Címlapon

24_20160429BGA_3766.jpg
Forrás: ITB
Információs Társadalom Parlamentje

Digitális jólét

Június közepén ismét összegyűlnek az infokommunikációs szakpolitika irányítói és az ezen a területen tevékenykedő civil szervezetek, hogy az Információs Társadalom Parlamentje keretein belül megvitassák az eddigi eredményeket és az érintettek előtt álló feladatokat. Sok szálon folyik a munka, így a megbeszélések is számos témát fognak felölelni.

Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos alapvető tervek mára többé-kevésbé elkészültek. A végrehajtás munkáját mintegy felülről formálja a tavaly decemberben bejelentett, az internetes nemzeti konzultációból kinőtt, és a szűken vett szakmai célok helyett társadalompolitikai célkitűzésekből kiinduló Digitális Jólét Program (DJP). Jelenleg ez a legmeghatározóbb téma az infokommunikációs szakmapolitikában. Egyrészt számtalan területen fogja hosszú időre formálni a magyar digitális gazdaság és társadalom jövőjét, másrészt a program fejlesztései, eredményei a szélesebb nagyközönség számára is jól láthatóak, kézzelfoghatóak lesznek – mondja Soltész Attila, az Információs Társadalom Parlamentjét szervező Infotér Egyesület vezetője.

Ez az egyik ok, hogy miért a DJP áll az idei Infoparlament fókuszában. A másik, hogy hamarosan fontos állomásához érkezik a program. A kormányhatározatban rögzített ütemterv szerint a program keretében készülő négy digitális stratégiából hármat – oktatási, exportfejlesztési és gyermekvédelmi – június 30-ig, egy továbbit, a digitális startup ökoszisztémáról szólót pedig szeptember 30-ra kell a kormány elé terjeszteni. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos szerint minden feladattal jól állnak, tartják a kormányhatározatban meghatározott feszes ütemtervet. „Ahhoz képest, hogy mennyire szerteágazó feladatrendszerről van szó és hány különféle közigazgatási szervvel, szakmai és civil szervezettel egyeztetünk, a DJP egyetlen részfeladatában sincs határidőcsúszás. Magyarországon, nem alaptalanul, tartunk a bürokráciától, így a DJP-t is sokan féltették attól, hogy az amúgy erősen ambiciózus célok elérésében lesznek döccenők. Hogy mindeddig ezt elkerültük, a jól kialakított és jól funkcionáló együttműködésnek köszönhető” – mondja a miniszterelnöki biztos.

Még több informatikust!

A Digitális Oktatási Stratégia része a mérnöki és informatikusi pályák és szakmák népszerűsítése. Ahogy Deutsch Tamás fogalmaz, az oktatási rendszer digitális átalakítása már középtávon eredményezheti, hogy nő az informatikusi szakmák népszerűsége. Mivel azonban az oktatási reformok hatása hosszú idő múlva jelentkezik – hiszen 12 év, míg egy diák érettségit, és legalább 15, mire diplomát szerez –, rövid távú megoldásra is szükség van. Ezzel biztosítható, hogy már 3-5 éven belül érezhetően csökkenjen a Magyarországon betöltetlen informatikai állások jelenleg 22 ezerre becsült száma.

Anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, Deutsch Tamás elmondta, hogy a felsőoktatási, a szakképzési rendszer és a kormányzat együttműködését igénylő megoldásokon dolgoznak, amelyek már a következő néhány évben is éreztetik hatásukat. Egyrészt, a 2017-es tanévtől kezdődően nagymértékben növeli az informatikai képzésben részt vevők számát és radikálisan csökkenti a lemorzsolódók arányát. Az intézkedéseknek köszönhetően körülbelül 2020-tól a jelenleginél lényegesen több, legalább alapdiplomás informatikust bocsáthat ki a magyar felsőoktatás.

 

Konkrét intézkedések

Az első feladat a DJP átfogó jellegéből adódott. Az új program foglalja magába valamennyi, korábban elindított és még ma is zajló, végrehajtás alatt álló infokommunikációs fejlesztési programot, így a Digitális Nemzetfejlesztési Programot (DNFP), a Digitális Magyarországot és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában lefektetett egyéb feladatokat. Ezeknek az összehangolása volt az első feladat, amit már januárban elvégeztek: mi és hogyan folytatódik, kinek, milyen szerepe lesz, hogyan illeszkednek egymáshoz az egyes építőelemek.

A következő lépésben létrehozták azokat a szakértői munkacsoportokat, amelyek az egyes stratégiák, valamint a különböző szabályozási és közpolitikai intézkedések kidolgozását végzik. Első lépésként nagyon alapos, pontos helyzetfelmérés történt, amelynek eredményeit a Digitális Jólét Fórumok keretében széles körben, minden érintett szereplő bevonásával megtárgyalták, majd kitűzték az elérendő célokat. A szakértői csoportok immár erre alapozva kezdték meg a konkrét intézkedések, megoldások kidolgozását. Június elejére ezzel is végeznek, hogy aztán az elkészült stratégiákat ismét széles körben – egyebek mellett az Információs Társadalom Parlamentjén, illetve a Digitális Jólét Fórumok keretében – megtárgyalják. Ezek után nem lesz akadálya annak, hogy a hónap végére letegyék a kormány asztalára a három stratégiát.

Deutsch Tamás, Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos
Deutsch Tamás, Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos
Még keményebb munka kezdődik akkor, amikor ezeket a stratégiákat a kormány elfogadja, hangsúlyozza Deutsch Tamás, hiszen a stratégiák végrehajtása akkor kezdődhet meg.

 

Felnőni Európához

Bár a DJP stratégiái között Deutsch Tamás nem kívánt fontossági sorrendet felállítani, alighanem a Digitális Oktatási Stratégia tarthat számot a legnagyobb közérdeklődésre. A miniszterelnöki biztos megfogalmazása szerint nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítását. Az oktatási rendszer egészének teljes körű digitálissá tételével a magyar oktatás – beleértve a köznevelést, a felsőoktatást, valamint a szak- és felnőttképzést – a 2020-as évek elejétől Európa legmodernebb oktatási rendszerei közé tartozhat.

A DJP egészéhez hasonlóan az oktatási stratégia is egy átfogó jellegű intézkedéscsomag lesz. „A magas szintű digitális írástudás elsajátítása nem képzelhető el úgy, ha az ezzel kapcsolatos oktató tevékenység kizárólag az informatika tantárgy kereteiben valósul meg. Így a teljes oktatási folyamat digitalizálására szükség van: a digitális eszközöket és módszereket az oktató-nevelő munka minden részletében használni kell annak érdekében, hogy az iskolapadokból már digitálisan felkészült fiatalok lépjenek ki a munka világába” – fogalmazott Deutsch Tamás.

Értelemszerűen ehhez komplex fejlesztésekre van szükség, amelyek részben már meg is kezdődtek. Az infrastrukturális ellátottság területén 2018, illetve 2019 lesz a mérföldkő: addigra Magyarországon minden képzési helyszínen elérhető lesz a nagysebességű internetkapcsolat. Ezzel párhuzamosan minden oktatási épületen belül kiépül a szélessávú wifi-hálózat is, így minden egyes osztályteremből, előadóból, könyvtárból vezeték nélkül is csatlakozni lehet a világhálóhoz. Az infrastruktúra mellett folyik a digitális tartalmak fejlesztése, amelyben a Nemzeti Köznevelési Portál játssza a főszerepet.

Az átalakítás nem képzelhető el a pedagógusok digitális kompetenciáinak radikális gyarapítása nélkül. „Szeretnénk ezt úgy megvalósítani, hogy a tanárok ne tehernek, újabb kötelezettségnek érezzék, hanem olyan lehetőségnek, amellyel azonosulni tudnak. Ha jól csináljuk, egyenesen várni fogják, hogy részt vehessenek a programokban” – mondta Deutsch Tamás.

 

Tudatos védelem

Szorosan kapcsolódik az oktatás kérdésköréhez a digitális gyermekvédelem. Itt alapvetően nem új jogszabályokra van szükség: az elmúlt évek gyermekbarát jogalkotási programjának köszönhetően a gyerekekre a digitális világban leselkedő veszélyek ellen létezik a kellő jogi védelmet biztosító jogszabályi rendszer. A legfontosabb feladat éppen ezért a veszélyek, illetve azok elkerülésének tudatosítása, mind az oktatási rendszerben, mind a családon belül.

„Egy fiatal úgy tudja magát a leghatékonyabb megvédeni a veszélyekkel szemben az internet világában, ha tudatos felhasználóvá válik. Az a jó, ha ismeri a veszélyeket, tudja, hogyan lehet azokat elkerülni, miként lehet biztonságosan internetezni. És ha mégis valamilyen sérelem éri, akkor tudja, kihez fordulhat segítségért” – foglalta össze a stratégia lényegét a miniszterelnöki biztos. Ráadásul nem is kellett nulláról kezdeni a munkát, mert számos jó gyakorlat található Magyarországon, több szervezet is működtet kiváló képzési programokat. Ezek elterjesztése, minél szélesebb körben való megismertetése is szerves része a stratégiának.

Biztos az áfa-csökkentés

Az internetes konzultáció eredményei alapján készített Digitális Jólét Program egyik szimbolikus eleme az internetezés áfájának 27-ről 18 százalékra csökkentése. (Az előterjesztés már szerepel a parlament elé benyújtott 2017-es költségvetési törvényben.)

Az EU jelenlegi szabályozása nem teszi lehetővé, hogy az internetszolgáltatások kedvezményes (ne a legmagasabb) áfa-körbe tartozzanak. Ez azonban nem fog problémát okozni, állítja Deutsch Tamás, aki maga is európai parlamenti képviselő. „Az Unióban is változóban van az általános forgalmi adóra vonatkozó jogi norma, ezért megfelelő egyeztetéssel megegyezésre lehet majd jutni az Európai Bizottsággal, így semmi akadálya nem lesz az adócsökkentésnek. Ha a magyar gazdaság állapota lehetővé teszi, az áfa 2018. január 1-jétől 5 százalékra is csökkenhet” – magyarázza a miniszterelnöki biztos.

A szolgáltatók jellemzően csomagban, tévé-, telefon vagy más szolgáltatással kombinálva értékesítik az internet-előfizetést. Az áfa-csökkentés természetesen csak az internetes komponenst érinti, ezért a szolgáltatók már az idei utolsó negyedévtől kezdődően jelzik majd, hogy a csomagban mennyi az egyes szolgáltatások ára. Így az előfizetők előre kiszámolhatják, mennyi megtakarítást jelent majd nekik a csökkentés.

 

Lehetőségek itthon és külföldön

A gazdaság digitális élénkítésében az export és a startup vállalkozások lehetőségeinek bővítését tűzte zászlajára a Digitális Jólét Program. A világban zajló digitalizáció a legkülönbözőbb termékek, szolgáltatások és innovatív megoldások piacát bővíti. Ezen a globális piacon a magyar gazdaság szereplőinek – és nemcsak a szűkebb infokommunikációs, hanem a szélesebb értelemben vett digitális iparágnak – a mainál jóval nagyobb volumenű exportteljesítményre van lehetősége, fejtegette Deutsch Tamás.

Érdekes adalék, hogy a magyar állam előtt is nyitva állnak hasonló exportlehetőségek. Az uniós csatlakozásunk óta eltelt bő egy évtizedben az állam olyan eredményeket ért el saját működésének digitális átalakítása kapcsán, ami önmagában is exportálható termék és tudás. A Nyugat-Balkán országai (Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Macedónia) most készülnek fel az uniós integrációra, ami rendkívül komoly fejlesztési feladatokkal jár, és az állami működés radikális átalakítását igényli. Hazánk ezen a téren friss, ezért jól hasznosítható tapasztalatokkal rendelkezik, és a földrajzi közelség is a kezünkre játszik – minden adott ahhoz, hogy digitális államigazgatási rendszereink jól értékesíthető árucikkek legyenek – mutatott rá egy eddig nem nagyon emlegetett lehetőségre a miniszterelnöki biztos.


 

Ami a digitális startup stratégiát illeti, két fő tényezőt emelt ki Deutsch Tamás. Tapasztalatok szerint azok a startup ökoszisztémák lettek sikeresek, amelyekben az állam aktív szerepet játszott, illetve amelyek átfogó jellegűek, a rendszer minden elemét fejleszteni kívánó kezdeményezések voltak.

A magyar program is ezt a „receptet” követi. „Erősen hiszek abban, hogy az előttünk álló évtized egyik meghatározó startup ökoszisztémája lesz a magyar, elsősorban a budapesti. A sikeres startupok önmagukban is komoly gazdaságfejlesztési hatást fejtenek ki, de ezen túl nem elhanyagolhatóak a másodlagos-harmadlagos hatások sem. Fejlődik a vállalkozói kultúra, erősödik az országimázs, nagyobb lesz az ország turisztikai vonzereje, javul a gazdaság befektetői és tőkevonzó képessége” – sorolja a lehetséges előnyöket Deutsch Tamás.

 

Többszintű rendszer a védelemhez

Soltész Attila, Infotér
Soltész Attila, Infotér
A digitális világ és a benne élők védelme a DJP-től függetlenül is kiemelt témája lesz az idei Infoparlamentnek. „A hozzánk is elérő nemzetközi trendek azt mutatják, hogy abszolút aktuális téma a kiberbiztonság, illetve az internetes jogvédelem különféle aspektusai, például a személyi jogok, a szerzői jogok vagy éppen az adatok védelme” – fogalmaz Soltész Attila.

Annál is inkább, mert a kibertámadások nemcsak gazdasági károkat okozhatnak, hanem a kritikus infrastruktúrákon keresztül a létbiztonságot is veszélybe sodorhatják – hívja fel a figyelmet Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora. A növekvő kockázatok ellenére Magyarország kiberbiztonsági helyzete stabil, és az elmúlt pár évben komoly előrelépés történt a kiberbiztonság megteremtésében. Az első és legfontosabb lépés a Nemzeti Kibervédelmi Stratégia és az információbiztonságról szóló 2013. évi L. törvény elfogadása volt. Ezek alapján állt fel az a többszintű intézményrendszer.

A rendszer legfelső, politikai szintjét a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács jelenti. Tagjai a minisztériumok képviselői, illetve a kiberkoordinátor. A tanács áttekinti a kiberbiztonsági stratégiából fakadó feladatokat, figyelemmel kíséri azok végrehajtását, segíti a szabályozást, támogatja a források hatékony elosztását, illetve segít Magyarország hivatalos, egységes kormányzati álláspontjának kialakításában kiberbiztonsági kérdésekben. Elnöke az eredményekről rendszeresen beszámol a Nemzetbiztonsági Kabinetnek, illetve a miniszterelnöknek.

Jellegéből adódóan a tanácsban nem informatikai szakemberek ülnek. A stratégia megvalósításához szükséges szakértői szintű támogatást a Nemzeti Kiberbiztonsági Fórum biztosítja – folytatta a rendszer ismertetését Rajnai Zoltán. A fórum munkájában vesznek részt a szakmai és civil szervezetek, az akadémiai világ képviselői, valamint a piaci szereplők és szakértők. Itt történik a politikai és a szakmai vélemények és szempontok ütköztetése, a megoldási irányok kidolgozása. A részletekbe menő szakmai munka a kiberbiztonsági munkacsoportokban zajlik, szoros együttműködésben a Kiberbiztonsági Fórummal és annak tagjaival. Több ilyet is létrehoztak, például a belbiztonság, az e-közigazgatás, az energiabiztonság, a pénzügyek vagy éppen a gyermekvédelem területén. Feladatuk a kockázatok és a fenyegetettségek elemzése után szabályozási és technikai javaslatok kidolgozása, a szükséges jogszabályok előkészítése.

A struktúra végrehajtási szintjét a másfél éve létrehozott Nemzeti Kibervédelmi Intézet jelenti, amelyhez a kormányzati eseménykezelő központ (GovCERT) is tartozik. Ezek biztosítják az állami és kormányzati hálózatok, rendszerek védelmét, felügyeletét, elvégzik a sérülékenységvizsgálatokat, illetve reagálnak a bekövetkezett biztonsági incidensekre.

A kiberkoordinátor

Rajnai Zoltán, Óbudai Egyetem
Rajnai Zoltán, Óbudai Egyetem
Magyarország kiberkoordinátorának elsődleges feladata, hogy kiberbiztonsági kérdésekben koordinálja a politikai és a szakmai véleményeket, segítse a gazdasági szereplők és a szolgáltatók szakmai támogatásának integrálását. Munkája részeként ő hívja meg azokat a szakértőket, piaci szereplőket a munkacsoportokba és a kiberbiztonsági fórumba, akik segíthetik a stratégia megvalósítását. A pozíciót elsőként Szemerkényi Réka töltötte be addig, amíg washingtoni nagykövetté nem nevezték ki. A posztra idén februárban nevezték ki Rajnai Zoltánt.

 

Kezelhető veszélyek

A kialakított intézményrendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az állami, kormányzati rendszereket ért támadások száma nőtt, de nagy károkat nem okoztak az országnak. Az incidensek többsége honlaprongálás volt: ilyen esetekben a támadó részben vagy egészében lecseréli egy szervezet honlapjának kezdőoldalát, és azon saját anyagait helyezi el. Sem a biztonsági kockázat, sem az okozott kár nem túl komoly: a támadás gyorsan kiderül (hiszen azért csinálják), a honlap hamar helyreállítható, és Rajnai Zoltán elmondása szerint a vizsgálatok során nem találták nyomát annak, hogy a támadók rosszindulatú kódot ágyaztak volna az oldalakba vagy adatokat próbáltak volna lopni. A támadók jellemzően az ISIS-hez vagy más iszlamista csoportokhoz köthető szimpatizánsok voltak.

A honlaprongálások áldozatai túlnyomórészt önkormányzatok, oktatási és egészségügyi intézmények voltak. „Ebből is látszik, hogy a támadók a könnyebben sebezhető célpontokat keresték. A kiberbiztonság megvalósítása nem kevés pénzbe kerül, számos intézmény nem tud rá kellő erőforrást biztosítani. A védekezésre fordítható összegekből pedig inkább a belső adatkezelő rendszereiket védik, nem pedig a csupán információs célokat szolgáló weblapokat” – magyarázza ennek hátterét Rajnai Zoltán.

A fenyegetettségek következő nagy csoportját a szolgáltatásmegtagadási támadások jelentik, amikor is az úgynevezett botnetekről (fertőzött gépekből létrehozott hálózatokról) túlterhelik az online szolgáltatások mögötti szervereket. Az ilyen támadások közvetlen gazdasági károkat nem okoznak; annál nagyobb lehet a presztízsveszteség és az államigazgatási rendszereket, szolgáltatásokat használni kívánó állampolgároknak, vállalkozásoknak okozott kellemetlenség. Rajnai Zoltán fontosnak tartja megjegyezni, hogy az ilyen támadások (csakúgy, mint a honlaprongálások) csak a szervezetek kifelé irányuló oldalait, szolgáltatásait érintik; a belső államigazgatási rendszerek és azok adatai nem forognak veszélyben.

 

EU adatvédelem: könnyítés és szigorítás

Komoly változásokat hoz majd a két év múlva hatályba lépő új uniós adatvédelmi rendelet. A jelenlegi helyzethez képest a legfontosabb különbség, hogy a mostani ajánlások országonként eltérő szabályozások helyett egy minden tagállamra nézve közvetlenül és automatikusan kötelező uniós jogszabály vonatkozik majd az adatvédelemre és az adatkezelésre – mondja Petrányi Dóra, a CMS nemzetközi ügyvédi iroda regionális igazgatója.

Rajnai Zoltán, Óbudai Egyetem
Rajnai Zoltán, Óbudai Egyetem
 

Ennek legnagyobb pozitív hozadéka, hogy az EU egész területén egységes szabályozás lesz érvényben, a nemzetközi vállalatoknak nem kell minden egyes tagállamban az eltérő adatkezelési elvekhez igazodniuk, és elegendő lesz az egyes adatkezeléseket egy-egy tagállam adatvédelmi hatóságánál regisztrálni.

Az érem másik oldala, teszi hozzá Petrányi Dóra, hogy az előírások megszegőire sokkal keményebb szankciók várnak. A bírság mértéke már enyhébb jogsértés esetén is elérheti a 10 millió eurót (vállalkozások esetében az éves világpiaci forgalom két százalékát), súlyosabb jogsértésnél pedig 20 millió euróra is rúghat a büntetés. Ugyancsak újdonság, hogy az ügyfelek adatait érintő adatlopásokat kötelező lesz jelenteni a hatóságoknak, különösen súlyos incidensek esetén pedig közvetlenül az ügyfeleknek is.

 

Lehetőség a vitára

„Nagyon intenzív tanácskozásnak nézünk elébe. Az idei Infoparlament különlegessége a második nap szekcióülései lesznek. Ezek a Digitális Jólét Programjának részstratégiáit vitatják meg, meghívott beszélgetőpartnerekkel, de a közönség számára teljesen nyitottan. Biztos vagyok benne, hogy kimondottan értékes, mély szakmai eszmecserére kerül sor ezeken a beszélgetéseken” – mesél a programról Soltész Attila. A hagyományokhoz híven idén is lesz lehetőség arra, hogy (pályázat után) bármely, a területen érdekelt civil szervezet beszéljen a számára fontos kérdésekről, megossza a véleményét a többi résztvevővel.

Az Infotér Egyesület vezetője akkor lenne elégedett a mostani Infoparlamenttel, ha a plenáris előadásokon fontos kijelentések (ha nem is feltétlenül új bejelentések) hangoznának el, és ezeket az üzeneteket minél többen meghallgatnák és elvinnék magukkal. „Bízom abban, hogy érdemi vita alakul ki a DJP-ről, ezek a viták konkrét konklúziókhoz vezetnek el, a fő döntéshozók elé pedig eljutnak a résztvevők közös megállapításai” – foglalja végül össze az Információs Társadalom Parlamentjének célját Soltész Attila.