Címlapon

26_www.coventrytelegraph.net.jpg
Forrás: ITB
Ideje megbarátkoznunk a gondolattal

Önvezető autók kora jön

Több autógyártó óriás, szoftverfejlesztő, és internetszolgáltató cég is beszállt a versenybe, így a fejlett piacokon néhány éven belül megjelenhetnek a sofőr nélküli autók az utakon. A technológia adott, már csak a jogi és szabályozási környezetet kellene felzárkóztatni.

Visszanézve az elmúlt 30 évemet, éles emlékként él bennem gyerekkoromnak az az időszaka, amikor kortársaimmal együtt megrögzötten rajongtunk az autókért. Ki matchboxokat gyűjtött, ki rágógumi-papírokat, volt, aki a Lutra-albumát ragasztotta teli a legmenőbb négykerekűekkel. A lényeg, hogy az autó akkoriban még státuszszimbólum volt. Öltöztette az embert. Rámutatott, hogy kik is lehetünk valójában. Aztán egyre inkább elkezdtek elhomályosulni ezek az erények. Nem mondom, hogy ma már nem menő egy Ferrariban feszíteni, de az biztos, hogy kevésbé az, mint régen.

Mire felnőttem, az autópiac totálisan átalakult. Először csak az autók mentek össze – elsősorban az ázsiai gyártók hatására –, aztán az alternatív energiaforrások előretörésével az üzemanyag fogalma kapott új értelmet. Közben megjelentek az első csúcstechnológiás kütyük is, amelyek komoly terheket vettek le a sofőrök válláról, egyben komfortosabbá tették az utazást. Majd az informatika még mélyebbre hatolt a közlekedési rendszerekbe, az autóiparban megjelent az intelligencia.

Mára pedig odáig jutottunk, hogy a sofőr személye teljesen lényegtelenné válik az utazásban. Azaz, nem egészen: sofőr mindig kelleni fog, csak éppen nem hús-vér ember, hanem számítógép formájában. Míg jómagam hajdanán még a benzinillatot füstölgő „csodaautók” láttán tátottam nagyra a számat, könnyen lehet, hogy gyermekeim már a digitális sofőröket koronázzák majd az utak királyaivá. És nagyon úgy fest a helyzet, hogy ez egyáltalán nem egy túldimenzionált jövőkép. Épp most történik velünk.

Jogi akadályok

Jogi szempontból az automatizált vezetés egyelőre nemzetközi szinten tilos: az 1968 óta érvényes Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény előírása szerint ugyanis a vezetőknek mindenkor uralniuk kell a járművüket. Az önvezető autók jogi szabályozásának élharcosává egyébként a kaliforniai közlekedési hivatal lépett elő, amely elkészítette az első törvénytervezetet is. Ugyan ez még messze van a végleges, elfogadható állapottól, de arra már kiválóan alkalmas, hogy szélesebb körben lehessen megvitatni a kialakult helyzetet.

Idehaza is vannak reményteli lépések: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium még 2014 februárjában kötött stratégiai partnerségi megállapodást a Magyar Autós Szakmai Szövetséggel, de ezt megelőzően majd ezt követően még számos olyan szervezettel, amelyek a közlekedés és logisztika területén tevékenykednek. A megállapodás keretében lehetőség van egyeztetésre, javaslatok megtételére a jogszabályi környezet kialakításában.

 

Ez bizony forradalom!

Ami egyelőre sokkal inkább külföldön, ott is a fejlett országokban követhető nyomon. A DARPA (az amerikai „Komplex Védelmi Kutatások Ügynöksége”) 2004-ben indított éves versenye „gyújtotta be” a folyamatot, a Google pedig akkor kapcsolódott be a fejlesztésbe, amikor a próbapálya beköltözött a városba. (Addig az autonóm – a vezérlő számítógépet és az energiaellátást is hordozó – járműveknek a kaliforniai sivatag egyik pontjáról egy másik, évente egyre távolabbra kitűzött pontjára kellett eljutni.)

De talán mindegy is, kik a zászlóhordozók, a lényeg, hogy ma már sokkal nehezebb olyan autóipari gyártót – és tegyük hozzá, technológiai vállalatot – találni, amely ne akarna egy szeletet magának ebből a – még meg sem sült – tortából. A nagy fordulópont 2015-ben volt, amikor egy sofőr nélküli autó jobb időt futott egy versenypályán, mint egy amatőr túraautó-bajnok. Viszont az igazán nagy áttörést 2016 hozhatja meg.

Legalábbis ezt támasztja alá a Consumer Electronics Show idei felhozatala. Tudvalevő, hogy a las vegasi esemény minden évben előrevetíti a nagy trendeket. Márpedig idén az okos otthonok, a virtuális valóság, és a robotika hívószavak mellett az önvezető autók, s úgy általában az autóipart érintő technológiai újítások kerültek elő a leggyakrabban. Vagyis szinte borítékolható, hogy idén óriási mozgolódás lesz ezeken a területeken. Minket most az autóipar érdekel, amelyről egyébként már neves futurológusok is „megjósolták”, hogy átalakulása óriási hatással lesz hétköznapjainkra. Vannak, akik szerint az önvezetők, de az innovatív autóipari fejlesztések úgy általában át fogják formálni világgazdaságot. Ezen az állásponton van Zack Kanter jövőkutató és író is, aki éppen egy éve értekezett erről a jelenségről. Szerinte az ilyen autók mindennaposak lesznek 2025-re, és majdnem egyeduralkodók 2030-ra.

 

A globális jelen

Nem valószínű, hogy nagyon mellélőne. Aki egy kicsit is komolyan veszi ezt a területet, az hasonlókat gondol. Ilyen például a Ford is, amely az egyik legnagyobb játékos szeretne lenni e forradalmi változások alakításában. Erre minden esélye meg is van, tekintve, hogy piaci részesedését nézve már sok éve vezet Észak-Amerikában, és a hazai piacon is piacvezető.

Györke Orsolya, Ford Hungary
Györke Orsolya, Ford Hungary
A cég magyarországi leányának PR- és közkapcsolati igazgatóját, Györke Orsolyát kérdeztük meg a témában. Szerinte egyáltalán nem elképzelhetetlen, amit fentebb Kanter is állít, hisz minden jel arra mutat, hogy ebbe az irányba tartunk. „Az önállóan működő járművek fontos részét képezik a Ford Smart Mobility tervének, amelynek célja, hogy új szintre emelje a konnektivitás, a mobilitás, az önállóan közlekedő autók, a vásárlóknak nyújtott élmény és a big data adatfeldolgozás világát, ezzel komfortosabbá téve az emberek mindennapjait. A Ford most is rengeteg olyan félautomata rendszert használ, amelyek biztonságosabbá és hatékonyabbá teszik a vezetést. Mindez az önvezető autókban fog kiteljesedni. Ennek pedig nincsenek is különösebb technológiai akadályai, sokkal inkább beszélhetünk a jogi szabályozási környezetről, mint gátról, amelyek feltartóztathatják az önvezetők gyors elterjedését” – magyarázta Györke Orsolya.

Ők úgy látják, két területen terjedhetnek el az önvezető járművek. Egyrészt a zsúfolt nagyvárosokban mára annyira ellaposodott a vezetési élmény, hogy szinte megváltás lesz, ha a felszabaduló időt mással (olvasással, netezéssel, munkával, stb.) tölthetjük. Másrészt a szállításban, illetve az autópályák világában terjedhetnek el gyorsan az önvezető járművek a kiegyensúlyozott és viszonylag kiszámítható közlekedés miatt.

Az igazgató elmondta, ehhez a Ford a maga részéről mindent meg is tesz, s nemcsak a saját, egyelőre még tesztköröket futó önvezető autója van meg ehhez, de számos olyan, inkább a connected car, car sharing területeken befejezett és folyamatban lévő innovatív fejlesztést is folytat, amelyek egyre közelebb hozzák ezt a jövőt.

„Mi 2020-ra tesszük azt az időszakot, amikor bizonyos fejlettebb országok piacain egyre másra jelennek majd meg az önvezetők. Hogy mikor érkezhetnek meg tömegesen hazánkba is, arról viszont csak merész jóslásokba tudnék bocsátkozni. Sajnos, az a helyzet, hogy ha csak az európai piacot vesszük, már ahhoz képest is jó 5-6 éves lemaradása van Magyarországnak. Nem túl valószínű, hogy idehaza 2030 előtt tömegesen elterjednének ezek a járművek” – tette hozzá Györke Orsolya.

 

Hazai pálya

Kishonti László, AdasWorks
Kishonti László, AdasWorks
A helyzet idehaza egyébként egyáltalán nem ennyire borús, sőt. Egy magyar vállalatnak is sikerült már önvezető autót készíteni, méghozzá másoknál sokkal költséghatékonyabban. Erről Kishonti László, az AdasWorks alapító ügyvezetője beszélt lapunknak.

Mint mondta, ők alapvetően a chipek világában voltak járatosak, processzor-tesztprogramokat készítettek, s jól beletenyereltek az okostelefonos forradalom kellős közepébe. Nagyjából hat évvel ezelőtt jöttek rá arra, hogy azok a lapkák, amelyek egy okostelefonban, tabletben, vagy okostévében is megtalálhatók, tökéletesen alkalmasak arra, hogy átültessék az autóiparba azokat.

„Mi alapvetően a teljesítmény-optimalizálásban voltunk otthon. Egy önvezető autónál pedig a legnagyobb teljesítményigény a környezetet értelmező és az autó irányításáért felelős algoritmusok futtatásánál jelentkezik. Ezért kezdtünk el ezzel foglalkozni. Még a korábbi cégemnél összeraktunk egy kutatócsoportot, amely a képfeldolgozással, mesterséges intelligenciával foglalkozott, s olyat próbált lerakni az asztalra, ami nemcsak működik, de ezeken a beágyazott, olcsó, de nagy teljesítményű processzorokon is fut. Két éve vetődött fel a gondolat, hogy erre hamarosan akkora igény lesz, hogy érdemes egy külön céget létrehozni befektetők bevonásával. Megszületett az AdasWorks, s 2014-ben sikerült is összeraknunk egy olyan önvezető kocsit ilyen chippel. Két dolgot akartunk ezzel megmutatni másoknak. Az egyik, hogy sokkal költséghatékonyabban megoldható az egész, mint ahogy azt a nagy gyártók csinálják. Rámutattunk továbbá arra is, mennyire központi szerepet játszik az önvezető autóknál a mesterséges intelligencia. Vagyis a korábbi felállás itt szóba sem jöhet. Úgy gondolom, hogy az autógyártók még jelenleg is inkább integrátori szerepkörben vannak, kevésbé technológiai cégként üzemelnek. Sok kis elemből összeraknak egy kerek egészet. Az önvezető autóknál azonban nem működik ez az elosztott struktúra. Esetükben alapvetően arra lesz szükség, hogy egy központi rendszerbe tartozzon az összes szenzor, majd ott az összes adatot mérlegelve kell egy optimális döntést hozni. Szerintünk ezt csakis a mesterséges intelligencia alkalmazásával lehet megoldani, amihez nagy számítási teljesítményre van szükség” – fejtette ki Kishonti László.

Kockázatok és mellékhatások

Bár ez nézőpont kérdése, lesz jó és rossz oldala is a mostani autóipari forradalomnak. Az olyan kiegészítő iparágak, mint a 198 milliárd dolláros gépjármű biztosítási, a 98 milliárdos autófinanszírozási és a 300 milliárd dolláros utángyártott alkatrészekkel foglalkozó piac sokak szerint össze fog omlani, mivel a kereslet megszűnik. De eltűnnek olyan dolgok is majd, mint az autókölcsönző cégek, a tömegközlekedési rendszerek, a gyorshajtási- és parkolási bírságok. Az önvezető autók forradalma ráadásul nem áll meg majd a személyszállításnál, megjelennek majd az önvezető teherautók, buszok, földmunka-gépek, kamionok, ezek feleslegessé teszik a hivatásos sofőrök alkalmazását, és az összes őket kiszolgáló iparágat. Mindeközben a környezetvédelmi problémák többsége meg fog oldódni, évente emberek tízezreinek élete menekül meg, a megnövekedett termelékenység miatt milliónyi munkaóra szabadul föl, és olyan iparágak jönnek létre, amelyeket ma el sem tudunk képzelni.

 

Nyitott a pálya

Az AdasWorks az autós mesterséges intelligenciában a világ élvonalába tartozik. Nemrég a Volvo az Nvidiával együtt őket választotta önjáró autóinak nagyszabású tesztjéhez, de ez még csak a kezdet. Hosszú távon nemcsak egy adott gyártóval kívánnak együtt dolgozni, hanem egy olyan flexibilis szoftvert akarnak építeni, ami bármely gyártó autójában, és az összes közúti forgalomban előforduló járműben működőképes lehet.

Az AdasWorks első emberétől megtudtuk, hogy egy hasonló forgatókönyv bármely magyar startup előtt nyitva áll, amely érdeklődik a terület, de elsősorban a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek iránt. A lényeg, hogy specializálódni kell, s komolyan kell venni a munkát. „Ez a terület még gyerekcipőben jár, nemcsak a mesterséges intelligencia, de az önvezető autók is. Megannyi lehetőség rejlik benne. Egész biztos vagyok benne, hogy messze még a végállomás. Korántsem egyértelmű, hogy végül az okostelefonokból átvett chipek lesznek nyerők az autókban is. Mi azért lovagoltuk meg a mobilpiaci trendeket, mert a mai napig itt van a legnagyobb fejlődés, milliárdnyi eszköz talál gazdára, így nem szaladhatnak el az árakkal, nem lehet több száz dolláros chipeket a készülékekbe integrálni. Hittünk abban és hisszük ma is, hogy ezek a mobilpiaci trendek fogják megteremteni az igényt a jobbra, és tökéletesre csiszolni az autókba kerülő chipek teljesítményét” – tette hozzá Kishonti László.

Lehet, hogy az AdasWorks új önvezető prototípusában is már ilyen chipek lesznek? Ezt egyelőre nem tudhatjuk, de az alapító ügyvezető biztosított minket, hogy az új járművet hamarosan bemutatják a publikum előtt. Azt nem tudni, a magyar utakon is fogjuk-e majd látni, mindenesetre Kishonti László  meglehetősen visszafogottan fogalmaz a hazai helyzetről. Szerinte még legalább 30 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az önvezető járművek mindenki által elfogadottá, normálissá váljanak.