Címlapon

24_Future_Banking.jpg
Forrás: ITB
Fintechek és bankok

Kódolva van az együttműködés

Az egyik legrégebbi iparágat, a bankszektort is elérte a digitalizáció árja. A változás gyors és látványos, ám arról egyáltalán nincs szó, hogy a trónkövetelő fintech startupok úgy vennék át az uralmat, mint néhány más szektorban. Mi több, a gyorsan és ügyesen reagáló bankok képesek lehetnek arra, hogy saját vitorlájukba fogják a fintech cégek felől fújó szelet.

Újabban már nemcsak a nagyvilágban, hanem Magyarországon is sok szó esik a pénzügyi szektort is megújulásra késztető startup cégekről, a fintech vállalkozásokról. Ebben a felfokozott érdeklődésben óhatatlanul van némi hype, de ezzel együtt is biztosra vehető, hogy a fintech cégek megjelenése és erősödése nem csak átmeneti jellegű lesz.

Hetényi Márk, az MKB Bank lakossági és digitális vezérigazgató-helyettese
Hetényi Márk, az MKB Bank lakossági és digitális vezérigazgató-helyettese
„Már nagyon benne volt a levegőben, hogy valaminek történnie kell a bankszektorban is, hiszen egy ideje már egymásnak feszül két fontos tényező. Egyrészt a bankok, konzervatív intézmények lévén, mindeddig viszonylag sikeresen álltak ellen a más iparágakon végigsöprő digitális diszrupciónak. Ugyanakkor, minden konzervativizmusa ellenére, a bankszektor már hosszú ideje erősen támaszkodik az informatikára, mind az adatok kezelésében, mind a szolgáltatások nyújtásában. Az előző két tényező most ért össze és ennek a hatása hirtelen tört a felszínre” – mondja Hetényi Márk, az MKB Bank lakossági és digitális vezérigazgató-helyettese.

Ezt a változást pedig a fintechek hozták el. Nem a tradicionális banki szemlélettel állnak a szolgáltatásokhoz, hanem az ügyfelek szempontjából közelítik meg a kérdéseket, és mindennél jobban kihasználják a rendelkezésükre álló információkat és technológiákat. A „fintech-forradalom” néhány évvel ezelőtti indulásakor sokan hitték, hogy a pénzügyi startupok előbb-utóbb leradírozzák a hagyományos bankokat, és más alapokon újraépítik az egész szektort. A kezdeti hype mostanra viszont lecsengett, lassan mindenkiben tudatosult, hogy a két fél jobban egymásra van utalva, mint gondolták volna.

 

Előny itt és ott

Éppen ezért Hetényi Márk abban sem nagyon hisz, hogy a fintech-forradalom és a fintech cégek komoly veszélyt jelentenének egy haladó, dinamikus és proaktív bank működésére és jövedelmezőségére. Sokkal inkább az látszik reálisnak, hogy pont a fintechek és az általuk bevezetett új megoldások, technológiák segítenek a bankoknak és serkentik őket működésük megújításában, ugyanakkor a fintechek is rákényszerülnek az együttműködésre a tradicionális bankszektorral az ügyfélakvizíció és a kockázatok megosztásának terén.

A helyzet ugyanis egyáltalán nem az, hogy minden eszköz kizárólag a fintechek kezében van. Tény, hogy több területen is előnyt élveznek a hagyományos bankokkal szemben. Nem kell például megküzdeniük az öröklött (legacy) rendszerekkel és folyamatokkal – frissebben, sokkal agilisebben és rugalmasabban tudnak működni, könnyebben állítják az üzlet szolgálatába az új technológiákat. Startupként vállalati kultúrájuk is nagymértékben különbözik a bankokra jellemző kockázatkerülő hozzáállástól.

Ugyanakkor az is tény, hogy a bankok is igen erős eszközökkel rendelkeznek. Az egyik legfőbb a biztonság: az ügyfelek szívesebben bízzák a pénzüket (és adataikat) egy szorosan szabályozott és ellenőrzött, évtizedes-évszázados múltú bankra, mint egy néhány fős és néhány éves startupra. Szintén nem elhanyagolható előnye a bankoknak a szabályozási szakértelem. A bonyolult szabályozási környezet összes aspektusát és vonzatát ismerik, így egyértelműen és gyorsan képesek eldönteni, hogy mely tervnek lehet jövője és melyik bukhat el a jogszabályokon.

Cserélni vagy nem cserélni?

A hazai bankok között az MKB az elsők között cseréli le központi rendszereit – az új számlavezető rendszer nyáron kezdi meg éles működését. Ezzel együtt Hetényi Márk szerint nem minden banknak egyértelmű út a rendszerek cseréje, sokáig el lehet lenni a legacy rendszerek köré épített rétegek segítségével is. Hogy ők mégis miért döntöttek a nem kevés forrást és munkát jelentő váltás mellett? „Digitális szolgáltatásokat lehet nyújtani a különböző rétegek segítségével is, amelyeket a meglévő rendszerek köré építünk. Ez viszont csak újabb komplexitást vezet be a banki infrastruktúrába, növeli a működtetéshez szükséges erőforrásokat. Ennél is lényegesebb, hogy nem időtálló megoldás, előbb-utóbb beleütköznek a továbbfejlesztési lehetőségek korlátaiba. Ha adott a lehetőség, a tőke és a tulajdonos, a vezetés hozzáállása, mint ahogy nálunk adott volt, akkor a régi rendszerek leváltásával olyan versenyelőnyhöz juthat, amelyből évekig hasznot húzhat. Megvalósul az end-to-end digitalizálás lehetősége, real-time alapokra helyezi a fejlesztést és az együttműködés lehetőségeit, és alapköve a belső vállalati kultúra megváltoztatásának is. Nemcsak újabb területekre léphetünk be könnyebben, hanem az olyan kötelező lépéseket is egyszerűbben meg tudjuk tenni, mint az azonnali átutalás bevezetése” – vázolja fel saját döntésük hátterét Hetényi Márk.

 

Hol vannak az ügyfelek?

A bankok kezében lévő ászok között is adunak számít az ügyfélkör. „A bankrendszernek kétszáz éves tapasztalata van az ügyfelek megszerzésében és megtartásában, és ők azok, amelyek milliós ügyfélkörrel rendelkeznek. A fintech vállalkozások mostanában kezdenek rájönni, hogy 100 egységnyi beruházásból 10-15 szükséges az ötlet megvalósítására, a többit pedig marketingre és az ügyfelek megszerzésére kell költeni. Márpedig a befektetők ügyfélakvizíciót nem szívesen finanszíroznak, mondván, azt könnyebb megoldani a bankokkal együttműködve” – mondja erről az MKB Bank vezérigazgató-helyettese. (Összehasonlításképpen: az egyik legnépszerűbb hazai fintech appnak, a személyes pénzügyek követésére kifejlesztett Koinnak nem egészen 100 ezer letöltése van a Google alkalmazásboltjában.)

A banki ügyfélkör összetétele sem kedvez annak, hogy az új startupok könnyen elszipkázzák a meglévő ügyfeleket. A világon mindenütt, de Magyarországon különösen jellemző, hogy a bankok szempontjából igazán jövedelmező ügyfelek a 35–40 fölötti korosztályból kerülnek ki – érthető módon, hiszen nekik van elegendő megtakarításuk ahhoz, hogy különféle banki szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Ők viszont szeretik biztonságos környezetben tudni a pénzüket, ezért nem fordulnak el egykettőre a bankoktól. (Ráadásul egyelőre még a digitalizáció sem járta át őket olyan mértékben, mint az X és Z generációt.) A fintecheknek pont ezek a fiatalabb generációk lehetnének a természetes ügyfelei, de nem véletlen, hogy őket a bankok is nehezen tudják bevonzani: egyszerűen nem olyan mértékben érdekli őket a bankolás, a pénzügyek, és életkorukból kifolyólag saját pénzük sincs olyan mennyiségű, hogy különösebben foglalkoztassa őket annak kezelése.

El kell telnie néhány évnek, míg a „digitális bennszülettek” is nagyobb számban érdeklődni kezdenek a banki szolgáltatások iránt. Ez a pár év még kegyelmi időszakot jelenthet a bankoknak: kitalálhatják, hogy milyen módszerekkel és szolgáltatásokkal szólítják meg a jövő jövedelmező ügyfeleit. Változtatniuk viszont muszáj lesz, a tradicionális banki ügyfélkiszolgálás ugyanis drága csatornákon – bankfiókokon, tanácsadókon – keresztül történik. Ezzel szemben a fintech vállalkozások kreatív, automatizált megoldásokat alkalmaznak, amelyek jóval kisebb költséget jelentenek és vonzóbbak a fiatal korosztályoknak.

Hetényi Márk, az MKB Bank lakossági és digitális vezérigazgató-helyettese
Hetényi Márk, az MKB Bank lakossági és digitális vezérigazgató-helyettese
 

A kézenfekvő megoldás Hetényi Márk szerint a régi értékek és az új módszerek vegyítése, a bankok és a fintechek együttműködése lehet. Az új szereplők így könnyebben és olcsóbban juthatnak ügyfelekhez, a bankok pedig csökkenthetik az ügyfélkiszolgálás költségeit, és olyan korosztályokat is megszólíthatnak, amelyek most még a radarjuk alatt vannak. Magyarországon azonban ehhez még a lakosság átlagos pénzügyi tudatosságát is nagymértékben növelni kellene, teszi hozzá az MKB Bank vezérigazgató-helyettese.

 

A digitalizáció útján

A fentiekből azonban egyáltalán nem következik, hogy a bankoknak nem kell tartaniuk a fintechektől és ezért nincs is tennivalójuk. Nem úszhatják meg ők sem a digitalizációt: ha most nem veszik fel a kesztyűt, pár év múlva elsöpörhetik őket – ha nem is feltétlenül egyedül a fintechek, akkor az új, digitális útra tért és a fintechekkel együttműködő régi, banki vetélytársak.

Hetényi Márk szerint a legelső feladat, hogy az újítani kívánó bank határozza meg saját digitális stratégiáját. Ennek során fel kell mérnie, hogy mely területeken akar versenybe szállni, és ezek közül melyekben erős és melyekben nem. Ha valamiben erős, ott kezdjen saját fejlesztésekbe és versenyezzen a fintechekkel; ahol pedig nem, ott lépjen partnerségre a fintechekkel vagy keressen külső szolgáltatót.

A digitális stratégiának és az így kialakuló digitális banknak négy pillérre kell épülnie: az ügyfélélményre, az informatikai architektúrára, az adattudatosságra és a vállalati kultúrára. Az ügyfélélmény középpontba helyezése elengedhetetlen fontosságú, ezen a téren ugyanis meglehetősen elkényelmesedtek a bankok. Egyes rétegeknél nagyon magasra emelték a lécet (a privát banki szolgáltatások árazásába belefért a személyre szabott kiszolgálás), de ennek árnyoldalaként a nagy tömegek kényelmével talán nem törődtek a kellő mértékben (ott megmaradt a sorszámhúzás, a sorban állás a fiókokban, a nehezen átlátható díjrendszer). Ebben mindenképpen meg kell újulnia a bankszektornak: a teljes ügyfélkiszolgálási folyamatot kell egyszerűbbé, élményszerűbbé és nem utolsósorban átláthatóbbá tenni. És pont ez az a terület, ahol a bankok a legtöbbet tanulhatják a fintechektől.

Mire van igény?

Ma már a hagyományos banki tevékenység minden elemére lehet akár több fintech szolgáltatót is találni, de ettől még nem mindegyik előtt nyílik nagy piac, különösen Magyarországon. Az MKB Bank vezérigazgató-helyettese szerint hazánkban három-négy és terület van, ahol nagyobb számú ügyfelet lehetne bevonzani. Ezek egyike a személyes pénzügyek kezelése (personal financial management, PFM); ide akár több bank ajánlatait összefogó, aggregátor jellegű szolgáltatók is beléphetnek, és megjegyzendő, hogy különösen nagy szükség lenne a pénzügyi tudatosságot segítő, tanácsadó jellegű szolgáltatásokra. A magasabb jövedelmű rétegek körében népszerű lehet a vagyonkezelési szolgáltatás és platform. Minden szereplő profitálhatna abból, ha egyszerűbb lenne a bankváltás (például a pénzek és információk gyors átvitelével, a számlaszám megtartásával), illetve a banki tranzakciók biztonságának erősítése (például biometrikus azonosítással). Szintén nagy jövő előtt állnak azok a digitalizációs kezdeményezések, amelyek egy népszerűtlen adminisztratív folyamatot elejétől végéig digitalizálnak és átláthatóbbá tesznek az ügyfelek számára.

 

Az informatikai infrastruktúra és az adatok kérdése sok tekintetben összefügg egymással. Előbbinél azt kell tudatosítani, hogy semmi, még a központi banki rendszerek sem érinthetetlenek, hangsúlyozza Hetényi Márk. A készülő PSD2 szabályozás amúgy is arra kényszeríti a bankokat, hogy megnyissák rendszereiket a külső szolgáltatók előtt – rugalmasabb rendszerekkel ez egyszerűbb (lásd Cserélni vagy nem cserélni? című keretes írásunkat). Ami az adatokat illeti, a bankok már évtizedek óta aranyat érő adathalmokon ülnek. Ha csak annyit tesznek, hogy a tranzakciós adatokból nyerhető preferenciákat összekapcsolják a geolokációs és egyéb viselkedési adatokkal, máris egészen új tudásra tehetnek szert.

Mindennek pedig a vállalati kultúra átalakításába kell torkollnia. Ezt a legnehezebb megvalósítani, figyelmeztet Hetényi Márk. Attól még nem lesz digitális a bank, hogy van egy mobil applikációja néhány gyakori funkcióra, miközben a munkatársak házon belül továbbra is papíron intéznek mindent.

 

Nem elfutni, az élére állni

Az MKB Bank új vezetése gyorsan és határozottan felismerte, hogy a digitális szolgáltatások kifejlesztésével egy Magyarországon még kiaknázatlan piaci közeg igényeit tudja kiszolgálni, és ennek megfelelően lépett is. A belső rendszerek digitalizációja mellett az MKB Bank nyitott a fintech cégek irányába is. Ennek első állomásaként tavaly megszervezték az MKB Fintech Akadémiát, egy mindenki előtt nyitott programsorozatot, ahol a fintech-világ jeles szereplői adtak elő, és a bankszektor, az MNB és a jogalkotó képviselői is elmondták tapasztalataikat. „A célunk az, hogy az egész szektort egyetlen közös platformon tudjuk összegyűjteni és elindíthassuk a párbeszédet a szereplők között. Menet közben jöttünk rá, hogy ez nem egyszerűen egy hiánypótló kezdeményezés, hanem Budapestnek jó esélye van arra, hogy ebben az iparágban a régió zászlóshajója legyen” – mondja Hetényi Márk.

Az akadémia keretében versenyt hirdettek a fintech startupok számára, majd kiválasztották azt a nyolc nyertest, amelyek részt vehetnek az MKB Bank inkubációs programjában. Az elmúlt hónapokban lezárultak velük a tárgyalások az együttműködés részleteiről, és megkezdődhetett az igazi munka az MKB FintechLab keretein belül. Ennek során a kiválasztott vállalkozások nemcsak plusz tőkéhez jutnak az MKB Banktól, hanem szakértői segítséget is kapnak, például jogi vagy informatikai területen. Ezen túl a bank összehozza őket saját partnereivel is, segít a cég építésében és a piacra lépésben, az ötletek valós banki körülmények közötti tesztelésében.

„Nem akarjuk kisajátítani ezeket a cégeket és megoldásaikat, nem kizárólagos az együttműködésünk. Az együttműködés eredményeit – előre szabályozott kereteken belül – mi is hasznosítani fogjuk, de a célunk az, hogy az inkubációban részt vevő vállalkozásokból regionális méretekben is életképes cégeket hozzunk létre. Jó úton haladunk, némelyikük már meg is kezdte a nemzetközi terjeszkedést” – mondja a célokról Hetényi Márk, hozzátéve: már a program következő ciklusának az előkészítése is zajlik.


A fintech-ipar fejlődése

 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Beruházás (milliárd forint) 487 690 864 1248 3451 6056
Cégek száma 338 459 610 772 871 1108