Címlapon

26_Era_digital___Sage_One.jpg
Forrás: ITB
Középpontban az ember

Digitális Jólét Program

A magyar polgárok életminőségét, a vállalkozások versenyképességét és az állami működés hatékonyságát egyaránt javítani kívánja a kormányzat által az év elején útjára indított Digitális Jólét Programja. Az internetes nemzeti konzultációból kinőtt, az abban foglaltakat megvalósítani hivatott program nem külön pillérekre épül, hanem a digitális ökoszisztéma egészét igyekszik összehangoltan átfogni.

Három éven belül a harmadik, „digitális” jelzővel illetett programot hirdette meg nemrégiben a magyar kormány. A Digitális Nemzetfejlesztési Programot 2014-ben követte a Digitális Magyarország program, amely négy területen (hálózat-, gazdaság- és kompetenciafejlesztés, digitális állam) határozott meg célokat és feladatokat. Ebben fogalmazódott meg például a Szupergyors Internet Projekt, amely révén 2018-ra minden magyar háztartásban (valamint állami intézményben) elérhető lesz a legalább 30 megabit/másodperc sebességű vezetékes internetkapcsolat.

 

Proaktív szerepkörben az állam

A Digitális Jólét Program (DJP) ezekre a már megkezdett fejlesztésekre és programokra épít, azokat egészíti ki az internetes nemzeti konzultációból fakadó célkitűzésekkel – mondta el a programot bemutató márciusi sajtóbeszélgetésen Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos, aki az Internetkon után a DJP-nek is felelőse lett.

A digitális átalakulás átfogó társadalmi jelenség, nemcsak technológiai, üzleti vagy fejlesztéspolitikai kérdés. Ennek megfelelően egyaránt vannak gazdasági, szociális, technológiai, közpolitikai, oktatási, ifjúságpolitikai vagy éppen büntetőjogi aspektusai. A DJP mindezekre ki akar térni, de úgy, hogy közben az embert állítja a digitális átalakulás középpontjába. „Csak azok a fejlesztések hasznosak, amelyek az embereket egyenjogúbbá, a gazdaságot kiegyensúlyozottabbá, a társadalmat pedig igazságosabbá teszik” – fogalmazott a miniszterelnöki biztos.

Deutsch Tamás azt is hangsúlyozta, hogy a digitális átalakulás sehol a világon nem ment proaktív állami szerepvállalás nélkül. Magyarországon sem azzal volt a baj, hogy mit tettek ezen a téren a korábbi kormányzatok, hanem az, hogy az állami cselekvés mindig csak „követő” volt. A DJP viszont nem a mai, hanem a jövőbeli élvonalat célozza meg, így elébe megy az igényeknek. Jó példa erre a szupergyors internet, amelynek 2018 végére történő kiépítése két évvel előzi meg az uniós célkitűzést.

Helyünk a digitális Európában

Idén is kiadta a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő indexét, a DESI-t az Európai Unió. Az öt nagy kategóriában számos részterületet mérő index értéke Magyarország esetében 0,47, ami a 20. helyre volt elég az EU 28 tagállama közül. (Tavaly 0,45-ös értékkel a 21. helyen álltunk.) A javuló index azonban csalóka: ugyanezen idő alatt az EU átlaga gyorsabban fejlődött,  most 0,52-n áll, így Magyarországot a lemaradó tagállamok közé sorolja a jelentés. Ebbe a csoportba került egyébként a többi visegrádi ország és mások mellett még Franciaország is.

Az egyes részterületek között az összekapcsoltság terén nem áll rosszul az ország (0,57, 17. hely). A vezetékes internet a háztartások 95 százalékában elérhető (ez némiképp elmarad az EU átlagától), viszont a gyors internet már a háztartások 78 százalékának rendelkezésére áll (júniusi adat), szemben az EU-átlagot jelentő 71 százalékkal. Pontosan ez a részterület lehet az, ahol a következő adatfelmérés idejére igen komoly előrelépést érhet el az ország. A másik végletet a mobil szélessáv jelenti. Miközben a lefedettség 95 százalékos, szélessávú mobil adatkapcsolatra csak a lakosság 34 százaléka fizet elő, amivel az utolsók vagyunk Európában: az uniós átlag 75 százalék.

Vegyes képet mutat a humán tőke részindex (0,57, 17. hely). A felmérés szerint a magyarok közel háromnegyede rendszeresen internetezik, de csak 50 százalékuk rendelkezik alapvető digitális kompetenciákkal. Ugyanakkor jól állunk informatikai munkaerővel: a foglalkoztatottak 4,9 százaléka az infokommunikáció specialistája, ami a 7. legjobb érték az EU-ban. Kérdés, hogy ezt mennyire tudjuk megőrizni, hiszen a műszaki és természettudományos diplomások aránya nálunk az egyik legalacsonyabb az Unióban.

Meglehetősen nagy a szórás az internethasználat terén is, amiben jobbak vagyunk az EU átlagánál (0,5, 12. hely). Továbbra is őrizzük vezető helyünket a közösségi média használata terén: az internetezők 83 százaléka aktív a közösségi hálókon, és ez a legmagasabb érték az egész EU-ban. Messze nem állunk viszont ilyen jól az internetes tranzakciók kapcsán: legyen szó online bankolásról vagy vásárlásról, az átlagtól jócskán elmaradva csak a 20. helyet csíptük el.

Még szomorúbb a kép a két utolsó nagy területen, a digitális gazdaságban és a digitális államban. Előbbiben 26., utóbbiban 25. Magyarország. Ami a vállalkozásokat illeti, akár a vállalatirányítási rendszerek, akár a felhőszolgáltatások, akár a közösségi média üzleti célú felhasználását nézzük, a magyar cégek rendre a legrosszabbak között állnak nemzetközi összehasonlításban. Nagyon kevesen használják ki az online értékesítés lehetőségét, és ha van is webáruház, abból csak a bevételek kis hányada származik. „A digitalizáció, illetve az abból nyerhető hatékonyság- és termelékenységnövekedés nélkül a magyar vállalkozások lemaradnak a globális digitális gazdaságban” – állapítja meg a felmérés, összhangban a magyar szakemberek és szakpolitikusok véleményével.

A digitális közszolgáltatások fejlettsége szintén szükséges az ország versenyképességének javításához. Ezen a téren sem az állam (a szolgáltatások elérhetővé tételével), sem az állampolgárok (azok használatával) nem teljesítenek valami fényesen. Ugyanakkor kiemeli a tanulmány, hogy jelentősen nőtt azon ügyek száma, amelyeket elejétől a végéig kizárólag online is el lehet intézni.

 

Óriási eredmény, hogy végre a politika a legfelsőbb szinteken foglalkozik a digitalizáció kérdéseivel – mondta a DJP jelentőségéről szólva Major Gábor, az IVSZ főtitkára az ITBUSINESS márciusi konferenciáján, a témában rendezett kerekasztalon. „Az elmúlt húsz évben az informatikai szakma nem tudott kilépni a belterjes világából. A DJP-ről szóló kormányrendelet nagy része viszont társadalmi kérdéseket érint, ami jól mutatja, hogy a digitalizáció az élet minden területére kihat, és ezt végre a politika is felismerte” – adott hangot elismerésének Major Gábor.


 

Alapcsomag mindenkinek elérhetően

A magyar digitális átalakulás leggyengébb eleme nem az infrastruktúra, sőt. Sokkal komolyabb lemaradásban van az ország a digitális írástudást és az internethasználatot illetően, a kis- és középvállalkozások alig használják a modern infokommunikációs technológiák kínálta előnyöket és az államnak is lenne még mit javítania saját szolgáltatásainak elektronizáltságán. (Erről bővebben lásd a „Helyünk a digitális Európában” című keretet!)

A Digitális Jólét Programban ezért hangsúlyosan szerepel, hogy az internetkapcsolat ne csak eljusson az előfizetők lakásáig, hanem minél többen igénybe is vegyék a szolgáltatásokat. Deutsch Tamás szerint az internethasználók arányát a mostani 65-70 százalékról három-négy éven belül szeretnék feltornázni az uniós szintet jelentő 85 százalékra, vagy akár magasabbra.

Folyamatos párbeszédben

Az Internetkon hagyományait fenntartva, a Digitális Jólét Program során is folyamatos lesz a párbeszéd a programiroda, illetve a társadalmi szervezetek és piaci szereplők között. Erre az úgynevezett Digitális Jólét Fóruma szolgál, amely rendszeresen ülésezik, hogy áttekintse az addigi végrehajtást és a további teendőkről tárgyaljon. Négy állandó partner vesz részt a Fórum munkájában: az IVSZ, az Infotér, az Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, valamint a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács. Ezek a szervezetek minden egyeztetésen kötelezően jelen lesznek. Mellettük van mintegy 300 egyéb szervezet, amelyekkel rendszeres konzultációkat folytatnak az őket is érintő kérdésekről. A Fórum ülései közötti időszakokban kisebb munkacsoportokban folyik az operatív szakmai munka.

Ennek két pénzügyi ösztönzője lenne – összhangban az internetes konzultáció eredményeivel – az úgynevezett internetes alapcsomag piaci bevezetése, illetve az internetszolgáltatások áfájának 18 százalékra csökkentése. Az előbbi semmiképpen nem egy ingyenes, legfeljebb igen kedvezményes árú szolgáltatás lenne. Az állam szeretné elkerülni, hogy a csomag műszaki tartalma (például a sávszélessége vagy a letölthető adatmennyisége) ne legyen elegendően magas, mert így az elérhető szolgáltatások köre és azok minősége is komoly csorbát szenvedne; ugyanakkor nyilvánvalóan nem lehet korlátlan adatcsomag sem.

A bevezetésénél pedig arra kell figyelni, hogy az igénybe vétele ne járjon több adminisztrációs teherrel, mint amennyi kedvezménnyel a csomag jár, vagyis ne kelljen számtalan igazolást bemutatni – mondta Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a már említett kerekasztalon. Ő a maga részéről azt is el tudná képzelni, hogy a kedvezményes csomag csak azoknak járjon, akik elvégeztek valamilyen digitális képzést, így rendelkeznek a használathoz szükséges képességekkel. A szolgáltatók pedig értelemszerűen azt szeretnék elkerülni, hogy a kedvezményes alapcsomag „kannibalizálja” olcsóbb internetcsomagjaik piacát. Az egyeztetések már megkezdődtek az állam és a piaci szereplők között; Deutsch Tamás reméli, hogy már jövőre be lehet vezetni a csomagot.

Ezzel párhuzamosan viszont minden településen megteremtik az ingyen internetezés lehetőségét is. 2018-ra kitűzött cél, hogy minden településen legyen legalább egy közterület és egy középület, ahol ingyenes wifi áll rendelkezésre.

Körmendy-Ékes Judit; Major Gábor, IVSZ; Vágujhelyi Ferenc, NHIT; Gódor Csaba, Miniszterelnökség; Péterfalvi Norbert, BM
Körmendy-Ékes Judit; Major Gábor, IVSZ; Vágujhelyi Ferenc, NHIT; Gódor Csaba, Miniszterelnökség; Péterfalvi Norbert, BM
 

Áfacsökkentés kérdőjelekkel

Az előzőeknél keményebb diónak ígérkezik az Internetkon egy másik vállalása, az internetezés áfájának 27-ről 18 százalékra csökkentése, már 2017. január 1-jétől. Az uniós jog szerint ugyanis az internetezésre a legmagasabb mértékű áfát kell alkalmazni. A magyar kormány kérhet egyedi kivételt Brüsszelben, hogy kedvezményes áfakulcsot alkalmazhasson; Solymár Károly Balázs szerint erre adódhat lehetőség, hiszen az EU is többször hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja a szélessávú internet elterjesztését. Deutsch Tamás a már említett sajtóbeszélgetésen egy másik lehetőséget is felvetett: eszerint Magyarország nem egyedül lépne fel, hanem a visegrádi négyek együtt próbálnák elérni, hogy minden tagállam kedvezményes áfakulcsot alkalmazhasson az internetszolgáltatásokra. A szakértői szintű egyeztetés már meg is kezdődött, a májusi V4 külügyminiszteri találkozón pedig már napirendre is kerülhet a kérdés.

Ezzel együtt itthon is van tennivaló. Az internetszolgáltatást tipikusan csomagban, telefon- és-vagy tévé-előfizetéssel együtt adják a szolgáltatók, és a csomagról most egyetlen számlát állítanak ki. Ebből el kellene különíteni az internetszolgáltatásra jutó hányadot, hogy alkalmazni lehessen rá az áfacsökkentést. Így változik a számlakép is, amit pedig NMHH-rendelet szabályoz; ha a szolgáltatóknak módosítaniuk kellene számlázási rendszerüket, az aránytalanul nagy költséget jelentene nekik.

Krénusz Kornél, MVM NET; Kövesi Gabriella, HÉT; Solymár Károly Balázs, NFM; Szijártó Zoltán, KIFÜ; Bancsics Ferenc, BM
Krénusz Kornél, MVM NET; Kövesi Gabriella, HÉT; Solymár Károly Balázs, NFM; Szijártó Zoltán, KIFÜ; Bancsics Ferenc, BM
 

Felkelteni az érdeklődést

Sokan vannak viszont, akiket már nem az ár tart vissza az internetezéstől, hanem az érdeklődés vagy a tudás hiánya – vetette fel a kerekasztalon Kövesi Gabriella, a HÉT elnöke. Ezért nagyon fontosak lesznek a különféle képzési programok, amelyek a ma még digitálisan kevésbé képzetteket is felkészítik arra, hogyan és mire lehet használni az internetet.

Solymár Károly Balázs szerint már szeptembertől elindulhat az a program, amelynek keretében 200 ezer felnőtt digitális kompetenciáit fejlesztik. Addigra elkészülhet az egységes módszertan, képzési keretrendszer, követelményrendszer és tananyag is, illetve kiválasztják a képzésben részt vevő intézményeket is. Komoly szerepet szánnak az e-Magyarország hálózatnak, amely az ország ezer pontján – jellemzően kistelepüléseken – van jelen tanácsadókkal és internethozzáférési pontokkal – tette hozzá Szijártó Zoltán, a KIFÜ vezérigazgatója. Ezek a tanácsadók ott élnek a településen, ismerik a lakókat és gondjaikat, segíthetnek az online ügyintézésben. De talán még fontosabb, hogy proaktívan fellépve, a megfelelő húrokat megpendítve tudják rábeszélni az eddig vonakodókat az online világgal való megismerkedésre. „Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy az infrastruktúra mellett legyenek nagy számban olyanok, akik akarják és tudják is használni az internetet” – fogalmazott Szijártó Zoltán.