Címlapon

16_www.nelexpo.co.uk.jpg
Forrás: ITB
Lecsaptak a nyereségre

Megmozgatták a piacot a hálózatfejlesztések

Gyors változások, különadók, az uniós pályázatok csúszása, fenyegető szakemberhiány. Számos problémát vetettek fel az elmúlt egy évben a hazai infokommunikációs technológiai (IKT) szektor képviselői. Mennyire viselték meg a cégeket a nehézségek? Elemeztük az ágazat főbb szereplőinek tavalyi üzleti eredményeit. Kiderül, hogy visszafogták-e magukat a tulajdonosok az osztalékfizetéskor, és az is, hogy valóban kapkodnak-e az informatikusokért a vállalkozások.

Amikor az év elején arról írtam összeállítást, hogyan sikerült 2015 üzleti szempontból a nagy globális technológiai cégeknek, a beszámolókat olvasva az volt az érzésem, hogy kisebb csoda, hogy még nem omlott össze az ágazat. Rengeteg negatív hatást hoztak fel ugyanis a vállalatok – a geopolitikai helyzet instabilitásától az erős dollárig –, amelyek befolyásolták a teljesítményüket, azonban még így is akadtak közöttük, amelyek látványos növekedést tudtak felmutatni. Igaz, ez főként az internetes szolgáltatások körébe tartozó cégekre volt jellemző, de azt mutatta, hogy ahol van igény az újításra, a változások követésére, és ennek érdekében még tesznek is, ott az eredmény is érkezik.

 

Jól jártak a tulajdonosok

Az ITBUSINESS által vizsgált hazai IKT vállalkozások kapcsán elmondható, hogy többségük a nehézségek ellenére is sikeres évet zárt tavaly. Az elemzésünkben szereplő 16 társaság összbevétele megközelítette az 1255 milliárd forintot 2015-ben, ez majdnem 8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A cégek tulajdonosai az eredménytermelő képességgel sem lehettek elégedetlenek, hiszen 82,7 milliárd forintos nyereséget hozott az a 14 társaság, amely profittal zárta a múlt évet, ez pedig 2,8 százalékos bővülést jelentett 2014-hez képest. Ennek kapcsán egy érdekes jelenséget is meg lehet figyelni, ugyanis a vizsgált cégek tulajdonosai összesen közel 81 milliárd forintnyi osztalékot vettek ki érdekeltségeikből. Ez azt jelenti, hogy szinte a teljes nyereséget felvették a tulajdonosok, persze a helyzet nem ennyire egyszerű, hiszen voltak olyan cégek, ahol bent maradt a nyereség, azonban arra is akadt példa, hogy még az eredménytartalékhoz is hozzányúltak. Ebben az összegben néhány nagyobb osztalék játszik kulcsszerepet, illetve az, hogy a Magyar Telekom pár éves szünet után ismét fizet a részvényeseinek. Egyébként még ezzel a hatással is messze elmarad a 2015-ös eredmények után fizetett osztalék a 2014-es adattól, amikor 93 milliárd forint fölött volt ez a tétel. A kiugróan magas 2014-es érték meghatározó részben a Telenornak volt köszönhető, amelynek tulajdonosa 60 milliárd forintot vett ki hazai leányvállalatából. A mobilszolgáltató idén is igen jól hozott anyacégének, 47,8 milliárd forintos osztalékot fizetve. Mivel a vállalat nyeresége csak 22,6 milliárd forint volt, ismét az eredménytartalékból kellett kiegészíteni az összeget. A távközlési szektor ebből a szempontból speciálisnak tűnik, hiszen az általunk vizsgált, a szegmenst képviselő 5 cégből csak az a kettő nem fizetett osztalékot, amely veszteséggel zárta a 2015‑ös évet. A tulajdonosait igencsak megörvendeztető harmadik vállalkozás a Digi volt, amely a hazai műholdas és kábelpiacon egyaránt meghatározó szereplőnek számít, és akár már a mobilszegmensben is vitézkedhetne, azonban ezen a fronton egyelőre kivárnak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tenderén 2014 szeptember végén frekvenciát elnyerő, majd június elején újabb spektrumokkal gyarapodó cég azt ígéri, hogy országos hálózatot épít, ennek azonban egyelőre kevés jele van. Ez érthető is, hiszen az alaptevékenység továbbra is gyümölcsöző, igaz az árverseny érezteti hatását a vállalat eredménytermelő képességén, hiszen nyeresége több mint 41 százalékkal csökkent tavaly 2014-hez képest és 2,9 milliárd forint volt. Ezt a tulajdonos teljes egészében felvette, igaz még ez is azt jelentette, hogy komoly önmérsékletet tanúsított az egy évvel korábbival összevetve, hiszen a 2014-es 9,7 milliárd forintos osztalékhoz a Diginél is az eredménytartalékhoz kellett nyúlni.

 

Egyszeri tételekkel küzdenek

A távközlési szektor számára az elmúlt néhány év igencsak mozgalmasra sikerült, és a trend 2015-ben sem változott. A mobilszegmensben a negyedik generációs hálózatok kiépítése, míg a vezetékes piacon a még le nem fedett területek bekapcsolása a hálózatba, valamint az elavult rendszerek felturbózása jelenti a kihívást. A múlt évben a legnagyobb piaci szereplők tízmilliárdokat költöttek hálózatfejlesztésre, ennek köszönhetően a 4G-s lefedettség a nagyobb településeken szinte teljes mértékben megvalósult, így most már inkább a kevésbé frekventáltabb területekre kell fókuszálniuk a vállalkozásoknak. Emellett pedig több százezer háztartás számára nyílt meg a lehetőség, hogy a korábbinál lényegesen gyorsabb netkapcsolatot vásárolhasson.

A Magyar Telekom 2015 első félévében megkezdte a nagy sebességű vezetékes szélessávú internethálózat fejlesztési programját, amelynek jelentős része a második félévben valósult meg. A projekt méretét jól érzékelteti, hogy a múlt év végéig további 400 ezer háztartás számára vált elérhetővé a gyors világhálós kapcsolat. A beruházás keretében 2500 kilométernyi optikai kábelhálózatot építettek ki országszerte. Az Invitel tavaly októberben jelentette be, hogy a tavasszal jelzett 120 ezer mellett további 40 ezer otthonhoz visz gyors internet kapcsolatot. A nagy szolgáltatók fejlesztési hajlandóságát az ügyféligények mellett erősíti az is, hogy a nagy sebességű, 30 Mbit/s-os, vagy annál gyorsabb világhálós hozzáférést kínáló új vagy felújított hálózatokra közműadó kedvezményt kapnak. Az Invitel kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a múlt évben számottevő mértékben javult a működési hatékonyság a cégnél. Igaz, még így is 182 millió forintos üzemi szintű veszteségről számolt be a társaság, azonban töredéke az egy évvel korábbi, 1,1 milliárd forintosnak. Az adózás utáni veszteség majdnem felére, 4,4 milliárd forintra csökkent, azonban ebben az anyavállalat felé fennálló tartozás törlesztése játszik szerepet. Hasonló a helyzet a UPC Magyarországnál is, a legnagyobb hazai kábelszolgáltató hiába növelte árbevételét és ért el 6,3 milliárd forintos üzemi szintű eredményt, nagy mértékben az anyacég által nyújtott hosszú távú hitel kamata miatt 12,1 milliárd forintos veszteségről számolt be 2015-re vonatkozóan.

 

Építési lendület

A távközlési cégek által végrehajtott, és idén ha minden jól megy, részben uniós pénzből folytatódó beruházások járulékos hatása sem elhanyagolható. A tavalyi üzleti eredmények ugyanis azt mutatják, hogy a legnagyobb hálózati eszköz- és megoldásszállító partnereknek is igencsak jól sikerült a múlt év. Kimagasló teljesítményt nyújtott a Huawei Technologies Hungary, amely 67,5 milliárd forintos bevétellel zárta a múlt évet, ami 83 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A cég eredménykimutatását böngészve egyértelmű, hogy a hatalmas ugrást a belföldi projekteknek köszönhetik, hiszen 41,1 milliárd forint volt az itthoni munkákból származó forgalmuk tavaly, míg 2014-ben még csak 13,7 milliárd forint. A vállalat bevételének túlnyomó többségét (75 százalékát) adó hálózati, mobil technológiák részleg 38 milliárd forintot hozott, 10,5 milliárddal többet, mint 2014-ben. Az alkatrész értékesítésből származó bevétel pedig több mint háromszorosára, 11,8 milliárd forintra nőtt. A jelentős ugrás hátterében valószínűleg a Vodafone számára végzett, a negyedik generációs hálózatkiépítésével összefüggő munkák állnak. A nagy forgalomnövekedés mellett sikerült szinten tartani az eredményességet is, hiszen a nyereség is 84 százalékkal bővült és meghaladta a 4,3 milliárd forintot.


 

Máshogy alakult az Ericsson tavalyi éve, a vállalat 9 százalékos bevételnövekedést tudott felmutatni, így 42,6 milliárd forinttal zárta 2015-öt, azonban adózott eredménye a tavalyi alig felére esett vissza. A társaság a múlt évre vonatkozó beszámolója mellé benyújtott kiegészítő mellékletben is kiemelte a UPC-vel kötött menedzselt szolgáltatási szerződést, amelynek keretében a távközlési szolgáltató teljes magyarországi hálózatának üzemeltetésére kaptak megbízást. A szolgáltatás 2015. október 1-jén indult, és a projekt részeként 220 szakember került át a UPC-től a vállalathoz. Az Ericsson Magyarország a Magyar Telekom stratégiai partnere is, mobilhálózatának kizárólagos, valamint vezetékes hálózata jelentős részének szállítója. Érdemes megemlíteni, hogy a társaság bevételének túlnyomó többsége, közel 36 milliárd forint exportból származott tavaly, ahogyan 2014-ben is ez volt a helyzet. Ez abból adódik, hogy az üzleti területhez tartozó régiós mérnöki szolgáltató központban dolgozó mérnökök a világ számos országában vesznek részt távközlő rendszerek kiszolgálásában, projektek megvalósításában, különböző rendszerek integrációjában és támogatásában. A tavalyi nyereséget teljes egészében kivette az Ericsson tulajdonosa sőt, kismértékben még az eredménytartalékból is kiegészítették az összeget.

 

Gyümölcsöző kapcsolatok

Szintén az export dobta meg a Nokia Solutions and Network forgalmát. Bár a finn központú Nokia szintén meghatározó szereplő a hálózati megoldások globális piacán, a magyarországi érdekeltség nem az itthoni hálózatfejlesztési projektekre összpontosít, hanem globális feladatokban vesz részt. A magyar társaság egyik fő terméke a Mobile Switching Server, amely összekapcsolja az előfizetőket, gyakorlatilag arról gondoskodik, hogy az indított hívások a megfelelő helyre érkezzenek. A teljes mértékben Magyarországon fejlesztett megoldás a világ leggyakrabban használt magyar terméke, 1,7 milliárd mobil-előfizető csatlakozik rá. A Nokia hazai érdekeltségének forgalma közel 23 százalékkal bővült tavaly 2014-hez képest, és meghaladta a 26,3 milliárd forintot. A vállalat közel 1,9 milliárd forintos nyereséggel zárta a múlt évet, amit a tulajdonos kivett a cégből.

Külföldről származik az IT Services Hungary (ITSH) forgalmának túlnyomó többsége is, a valamivel több mint 50 milliárd forintból 48,5 milliárd forint. A Deutsche Telekom csoporthoz a T-Systems International GmbH-n keresztül kötődő társaság a cégcsoport érdekeltségei számára végez különböző feladatokat, így például az idei CeBIT-en bejelentett Open Telekom Cloud szolgáltatás támogatását is részben Budapestről végzik. A vállalat bevétele tavaly 14 százalékkal bővült 2014-hez képest, természetesen az export növekedésének köszönhetően. A cég beszámolójából az is kiderül, hogy 2015-ben csökkent a belföldi árbevétel a Magyar Telekommal kötött outsourcing szerződés megszűnése miatt. A vállalat 2,27 milliárd forintos nyereségét osztalékként kivette az anyacég.

 

Sikeres magyarok

A múlt év bebizonyította, hogy a jó termékkel, stabil piaci kapcsolatokkal és átgondolt stratégiával rendelkező magyar informatikai cégek is megtalálhatják a számításukat. Az általunk vizsgált vállalkozások közül a Humansoftnál például tavaly is folytatódott a fejlődés, több mint kétmilliárd forinttal tudták növelni az árbevételüket 13,89 milliárd forintra. Az Xapt 14 százalékos fejlődést produkált a forgalmat vizsgálva, a vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó cég tavaly már 6,5 milliárd forintos bevételnél tartott. Az egyik legsikeresebb magyar gyökerű, ma már nemzetközi szinten is helytálló technológiai cég, az NNG ugyan visszafogottabb bővülést ért el, mint a korábbi években, de már meglehetősen magas bázisról indítottak, hiszen 2014-ben is 23,5 milliárd forint volt a bevételük. Azonban tavaly ezt is sikerült jócskán túlszárnyalni és 26,3 milliárd forintos forgalommal zárták az évet.

 

Visszafogott bővülés

Az ITSH a hazai IKT szektor azon cégei közé tartozik, amelyek nagyon komoly létszámbővítést hajtottak végre a múlt évben, a társaságnál dolgozók száma közel 400 fővel nőtt, és az átlagos éves statisztikai létszám 3870 volt. De még ennél is nagyobb volt a fejlődés a Nokia magyar leányvállalatánál, ahol a 2014-es 1373-ról 1880-ra nőtt a munkavállalók száma. Az Ericsson esetében az átlagos statisztikai létszámban ugyan csak visszafogottabb, alig száz fős növekedés volt 2014-hez képest, azonban 2015 végére már 1839-en dolgoztak a társaságnál, ami majdnem 300-al múlta felül az egy évvel korábbit.


 

Tavaly többször is elmondták az NNG részéről, hogy folyamatosan veszik fel a munkatársakat, amit nemcsak a budapesti központ bővítése, de a szegedi létesítményük megnyitása is indokolt. A növekedés jól látszik az éves beszámolójukban is, 2014-hez képest majdnem 150-nel emelkedett a társaságnál dolgozók száma.

Sokat hallani arról, hogy óriási a szakemberhiány az informatikai szektorban – a probléma nemcsak itthon, de egész Európában érződik –, azonban az üzleti beszámolókból nem derül ki, vajon ez okozza-e, hogy csak kis mértékben nőtt tavaly az ITBUSINESS által vizsgált cégeknél dolgozók száma, vagy igazából nincs is szükség látványosan több munkatársra. Az összesítés szerint a 16 társaságnál az éves statisztikai létszám 25294 volt, ez mindössze 810-zel haladja meg az egy évvel korábbit.

 

Szorgalmas it-sok

Úgy tűnik, ha nagyon nem is növelték meg a munkatársak létszámát, a hatékonyságukon még tudtak javítani az elemzésünkben szereplő társaságok. A vállalatoknál dolgozók tavaly fejenként 49,6 millió forint bevételt hoztak munkáltatójuknak, míg 2014-ben az az érték 47,6 millió forint. A nyereségtermelő képességük ugyanakkor nem változott, hiszen 2015‑ben – csakúgy, mint egy évvel korábban – 2,61 millió forint volt az egy főre jutó átlagos adózott eredmény az általunk vizsgált vállalatoknál.

Persze akadtak olyan cégek, ahol egészen megdöbbentő eredményeket produkáltak a munkatársak. Az Xaptnál például 20,8 millió forint volt az egy főre jutó átlagos nyereség, míg a bevétel esetében 37,1 millió forint volt ez az érték. Nem panaszkodhatnak az NNG-nél sem az alkalmazottakra, náluk 13,8 millió forintos profitot hozott össze egy-egy munkatárs. A Huaweinél is megdöbbentően imponáló volt a hatékonyság: egy alkalmazottra 18,7 millió forintos nyereség jutott. A társaságnál igazából a bevétel kapcsán lepődhetünk meg: az egy munkatársra jutó forgalom 292,3 millió forint volt.

Adódik a kérdés, mennyire becsülik meg a vállalatok a náluk dolgozókat anyagilag, mennyiben igazak az it-szektorban kapható magas bérekről szóló beszámolók. Nos, az egy főre jutó átlagos bérköltség az általunk vizsgált 16 cégnél a múlt évben 7,82 millió forint volt tavaly, vagyis valamivel több mint 651 ezer forint havonta, ami 20 ezer forinttal több, mint 2014-ben. Jóval magasabb értékek persze itt is akadnak, az NNG-nél például 717 ezer, míg a Ustreamnél 769 ezer forint volt a múlt évben az átlagos havi bérköltség egy-egy munkavállaló esetében. Az igazán magas keresetek viszont a nagy nemzetközi cégek hazai érdekeltségeinél található, az SAP-nél például 910 ezer, az IBM Magyarországi Kft.-nél 1,03 millió, míg a Microsoftnál már 1,71 millió forint volt az egy főre jutó átlagos havi bérköltség.


Az IT Business által vizsgált vállalatok árbevétele (millió forint)

Cégnév / év20142015
Magyar Telekom Nyrt. 626447 656342
Telenor Magyarország Zrt. 157061 157833
Huawei Technologies Hungary Kft. 36910,18 67530,028
UPC Magyarország 58890 61833
IT Services Hungary Kft. 44568,625 50085,075
Invitel Távközlési Zrt. 46092,87 44463,375
Ericsson Magyarország Kft. 39186,35 42630,594
Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. 39426,43 39252,615
Nokia Solutions and Networks Kft. 21441,336 26337,004
NNG Kft. 23500,46 26288,418
SAP Hungary Kft. 18407,65 22588,478
IBM Magyarországi Kft. 18729,83 20500,357
Microsoft Magyarország Kft. 13268,87 17147,774
Humansoft Elektronikai Kft. 11830,62 13888,578
Xapt Hungary Kft. 5716,79 6505,538
Ustream Hungary Kft. 1592,81 1542,495

 

A vizsgált vállalatok összesített pénzügyi mutatói (millió forint)

Év20142015
Árbevétel 1163070,821 1254768,329
Üzemi eredmény 137458,899 128462,281
Adózott eredmény 63794,249 66083,527

 

A vizsgált vállalatok összesített foglalkoztatási mutatói

Év20142015
Átlagos éves statisztikai létszám 24410 25294
Éves bérköltség (millió forint) 184925,36 197800,71
Egy főre jutó havi bérköltség (ezer forint) 631,32 651,67

 

A vizsgált vállalatok jóváhagyott osztalék fizetése (millió forint)

2014 93460,473
2015 80739,214