinamikája egészen más, mint egy fizikai rendezvénynek. Így például sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy lekössék a hallgatóság figyelmét. A képernyő mellől bármikor feláll a résztvevő, míg azt alaposan meggondolja, hogy egy előadás alatt, vagy akár két előadás között kisurranjon a parlamenti széksorokból – érzékeltette a különbséget Czimbalmos Levente, az Infotér munkatársa, a MKIK IK titkára, a program egyik szervezője.

Az érdeklődés fenntartásának elsődleges eleme természetesen az érdekes téma, a konferencia előadásainak és szekcióüléseinek tartalma. Az Infoparlament mindig is körbejárta a digitalizáció gazdasági és társadalmi hatásait, vázolta az ezzel kapcsolatos kormányzati jövőképet, terveket. Mindez különösen aktuális a jelen helyzetben, amikor a digitalizáció mintegy mindenkire rárúgta az ajtót. „Tíz éve minden rendezvényen a digitalizáció fontosságáról, a gazdaságra, a mindennapi életre gyakorolt hatásairól volt szó, azt kerestük, hogyan lehetne a gazdaság és a szociális szféra szereplőt érzékenyíteni a téma iránt. A pandémia mindezt két hónap alatt elintézte nekünk. Egyfajta ősrobbanás ment végbe, és olyanok is tömegesen alkalmazzák a digitalizációs megoldásokat, kik korábban hallani sem akartak ezekről. Ha nincs digitalizáció, nincs válságkezelés sem”, mondja Czimbalmos Levente.

Fordul a világ, és hogy pontosan merre fordul, az alapvetően rajtunk múlik, mindenkin, aki az információs társadalmat építi, teszi ehhez hozzá Soltész Attila. Most élesen megmutatkozott, milyen problémákhoz vezet a globális ellátási láncok terjeszkedése, a túlfogyasztás vagy éppen az alulszabályozottság. Ezekkel a kérdéskörökkel kezdeni kell valamit, mint ahogy el kell gondolkodni, hogy miként lehet egyensúlyba hozni egy súlyos járvány elleni hatékony védekezést és a magánélethez való jogot, a privacy tiszteletben tartását. Meddig mehetünk el például az egyes emberek mozgásának le- és visszakövetésében? „Sok kérdés van, és jó lenne legalább azt látni, hogy hol és milyen típusú döntések születhetnek, mire számíthatunk?”, említett egy sokakat érdeklő problémát Soltész Attila.

Megszólal az ipar

Kaszás Zoltán, T-Systems Hungary
Kaszás Zoltán, T-Systems Hungary
T-Systems: Kétséges a kimenetel

Ma még igazából senki nem tudja, hogy gyorsabban elmúló, „V”, vagy egy hosszabban elhúzódó, „U” alakú válsággal nézünk-e szembe. Az informatikai ipar szereplőinek óriási felelőssége és rengeteg feladata van a konnektivitás és a digitalizáció elterjesztésében, a gazdaság egészének kiszolgálásában – mondta el Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója.

A legtöbben úgy vélik, hogy az informatika, húzóágazat lévén, nyertese lesz a járványhelyzetnek. Ugyanez viszont nem mondható el a szektor minden vállalatáról, azok gazdasági teherviselő képessége ugyanis rendkívül eltérő. Hiába lesz fellendülés, ha a szűkös tartalékokkal rendelkező informatikai kkv-k ezt már nem élik meg. Kaszás Zoltán szerint ezért nehezen lesz elkerülhető egy szélesebb körű összefogás és akár kormányzati programok, amelyek koordináltabbá teszik a digitalizációs erőfeszítéseket.

 

Christopher Mattheisen, Microsoft Magyarország
Christopher Mattheisen, Microsoft Magyarország
Microsoft: Két hónap alatt két év fejlődés

„A válság egyik legnagyobb tanulsága az iparág és az ügyfelek számára is az, hogy a digitális transzformációhoz nem kell annyi idő, mint korábban gondoltuk volna. Úgy véltük, úgy vélték, hogy a tömeges távmunka lehetőségének bevezetése akár évekig is eltarthat. Aztán most kiderült, hogy akár több ezres cégek két hét alatt is meg tudják oldani, ha muszáj” – összegezte tapasztalatait Chris Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. A Microsoft például néhány nap alatt több ezer diákot és tanárt tudott bekapcsolni saját programjainak, az Office 365-nek és a Teamsnek a használatába, hogy zökkenőmentesen folytatódhasson az oktatás.

Az is egyértelművé vált, hogy az ilyen gyors alkalmazkodás nem megy a felhőtechnológiák használata nélkül, tette hozzá Chris Mattheisen. Saját infrastruktúrát képtelenség egy-két hét alatt kiépíteni, és a csúcsterhelésre méretezett kapacitással sem lehet mit kezdeni az igény elmúltával. Felhívta a járvány a figyelmet a biztonság fontosságára is, különösen arra, hogy mennyire sebezhető az ember (és rajta keresztül az informatika) egy válság idején.

Mátrai Zsuzsanna, a Microsoft közép-kelet-európai kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója mindezeken túl kiemelte a vállalat egyik legfontosabb értékét, az empátiát. „Amikor digitalizációról beszélünk, az ügyfél és az ember vannak a gondolkodásunk középpontjában. Az a feladatunk, hogy az ő igényeikre válaszoljunk, ez pedig empátia nélkül nem megy, és el kell érnünk, hogy az emberek bízhassanak a technológiákban, például a mesterséges intelligenciában”, fogalmazott.

 

Budai J. Gergő, Vodafone Magyarország
Budai J. Gergő, Vodafone Magyarország
Vodafone: Kapcsolatban maradt az ország

A kijárási korlátozások felértékelték a távmunkához és távoktatáshoz szükséges hálózatok jelentőségét, de megmutatkozott, hogy a hazai vezetékes és mobil hálózatok világszinten is kiemelkedő minőségi szolgáltatásokat képesek nyújtani. A Vodafone számos intézkedéssel segítette a lakosságot, a vállalkozásokat, az oktatást és az egészségügyet. Minden lakossági és vállalati ügyfél plusz 15 gigabájt mobil adatkeretet kapott, a 65 év felettiek pedig 100 perc díjmentes lebeszélhetőséghez jutottak. A legfontosabb oktatási weboldalak és applikációk adathasználat nélkül váltak elérhetővé, a pedagógusok pedig díjmentesen elvégezhették az E-skola nevű, 30 órás akkreditált képzést.

„Úgy gondolom, sikerrel teljesítettük az első számú prioritásunkat: kapcsolatban tartottuk Magyarországot a krízis alatt is, és biztosítottuk a feltételeket az otthoni munkavégzéshez és a digitális oktatásra való átálláshoz. Az elkövetkező időszak a gazdaság újraindításáról fog szólni, amelyben továbbra is kulcsfontosságú lesz a hálózataink megbízhatóságának és magas szolgáltatásminőségének fenntartása, a jövőbeli hálózati beruházások biztosítása, valamint az oktatás, az egészségügy és a vállalkozások digitalizációjának támogatása”, tette még hozzá Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

 

Rakoncza Zsolt, Dell Technologies
Rakoncza Zsolt, Dell Technologies
Dell Technologies: Fenntartható jövőt kialakítani

„Adatvezérelt világunk nap mint nap kihívásokkal néz szembe, amelyeket a Dell adatok és a technológia segítségével, emberi tudással ötvözve segít megoldani. A vállalat küldetése, hogy olyan technológiákkal vértezze fel az embereket, szervezeteket és közösségeket, amelyekkel egy fenntartható digitális jövőt alakíthatnak ki. Ennek eléréséhez teljes körű megoldásokat kínál az alapvető infrastruktúrájuk kialakításához, informatikai rendszerük átalakításához és legnagyobb értékük, az információ védelméhez”, összegezte Rakoncza Zsolt, a Dell Technologies magyarországi vezérigazgatója.

 

 

 

 

Rehus Péter, IBM Magyarország
Rehus Péter, IBM Magyarország
IBM Magyarország: Egy válság mindig lehetőség is

„A COVID-19 miatt fellépő krízishelyzetben két fontos kihívással néztünk szembe, melyeket gyorsan és sikeresen kezeltünk: az IBM dolgozók biztonságának azonnali megteremtése és az ügyfeleink zökkenőmentes kiszolgálása. Ezzel párhuzamosan sok olyan projekt kezdeményezői és részesei vagyunk, melyekben az IBM-nél lévő kutatói tudást, a kollégáink segítőkészségét, és a technológiai megoldásaink előnyeit – legyen az szuperszámítógépes kapacitás, MI vagy felhő szolgáltatás – a társadalom és a gazdaság rövid és hosszútávú támogatására mozgósítjuk. A nehéz helyzet egyúttal lehetőséget ad arra a radikális változtatásra, melyben a digitális innovációra alapozva újraépíthetünk egy reziliensebb, együttműködőbb és erősebb gazdaságot”, mondta Rehus Péter, az IBM Magyarország országigazgatója.

A régi módon nem mehet tovább

Az elmúlt hónapok és az előttünk álló hónapok-évek számtalan konkrét aspektusát érinteni fogják az előadások és beszélgetések. Szóba kerül az elmúlt hónapok értékelése, de a közvetlen válsághelyzet elmúltával komoly hangsúlyt kap a poszt-pandémiás helyzet tervezése, a lehetséges jövőképek felvázolása is. Hogyan kell újraindítani a gazdaságot? Miben segíthetnek a járványhelyzet nyertesei a veszteseknek? Hogyan élték meg a magánemberek és a vállalkozások, hogy az iroda beköltözött a nappaliba? Hogyan reagált az oktatás, az egészségügy és természetesen az államigazgatás?

Mindezekről a plenáris előadásokon az irányítói szint képviselői beszélnek (a remények szerint miniszteriális szinten is), míg a szekcióbeszélgetésekben a végrehajtó, operatív szint szakemberei osztják meg tapasztalataikat. Az első szekció a gazdasági élet változásait és a járványnak a közigazgatásra gyakorolt hatását járja körül; a második azt vizsgálja, hogy miképp alakult át mindennapi életünk, beleértve az egészségügyet, a városszervezést és a távmunkát; végül pedig a harmadikból pedig megtudhatjuk, hogyan vizsgázott az oktatás, a diákok és a pedagógusok a válság ideje alatt.

„Szeretnénk, ha nem az lenne a járvány egyenlege, hogy nagyon megijedtünk, de nem történt nagy baj, és minden mehet tovább a régi módon. Nem így van. Örüljünk, hogy – egyelőre – ennyivel megúsztuk, de ebből számtalan tanulságot kell levonni, és számtalan döntést is meg kell hozni. Remélem, mindenki kellőképpen motivált lett ahhoz, hogy a saját szintjén, legyen akár magánember, cégvezető vagy politikai döntéshozó, meghozza ezeket a döntéseket”, előlegezte meg a konferencia egyik fő mondanivalóját Soltész Attila.

 

Új stratégia készül

Azt is megszokhattuk már, hogy az Infotér ritkán marad jelentős kormányzati bejelentés nélkül. Pandémia ide, COVID-19 oda, most is számíthatunk ilyenre.

Solymár Károly Balázs, ITM
Solymár Károly Balázs, ITM
A digitalizáció jellemzői közé tartozik az öngerjesztés, a gyors technológiai változások, az állandó fejlődés, és a különböző felhasználási területeken való folyamatos terjedés – fogalmazott Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára. A felsorolt jellemzőkből következik, hogy egy középtávú stratégia esetében fel kell készülni a változások kezelésére. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a stratégia képes legyen dinamikusan alkalmazkodni a digitalizációs trendek fejlődéséhez. A téma kiemelt kezelését különösen indokolja a koronavírus-járvány következtében előállt válsághelyzet, amelynek meghaladásában, legyen szó az élet, a társadalom vagy a gazdaság bármely részéről, kulcstényező a digitalizáció.

Magyarországnak a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS 2014-2020) után, azt tovább fejlesztve 2021-től egy új, meghatározó, átfogó szakterületi kormányzati iránymutatásra van szüksége. Ezt a szerepet tölti be a Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2021-2030 (NDS), amelynek szakmai tervezetét az Infoparlament konferencián mutatja be az ITM. „Az NDS ahhoz kíván hozzájárulni, hogy Magyarország a digitális gazdaságot, oktatást és a digitális közszolgáltatásokat állítsa versenyképességi és modernizációs törekvéseinek középpontjába.  A Stratégia törekvése, hogy felkészítsen a digitalizáció folyamatosan változó trendjeihez történő alkalmazkodásra, ezért a társadalom, a gazdaság és az állami szféra digitális átalakítását célzó, átfogó programterv megalkotása kiemelt fontosságú” - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

 

Pergő ritmusban

Említettük korábban, hogy az érdeklődés fenntartásának egyik fontos eleme az érdekfeszítő tartalom. A másik, talán nem kevésbé fontos tényező a feszes lebonyolítás. A plenáris előadások hosszát 15 percben korlátozták, és megfelelő súlyt adtak a moderátoroknak, hogy ezt a korlátot be is tartassák. A délelőtti plenáris előadások után, egy rövid szünetet követően kerül sor a szekcióbeszélgetésekre – három párhuzamosan futó szekcióban hangzik el 3-3 beszélgetés. A moderátorok kiválasztásánál itt is fontos szempont volt, hogy feszesen tudják tartani a beszélgetés menetét online körülmények között is, miközben természetesen a szakmai kérdésekhez is hozzá tudnak szólni.

A lebonyolítását technológiai hátterét sem bízták a véletlenre. Számos megoldás átnézése és tesztelése után a szervezők választása a TrueConf professzionális streamingplatformjára és alkalmazására esett. Ezen nem gond a több száz egyidejű résztvevő kiszolgálása, virtuális szobák kialakítása a szekciók számára, illetve az interaktivitás biztosítása. A felszólalókat nem terelik egy helyre, mindenki saját környezetéből jelentkezik be, de az Infotér saját stúdiója is bárkinek rendelkezésére áll, aki igényli. A konferencia hallgatósága akár böngészőből, akár a már említett TrueConf alkalmazásból tudja nyomon követni az előadásokat, illetve feltenni kérdéseit.