Címlapon

16_thewashington_420
Forrás: -

CEO, CIO két jóbarát

Néhány éve már fel van adva a lecke az informatikai vezetőknek. Fiskális szigor. A tulajdonosok és a szabályzók kemény elvárásai a hatékonyabb és átlátható működés iránt. Gyorsan változnak a technológiák. Változó szolgáltatásfogyasztási módok. Mindez új megvilágításba helyezi a cio-t: több üzleti szellemet, innovatív képességet kell felmutatnia.

Az utóbbi néhány évben felgyorsult az informatikai vezető (cio) szerepének változása: már nem csupán rendszereket hoz létre, telepít és üzemeltet, hanem fontos döntéseket is hoz. Ezt támasztja alá az Oracle és az Economist Intelligence Unit közös felmérése is, amelyet a szoftvercég az EMEA-régió üzleti vezetői és it-igazgatói között végzett tavaly ősszel.

A válaszadók 76 százaléka szerint az elkövetkező években bővülni fog a cio-k szerepe, feladatköre, ami azt is jelenti, hogy egyre inkább részt fognak venni szervezetük stratégiai döntéseiben. A felmérés azt is kimutatta, hogy a cio-k 60 százaléka már bent ül, vagy három éven belül bent fog ülni az igazgatótanácsban, s csak 40 százalék zárkózott el ez ellen a gyakorlat ellen. Továbbá míg három évvel ezelőtt a válaszadóknak csak 36 százaléka állította, hogy össze van hangolva cége it- és üzleti stratégiája, addig ma ez az arány már 62 százalék. Ugyanakkor a megnövekedett felelősségnek, a szerepkör kiterjesztésének ára van: a cio-k lassacskán kikopnak a napi gyakorlatból.

 


 

 

Proaktivitás és innováció

Ahhoz azonban, hogy az újfajta kihívásnak meg lehessen felelni, némiképpen bele kell látni a jövőt meghatározó trendekbe. Ezek egyike a felhőszámítás, illetve az ezen a platformon alapuló döntések iránya – hangsúlyozta az itbusiness májusi klubrendezvényén Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország értékesítésért felelős vezérigazgató-helyettese. Természetesen pénzügyi szempontok is közrejátszanak, amikor a cio mérlegeli, hogy egy szolgáltatást vagy funkciót esetleg ne a felhőből vegyen-e igénybe a saját üzemeltetés és támogatás helyett. A Gartner elemzése szerint a külső forrásból igénybe vett funkciók fogják indukálni az it-piac növekedésének nagy részét. Olyannyira, hogy a hagyományos informatika 2020-ra 36 százalékra zsugorodik a teljes tortán belül – a 2010-es 69 százalék után.

Persze, a változás fokozatosan megy végbe, hiszen egy nagyvállalat ikt-térképe elég komplex ahhoz, hogy ne egyik napról a másikra lehessen dönteni platformok cseréjéről. Ennek a komplex helyzetnek a feldolgozása lesz a cio-k egyik fontos feladata, illetve már ma is az. Sőt, azt is meg keresnie, hogy milyen különleges hozzáadott értékkel tudja segíteni az üzletet, megfelelve a piac transzformációs igényeinek. S mivel a korábbiaknál sokkal szigorúbb fiskális kontroll alá kerülnek az informatikai beruházások, kézenfekvő, hogy a cio-nak üzleti vénával is kell rendelkeznie.

Az üzleti érzéket pedig proaktivitással kell fűszereznie, azaz az üzlet jövőbeli igényeinek elébe menve kell tevékenykednie. De miként tudjuk ezt a proaktivitást elérni, s hozzáadott informatikai értékkel szolgálni a vállalat alapműködését? Úgy, hogy a cio – a chief information officer – saját magát is transzformálja, mégpedig chief innovation officerré vagy chief information architectté.

Ugyanakkor, amikor az informatikát az üzlet szolgálatába állítja, meg kell tudnia mutatni, hogy az informatika valójában információval dolgozik, s ez, a vállalat fennállása óta felhalmozódott információ kritikusan fontos ahhoz, hogy az üzlet a lehető leghatékonyabban érje el céljait.

 

Az a fránya sla

Nem mindig szerethető a felhő a cio számára. Például ha nem „egyenszilárdságú” a szolgáltatók elkötelezettsége, azaz nem biztos, hogy nagy baj esetén minden követ megmozgatnak érdekünkben – fejtegeti Kerékfy Pál, a Deloitte informatikai igazgatója. A belső it nyilván a kezét-lábát töri, de a szolgáltató rendszerint a gyakran a saját érdekeit tükröző, ügyesen beárazott szolgáltatási szerződésre (sla-ra) hivatkozik. Sajnos, az elkötelezettség ilyen hiánya általában nem a próbaidőszakban, hanem esetleg sok évvel később derül ki, amikor a baj ténylegesen bekövetkezik. Amikor tehát úgy döntünk, hogy kívülről vásárolunk szolgáltatást, ráadásul hosszú időre – például kiszervezünk egy tevékenységet, folyamatot –, nagyon alaposan át kell gondolni azt a periódust, amire a szerződés fog szólni. Az informatikusnak ilyenkor kicsit jogásznak is kell lennie – vélik más szakértők. Az pedig természetes, hogy a szolgáltató az sla-t nézi, hiszen ez az egyetlen közös pont a két cég között. Legfeljebb ügyelni kell arra, hogy olyan tevékenységet szervezzünk ki vagy vegyünk a felhőből, ami nem „sla-érzékeny”. Vagy olyan partnerekkel kössünk szerződést, akikről elhisszük, hogy emberként teljesíteni akarnak, maximalisták, továbbá bízunk bennük, hogy meg akarnak felelni.

 

Megfelelő nyelvezet

Már egyértelműen üzleti kérdés, hogy a vállalatnál fellelhető hardverekben, szoftverekben, szolgáltatásokban, rendszerekben rejlő tudást és információt miként lehet a leghatékonyabban elérhetővé tenni a megfelelő emberek számára a megfelelő időben és helyen. Ennek során a cio-nak képesnek kell lennie annak bebizonyítására, hogy mi az érték az informatikai, technológiai döntésekben. A cég számára értéket jelenthet a költségcsökkentés, de még jobb, ha az informatika a bevételek növelésére tud hatni. Egy proaktív it-vezetőnek pedig meg kell éreznie, milyen módon lehet ezt elérni.

Mivel az informatika mára mindennapjaink szerves részévé vált, a cio helyzetét megkönnyíti, hogy az üzleti vezetők is szert tettek egyfajta informatikai látásmódra. Igen ám, de sokszor csak felületes tudás alakul ki bennük, ezért a vezetők félreérthetik a döntéseket. A cio feladata, hogy áthidalja e felületes tudás, értesülés és a valódi know-how közti szakadékot. Vigyázni kell azonban arra, hogy ezt megfelelő nyelvezettel tegye, azaz a ceo számara ismerős kifejezéseket használjon. A mélyen technológiai érvelés könnyen érthetetlen halandzsává válhat, s a vezető egyszerűen lesöpri az asztalról a javaslatot.

Nem véletlen, hogy felmérések azt a cio-t minősítik kiválónak, aki az átlagos it-vezetőnél számottevően több időt fordít a kommunikációra a felső vezetéssel. Azaz a munkaidő-felhasználása a saját csapata és a technológia menedzselésétől eltolódik a kapcsolattartás irányába – s nemcsak a vállalaton belül, hanem a beszállítók és az ügyfelek viszonylatában is.

De arra is kell vigyázni, hogy a cio ne értsen jobban az üzlethez, mint a vezérigazgató vagy az értékesítési vezető, mert ebből komoly konfliktusok származhatnak. Általános üzleti tudás mellett sincs akadálya, hogy a cio kiválassza azt a technológiai mixet – hibrid rendszert –, amelyet aztán hozzáilleszt a vállalati stratégiához. S ehhez, bizony, nem kevés innovációs képesség is szükséges – s nemcsak a technológiában, hanem az üzleti modell megújításában is. Ám akkor kell igazán innovatívnak lennie a megoldás keresésében, amikor a vállalatvezetés olyan beszerzés (például státuszszimbólumnak számító mobiltelefon) mellett dönt , amely sem technológiai, sem biztonsági szempontból nem a legmegfelelőbb a cég számára.

 


 

 

Nem érdekes a platform?

A nagy felhősödés közepette felmerülhet olyan kérdés, hogy a vállalatok nem fognak-e egyre kevésbé saját it-infrastruktúrájukra támaszkodni, mivel, ahol csak lehet, felhőszolgáltatást vesznek igénybe költséghatékonysági okok miatt. Reális-e az a feltételezés, hogy az informatikai infrastruktúrák tervezése egyre jobban a felhőszolgáltatók kompetenciájába kerül? Rékasi Tibor szerint egyre kevésbé érdekes, hogy milyen platformon vesszük igénybe a szolgáltatásokat, a cio-nak sokkal inkább az üzleti modell kiválasztásával kell majd törődnie. A nagyvállalat életéből ugyanakkor nem fog eltűnni a technológiai innováció, mindemellett lesznek olyan funkciók, amelyeket mindinkább kívülről vesznek majd igénybe. A fő paraméterek, amelyekre tekintettel kell lenni: költség, funkcionalitás és biztonság.

Ami a vállalatvezetők hozzáállását illeti, az a tapasztalat, hogy a technológiai affinitással rendelkező ceo-k (ők vannak kisebbségben) nyitottabbak a számítási felhő használatára, mint maguk az informatikusok. Az it ugyanis attól tart, hogy erőforrásokat veszít, és csökken a jelentősége. Az óvatos megfontolás jellemzi az informatikát akkor is, amikor – a vállalatvezetők technológiai affinitásának hiányában – rá van bízva a döntés a felhőhasználatról. Kivételek persze, lehetnek. Ilyenek például azok az államigazgatási szervezetek, ahol kritikus fontosságú adatvagyont kezelnek, s ennek másra bízását törvény tiltja. Kritikus üzleti adatvagyon természetesen létezik a versenyszférában is, ennek ellenére van rá példa, hogy a cégek felhőszolgáltatóra bízzák a tárolást vagy a feldolgozást, vagy valamilyen hibrid megoldást alkalmaznak. A hangsúly ismét a hatékonyságon és a takarékosságon van, s a cio feladata, hogy ehhez megtalálja a biztonságos és a szabályozóknak megfelelő, gyors, pozitív hatást kifejtő megoldást.

Ugyanakkor a felhőnek nem szabad elhomályosítania a látásunkat – figyelmeztet Tázló József, a Cisco Magyarország műszaki igazgatója. A felhő ugyanis nem más, mint üzleti modell, s nem biztos, hogy egy erre átálló vállalat ezzel a lépessel szakadékba ugrik. A felhő rugalmas, méretezhető és önkiszolgáló módon felhasználható infrastruktúráját, illetve erre alapuló szolgáltatásait az adott vállalat saját maga is létrehozhatja. Ha egy vállalat nem szívesen vesz igénybe külső felhőszolgáltatást, célszerű ehhez a megoldáshoz folyamodni – így a vállalat különböző szervezeti egységei biztonsági kockázatok nélkül élvezhetik a saját felhőszolgáltatás előnyeit.

 

Rékasi Tibor, T-Systems
Rékasi Tibor, T-Systems
 

 

Kettős hajtás és evangelizáció

A vérbeli cio-k a legkorszerűbb menedzsmentmodelleket is alkalmazzák. Így tesz Fábián Zoltán, a Ricoh Hungary informatikai szolgáltatások divíziójának vezetője is, amikor alkalmazza a kettős hajtás elméletét és gyakorlatát. Lényege, hogy az üzlet megmondja, mi kell a megcélzott piacnak, a technológia pedig nyomja a megcélzott piac problémáinak ikt-megoldását. Ha a fejlesztést jól kialakított, vegyes, egymásra utalt teamekben történik, akkor sikeres értékesítési és marketingmunkát tudnak végezni. A cio felelőssége ennek megfelelően kettős: egyrészt kiszolgálja ezt a típusú marketinget, másrészt biztosítja a cégen belül a megfelelő működést.

Egyértelmű tehát, hogy a cio-nak járatosnak kell lennie a technológiákban – már csak azért is, mert az informatikai rendszerek konszolidációja esetén az üzlet komoly követelményeket támaszt az it-vezetőkkel szemben – osztotta meg a Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) legutóbbi összejövetelének tanulságait Kertészné Gérecz Eszter. Ez pedig azt jelenti, hogy a cio-knak részt kell venniük az üzleti folyamatok elemzésében és feltárásában. Ennek során derül ki ugyanis az, hogy a konszolidáció során milyen platformok, technológiák és alkalmazások vethetők be az üzleti célok elérése érdekében.

Ahhoz azonban, hogy az informatika helyesen szolgálhassa ki az üzletet, mérni kellene az alkalmazások minőségét, hatékonyságát – kérdés azonban, hogy a cio milyen lehetőséget kap ehhez – veti fel Csurgai Gábor, a Catura elnöke. Ez azonban kevés szervezetnél következik be, illetve kevés helyen van benne a menedzsment tudatában a tényleges – nem elsősorban formális folyamatokon vagy sztereotípiákon alapuló – minőségbiztosítás fontossága. Holott lényeges lenne tudni, hogy például mekkora üzleti veszteségünk keletkezik, ha az alkalmazás – megfelelő mélységű üzleti tesztelések hiányában – nem hatékony, vagy leáll.

Működő megoldás lehet erre a problémára, ha külső segítséget veszünk igénybe. Külső fél mindig objektívebben, de legalábbis más szemlélettel figyeli az eseményeket, s kellő szakértelemmel, illetve kommunikációs készséggel tudja elmagyarázni az üzleti vezetésnek a problémát – mutat rá Rékasi Tibor. Itt a gond csak az, hogy a többnyire laikus vezérigazgató legfeljebb egy órát tud szakítani idejéből ilyen jellegű kérdések megtárgyalására.

Éppen ezért a cio egyik legfontosabb feladata, hogy teljes erővel folytassa az it evangelizációját a felső vezetésnél. Ennek nyomán és a folyamatos technológiai fejlődés következtében 2020-ra egy vállalatvezető a mainál sokkal jobban fog érteni az informatikai területhez, s megfordítva, a cio meg az üzlethez. A ceo és a cio „elindul” egymás felé, számottevően csökkenhet a szakadék az üzleti döntés és a technológiai szaktudás között. Ez hosszú távú feladat, s mikéntje szervezetről szervezetre különbözik.