Címlapon

18_www.wilkinsoneyre.com.jpg
Forrás: ITB
Imádják a sportot a tech-cégek

Ötkarikás IT

A sport és a technológia szorosan összefonódik. Ahogy a katonaság és a háborúk az újítások és a felelősség nélküli kísérletezgetéseknek a hadszíntere, úgy a sportéletben is bevetnek minden technológiát (legyen az tiltott vagy sem) annak érdekében, hogy a sportoló minél jobb eredményt érjen el. És persze a közvetítéseket figyelő közönség és a támogatók is minél jobban ki legyenek szolgálva. Úgy tűnik, ez pénzügyileg is megéri.

Néhány nap és elkezdődik az a sportesemény, amit talán a legjobban vártak idén világszerte, az olimpia Rio de Janeiróban. Bár az előkészületek és a biztonság kapcsán számos aggasztó hírt lehetett hallani, a sportolók világszerte gőzerővel készültek, és az olimpiai mozgalmat támogató márkák is igyekeztek minél jobban beépíteni az eseményt a kampányaikba. Egy sportesemény kapcsán nem meglepő, ha sport brandek vagy italgyártók tűnnek fel a támogatók körében, azonban az elmúlt évtizedekben a technológiai és távközlési cégek is meghatározóvá váltak – ezen a területen is.

 

Hosszú távú elkötelezettség

Az idei olimpia kiemelt hivatalos szponzorai között is találhatunk, közülük a Samsung például már jó ideje támogatja a mozgalmat, és egy 2014-ben kötött megállapodás értelmében ez legalább 2020-ig, vagyis a Tokióban rendezett nyári olimpiáig így marad. A dél-koreai társaság a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártójaként a rendezvény hivatalos mobilkészülék szállítója, a vezeték nélküli kommunikációért felelős, melyet a Wireless Olympic nevű platformmal oldanak meg. (A Samsung szerepéről lásd keretes írásunkat.)

De ott van a hivatalos szponzorok között az európai központú, az informatikai szolgáltatások számos területén jelen lévő Atos is, amely az elmúlt néhány évben többek között a Siemens IT Solutions and Services nevű leányvállalata, valamint a Xerox IT-outsourcing üzletága megvásárlásával hívta fel magára a figyelmet. Az Atos üzemeltette, 800 négyzetméteres olimpiai IT-központot tavaly novemberben avatták fel. Ebből a központból figyelik és működtetik mind az összes, 144 olimpiai verseny- és versenyen kívüli központot. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és az Atos kapcsolata 1989-re vezethető vissza, és azóta egyike a 10 legfontosabb globális támogatónak (becslések szerint ez a tíz támogató összesen egymilliárd dolláros bevételt jelent évente a NOB-nak), 2014-ben jelentették be, hogy 2024-ig meghosszabbítják együttműködésüket. A szórakoztató elektronikai ipart pedig a Panasonic képviseli az olimpiai mozgalom támogatói között, ők audio-vizuális műszaki berendezéseket biztosítanak.

 

A helyi támogatók

Minden ország olimpiai bizottságának, így a magyarnak is, helyben külön-külön kiemelt támogatója van. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) két IT-partnerrel rendelkezik: a Magyar Telekom platina, míg a Samsung arany fokozatú partner.

A Magyar Telekom és MOB kapcsolata több mint két évtizedes közös múltra tekint vissza. A kommunikációs igazgatóság válasza szerint különösen büszkék arra, hogy a Telekom – platina fokozatú támogatóként – immár a hatodik olimpiai felkészülési ciklusban támogatja a magyar csapatot. A platina szintű támogatói cím a legmagasabb elérhető támogatói státusz, amely a MOB és a NOB által meghatározott szabályok mentén biztosítja többek között az olimpiai jelképek használatát, de lehetőséget ad a kapcsolódó szabályok mellett a MOB rendezvényein való fokozott jelenlétre is.

Nyereségességi rekord

Ahogyan azt korábban már említettük, a franciaországi torna több rekordot is megdöntött, köztük a nyereségességit is. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) számításai szerint összesen 1,93 milliárd eurós bevételt hozott az esemény, amelyből 830 millió eurónyi tiszta profitra tett szert a szervezet. A bevétel legnagyobb részét, több mint felét a közvetítési jogok adták, ebből valamivel több mint egymilliárd euró folyt be. A támogatói befizetések, vagyis a szponzorok hozzájárulásai, valamint a licencdíjak további 480 millió euróval gazdagították az UEFA-t, míg a jegyértékesítésből és a vendéglátásból 400 millió euró jött össze. A hatalmas nyereség többsége, 600 millió euró az UEFA 55 tagországához kerül, míg a fennmaradó 230 millió eurót félreteszik a szövetség működési költségeinek finanszírozására a következő négy évben.

A támogatás keretében közös akciókkal gondolkodnak a MOB-bal a riói esemény kapcsán. Amennyiben ilyen igény merül fel a MOB részéről, a Telekom platina fokozatú támogatóként informatikai eszközöket (így tableteket, telefonokat, számítógépeket) biztosít a MOB számára. De részt vállaltak a MOB honlapjának elkészítésében és üzemeltetésében, valamint a MOB mobiltelefonos applikációjának kialakításában is. Aranyos példája a támogatásnak a Szurkolói szív kezdeményezés, amelynek keretében egy sportolóknak kiosztott, apró, szív alakú eszközön keresztül, szívdobbanásokat lehet küldeni a közösségi média felületekről, mobilról.

 

Telefon mindenkinek

A Samsung nemcsak a MOB arany támogatója, hanem a nemzetközi bizottság globális partnere is. A cég a világméretű sporteseményre újragondolta az egyik legnépszerűbb zászlóshajó készülékét, és egy különleges, olimpiai kiadású Galaxy S7 edge mobiltelefont tervezett – tudtuk meg Nyilas Orsolya kommunikációs vezetőtől. Ezt a mobiltelefont minden sportoló ajándékba kapja a gyártótól, egy vezeték nélküli fülhallgatóval együtt. A készülékeken ott lesz a NOB-bal közösen kifejlesztett, az Olimpikonok központja alkalmazás, amely fontos információkat szolgáltat majd a sportolóknak (az applikációval közvetlen kapcsolatba léphetnek a NOB-bal és a NOB sportolói bizottságával, és hozzáférhetnek mindazon forrásokhoz és programokhoz, amelyeket a NOB a sportolóknak biztosít). Brazília-szerte Samsung Galaxy Stúdiókat állítanak fel, ahol a sportrajongók maguk is kipróbálhatják az egyes olimpiai sportokat és testközelből tapasztalhatják meg az olimpia élményét. A legfrissebb híreket pedig a szervezőbizottsággal közösen fejlesztett Rio 2016 alkalmazás szolgáltatja.

 

Az online olimpia éve

Az olimpiai IT-rendszereknek két fő feladatot kell ellátniuk a valamivel több mint két hetes versenyek alatt: akkreditáció és közvetítés. Az akkreditáció mindig az adott országra személyre szabott, mert ez az irat nemcsak belépőként szolgál, hanem helyettesíti az országba való beutazáshoz szükséges vízumot is. Emiatt ezek a rendszerek az adott ország hatóságaival együttműködve készülnek el. Háromszázezer sportolót, résztvevőt kell akkreditálni és beléptetni a különböző sportesemények helyszínére. Az első akkreditációs kártyát 2016 májusában adták át.


 

A második fő feladat az események közvetítése, hírek generálása, küldése. Az első rádiós közvetítés olimpiáról 1924-ben történt, akkor minden rádióval felszerelt otthonban élőben követhették az eseményeket. Az első kamerák a berlini 1936-os olimpián jelentek meg, a tévés közvetítések 1948-ban indultak. Becslések szerint a 2016-os olimpiai lesz az első olyan esemény, melyet többen követnek online élő közvetítésen, mint a tévében. Az Atos ígérete szerint a riói olimpián a The Media System nevű, belső, intranetes eredmény szolgáltató rendszer segítségével videó és valós idejű adatot is közvetítenek a nézők felé.

 

Partnerek serege

Mindezt összehozni nem egyszerű, az Atosnak 4000 fős technológiai személyzet áll rendelkezésére – ezt a szervező NOB biztosítja –, továbbá 15 technológiai partner és technológiai önkéntes munkáját kell összehangolnia úgy, hogy magának a fő IT-szolgáltatónak nincs mindegyik partnerrel közvetlen szerződése. Ebben a kiterjedt hálózatban az azonnali üzenetküldő, csapatmunkát támogató megoldásokat használják (a teljes olimpia 80 különböző IT-megoldást használ). A szolgáltatónál a londoni olimpiai után már egyáltalán nem használnak e-mailt. A fő kommunikációs eszköz a blueKiwi megoldása, a technológiát az Atos 2012-ben vásárolta meg.

 

Próba hadszíntér

Mint a katonaságnál és az éles bevetéseknél, az olimpiai játékok is kiváló helyszínt biztosítanak a különböző technológiák kipróbálására, gyakorlati alkalmazására. A magyaroknál is népszerű sportág, az úszás esetében például víz alatti fordulószámlálókat vezetnek be. A 800 és 1500 méteres szabadúszásnál a digitális fordulatszámlálót a sávok aljára helyezik el, a fordulópont közelébe. Az úszónak meg kell érintenie az uszoda falát, a számláló pedig automatikusan mutatja a megtett fordulók számát, amit az úszó nyilván azonnal láthat fordulása után. A rendszert 2015-ben, a kazani világbajnokságon használták először.

Másik két sportszámban, a kenuzásban és az evezésben a nézőket szolgálják ki azzal, hogy GPS érzékelőket szerelnek minden egységre. Így látható, milyen sebességgel és milyen irányban haladnak a sportolók – ez a versenyzők taktikájára is fényt deríthet.

Az íjászatban is a technológia segítségével újul meg az eredmények kiértékelése. A céltábla külsőre nem változik, ám most már nem papírból lesz, hanem egy érzékelő rendszert építettek alá. Amikor a nyíl célba ér, az érzékelő rendszernek köszönhetően máris megjelenik az eredmény a nagy kijelzőn. A rendszer 0,2 milliméteres pontosságú, vagyis az emberi szemnél is jobb. És hogy a közvetítés még feszültebb legyen, a nézők élőben követhetik a versenyzők szívritmusát.

 

Virtuális valóságban is olimpia

A lövészetben is elektronikusan állapítják meg az eredményt, a hangalapú rendszert jelenleg lézeressel helyettesítették. A versenyen használt összes fegyvert RFID lapkákkal látják el, hogy tudják pontosan követni hollétüket.

A virtuális valóság is beszivárog a riói eseményre: naponta egy-egy kiválasztott eseményt VR szemüvegre is közvetít az Olympic Broadcasting Services, a nyitó- és záróünnepség is a kiválasztottak között lesz. A Visa az érintésmentes fizetési megoldását egy karperecbe és egy gyűrűbe építette be – a brazil Bradesco bankkal közösen. A karperecet bármely földi halandó kipróbálhatja, a fizető gyűrűt viszont a kártyatársaság által támogatott 45 sportoló kapja, akik még a víz alatt is fizethetnek vele – már ha várná őket ott egy sellőárus NFC-s terminállal felszerelkezve.


 

A taekwondo az a sportág, mely magának a technológiának köszönheti, hogy az olimpiai sportágak között maradhatott. A londoni olimpián a felvételek újbóli megtekintése után változott a sportág olimpiai bronzérmese. Az incidens után annak a lehetősége is felmerült, hogy kiveszik a taekwondot az olimpiai számok közül, hacsak nincs változás. Lett. A versenyzők mágneses zoknit viselnek és rúgás érzékelőt építettek a fej- és testvédő felszerelésbe, az érvényes pontokat pedig automatikusan wifi-n keresztül továbbítják az eredménykijelzőre. A sportágat televíziózás szempontjából élvezhetőbbé tették a felvezető zene bevezetésével és a küzdőtér hatszögesítésével – így a sportolót nem lehet sarokba szorítani.

 

Kínai támogató a porondon

Számos rekordot megdöntött az idei labdarúgó-Európa-bajnokság, amely persze főként azzal magyarázható, hogy első alkalommal bővítették 24 csapatosra a mezőnyt. Az informatikai cégek azonban nem igazán látták meg a lehetőséget az eseményben, sőt a távközlési szektor sem csapott le rá. Ez utóbbi szegmenst az Eb 10 hivatalos szponzora között mindössze egyetlen társaság képviselte, az Orange, amely tulajdonképpen érthető is, hiszen ha például Magyarországon rendeztek volna ilyen méretű focitornát, akkor valószínűleg a Magyar Telekom is ott lett volna a fő támogatók között. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy euróban kifejezve mit is jelentett a szponzoráció, az viszont tény, hogy a társaság igencsak látható volt a torna alatt. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a cég volt az esemény hivatalos távközlési szolgáltatója, többek között speciális adatcsomagokat kínálva a fogyasztóknak. Emellett 3000-nél is több, az Eb mérkőzéseire szóló jegyet, illetve mintegy 200, a résztvevő válogatottak edzéseinek meglátogatására feljogosító jegyet osztottak szét a különböző nyereményjátékaik nyertesei között. Talán sokan emlékeznek azokra a pillanatokra, amikor esténként az Eiffel torony egy-egy nemzet színeiben pompázott. Nos, ezt is az Orange-nak köszönhették a rajongók, ahogyan a Franciaországban létrehozott tíz szurkolói zóna közül hatot szintén.

Építsd fel egyszer, használd többször

Nincs irigylésre méltó helyzetben az NOB IT-szolgáltatója, az Atos: olyan IT-infrastruktúrát kellett kiépíteniük, melyet több mint két hétig intenzíven használnak, majd két év relatív nyugodtság után teljesen más földrajzi helyen kell újból intenzíven használni. Emiatt a felhő alapú megközelítést már a 2012-es londoni olimpiai játékok alatt kipróbálták, akkor egyes webes szolgáltatásokat költöztettek nyilvános felhőbe. A Szocsiban tartott téli olimpián a hivatalos weboldat már teljes egészében a felhőből szolgáltatták. A következő téli olimpiára újból váltanának, most már magán felhőbe költözne az egész IT-infrastruktúra – az építsd egyszer, használd többször jelszó alatt. Az IDC tanulmánya szerint az olimpiai játékok IT-infrastruktúrájának biztosítása minden olimpiai játék esetében 500 millió eurós költséget jelent, a privát felhős megoldással 10–15 százalékos költségcsökkentést érnek el.

Az IT-infrastruktúra két fő központban található: létezik egy centralizált, állandó IT-központ Spanyolországban, ahol az infrastruktúra és az alkalmazások tesztelése folyik. A játékok helyszínéül szolgáló városokban a szolgáltatás biztosítás felügyelete folyik, a biztonsági incidenseket is itt menedzselik.

 

A mobilszolgáltató marketingkampánya már áprilisban elindult, és bár a hivatalos értékelés szerint nagyon eredményes volt az Eb-re időzített akció, kérdés, hogy valóban megtérül-e a befektetés. Még a torna előtt a marketinghez kapcsolódó technológiai megoldásokkal foglalkozó RadiumOne nevű vállalat készített egy felmérést a szurkolók körében, arról faggatva őket, hogy mely márkák az Euro 2016 hivatalos szponzorai. Nos, a válaszadók közül legtöbben a Coca-Colát és az Adidast említették, amelyek tényleg támogatói voltak az eseménynek, viszont a felmérés során az első tízben végzett brandek közül mindössze további kettő volt ténylegesen az. Az Orange, a Hyundai és a Hisense nevét például alig említették a megkérdezettek, pedig ezek a társaságok is a szponzorok között voltak. Persze fontos megjegyezni, hogy ez még az Eb előtt volt, igaz csak pár héttel a rajtot megelőzően, és ha július közepén készítettek volna hasonló kutatást, nyilván egész más eredmény jött volna ki. Már csak azért is, mert a hazai fogyasztók közül is több millióan láthatták a képernyőkön például a Hisense nevét a pályákat körülvevő LED-es reklámhordozókon – még ha nem is biztos, hogy tudták, mivel foglalkozik a vállalat. Egy kínai cégről van szó, amely a világ egyik legnagyobb tévékészülék gyártója, és amelynek termékei már nálunk is kaphatók. Bár hivatalosan a Hisense sem tette közzé, mennyit költött az Eb támogatására, egyes források szerint 55,6 millió dollár körül lehetett az összeg, ami figyelemreméltó befektetés a társaság részéről, hiszen ez a tavalyi profitjuk mintegy negyedét jelentette. A cél persze egyértelmű, az európai piac meghódítása – ezt többek között egy új csúcstévével is igyekeztek támogatni, amit az Eb idejére időzítve dobtak piacra.

 

Népszerű a száguldó cirkusz

Míg az Eb nem igazán mozgatta meg a technológiai cégek fantáziáját, a száguldó cirkuszban, vagyis a Forma-1-ben jóval nagyobb lehetőséget látnak, legalábbis erre utal, hogy szép számmal akadnak a csapatok támogatói között a szektor képviselői. Ha valaki évek óta követi az eseményeket, olyan cégnevekkel találkozhatott a sorozat versenyautóin, mint az SAP, a HP vagy éppen az azóta az összeolvadásoknak köszönhetően már megszűnt Compaq. Az egész idei szezonban és a július 24-i Magyar Nagydíj után is igen elégedettek lehettek a Qualcomm marketingesei, a cég ugyanis a Mercedes AMG Petronas egyik fő szponzora. Az amerikai társaság a mobiltelefon-gyártók egyik fő csipbeszállítója, és a legutóbbi negyedévre vonatkozó, az előzetes várakozásokat felülmúló eredményeket többek között azzal indokolták, hogy a feltörekvő kínai vállalatok közül is egyre többen kötnek velük szerződést. A Qualcomm a június végével zárult harmadik üzleti negyedévében 6 milliárd dolláros bevételt ért el, amely 4 százalékos bővülés volt az egy évvel korábbihoz képest, a profitja ugyanakkor jelentős mértékben, 22 százalékkal nőtt, és elérte az 1,4 milliárd dollárt. Azt persze nem tudni, mennyit hoz a konyhára egy Forma-1-es csapat támogatása, ahogyan az sem ismert, pontosan milyen összeggel járultak hozzá a Mercedes sikeréhez. A társaság többek között a versenyautók és a csapat közötti kommunikáció területén nyújt megoldásokat, ami a száguldó cirkusz jelenlegi állapotát figyelembe véve talán az egyik legfontosabb információs csatorna. De nem csak a Qualcomm ismerte fel a Mercedes csapatban rejlő lehetőségeket a technológiai cégek közül, hiszen a nagyobb támogatók között megtalálhatjuk még az Epsont, a nyomtatóipar egyik meghatározó szereplőjét, míg a kisebb partnerek között ott van a szoftveres tárolómegoldásokat kínáló Pure Storage.


 

A tavalyi és idei szezont egyaránt uraló Mercedes pilótái mögött idén a Hungaroringen Daniel Ricciardo, a Red Bull Renault versenyzője léphetett még fel a dobogóra. Nos, az ő és csapata sikereinek is jó néhány, az informatikai és kommunikációs ágazatban érdekelt vállalkozás örülhet. Az istálló partnerei között ott van az IBM Platform Computing, a Siemens ipari konglomerátum, amely nagyon erős IT-részleggel bír, a már említett kínai Hisense tévégyártó, a GoPro kameragyártó, valamint az AT&T.

A Forma-1 talán egyik legerősebb márkája a Ferrari, amely a múltban számos diadalt aratott, igaz az utóbbi néhány évük nem volt annyira fényes, de Sebastian Vettel így is a negyedik helyet tudta megszerezni a Magyar Nagydíjon. A csapat biztonságban érezheti adatait – amely egy olyan high-tech, a kutatás-fejlesztésre épülő sportban, mint az F1 nem mellékes szempont –, hiszen a szponzorai között ott tudhatja a Kaspersky Labot, a világ egyik legismertebb informatikai biztonsági cégét. A kommunikációs problémák megoldásában pedig egy Európában kevésbé, Dél- és Közép-Amerikában azonban annál ismertebb mobilszolgáltató, a Claro segít. A hivatalos beszállítók között a legújabb IT-trendeket képviselő társaság, a felhőalapú üzleti megoldásokat kínáló Infor is feltűnik.

A tavaly még 10 csapatos – idén eggyel bővült ez a szám – Forma-1-ben versenyző istállók egészen elképesztő összegből, közel 2,6 milliárd euróból gazdálkodhattak. A négy legnagyobb költségvetésű csapat több mint 400 millió eurót költhetett, amely a szponzoroktól, a partnerek hozzájárulásaiból, illetve a tévés közvetítési jogokat kezelő Formula One Management (FOM) által szétosztott pénzből jött össze. A legnagyobb szponzori támogatást a Red Bull Racing kapta 2015-ben, 266 millió eurót, a Ferrari 208,5 millió euróval gyarapodott ebből a forrásból. A partneri hozzájárulások értéke viszont McLaren Honda esetében volt a múlt évben a legmagasabb, 216,5 millió euró, a Mercedes ebből a forrásból 212,4 millió eurót kapott.