Címlapon

16_Budafoki_Robert_420
Forrás: -

A jövőre hangolva

A széles termékportfólióra épülő konvergens szolgáltatásokra alapozva újítja meg stratégiáját a T-Systems Magyarország. A fő cél, hogy üzleti transzformációs partnere legyen nagyvállalati és államigazgatási ügyfeleinek.

Az informatikai és a telekommunikációs technológiák konvergenciája nem új keletű jelenség, de mára eljutott abba a fázisba, hogy alapjaiban változtatja meg mindkét iparágat. Az ip alapú hálózatok először csak a belső, majd a külső vállalati kommunikációt alakították át, de nem sokkal később már a távközlési gerinchálózatok is ezt a technológiát használták. A mobil rendszerek és az okostelefonok révén pedig ez a konvergencia a szó szoros értelmében milliárdok munkahelyi és magánéletére van alapvető hatással.

Budafoki Róbert, T-Systems Magyarország
Budafoki Róbert, T-Systems Magyarország
A változások nem hagyták érintetlenül a vállalati felhasználók igényeit sem, és erre a szállítóknak is reagálniuk kellett. Ha az ügyfelek szempontjából egyre nehezebb (és egyre feleslegesebb) különbséget tenni távközlési és informatikai technológiák és megoldások között, akkor az infokommunikációs szolgáltatóknak ugyanezt kell tenniük. A nagyvállalati felhasználóknak olyan szállítókra van szükségük, amelyek egyaránt jártasak a távközlés és az informatika minden területén, valamint a koncepcióalkotástól a megvalósításon át az üzemeltetésig. „Ezt ismerte fel már évekkel ezelőtt a Magyar Telekom, és tudatos akvizíciós stratégiával mára létrehozott egy új vállalatot, amelyben összefonódnak a konvergáló területeket képviselő elődcégek egymással” – mondta ennek az új vállalatnak, a T-Systems Magyarországnak a vezérigazgatója, Budafoki Róbert a cég múlt heti, nagyszabású bemutatkozó rendezvényén.

 

Egy helyről mindent

Az elődcégek integrálásának egyik legfőbb célja és egyben legnagyobb előnye a meglévő szinergiák maximális kiaknázása. Az infokommunikáció különböző területein jártas cégek és szakemberek egy fedél alá gyűjtésével lehetővé vált a nagy hozzáadott értékű tudást feltételező, integrátori szemléletet igénylő megoldások egy kézből való szolgáltatásának lehetősége, hangsúlyozta Budafoki Róbert.

Ez pedig annál is fontosabb, mert a T-Systems Magyarország stratégiájának központi célkitűzése, hogy túllépjen a puszta technológiai beszállítói és rendszerintegrátori szerepkörön, és az üzleti transzformáció kulcsfontosságú partnere legyen ügyfeleinél. Hosszú távú tanácsadóként kívánnak tevékenykedni, hogy megoldásaik révén javuljon az ügyfelek versenyképessége, akár új üzleti lehetőségek kihasználásával, akár a költségek csökkentésével, tette hozzá az ügyvezető.

A stratégia megvalósításának másik fontos eleme az egykapus ügyfélkiszolgálás. Ennek lényege – mondta előadásában Budafoki Róbert –, hogy minden ügyfél dedikált értékesítő munkatársat kap, aki összefogja az ügyfél és a T-Systems kommunikációjának és kapcsolatának minden aspektusát. Rajta keresztül jut el az összes ügyféligény a T-Systems Magyarország megfelelő szakértői csapataihoz, és ő az, aki az elérhető új innovációkra fel tudja hívni az ügyfél figyelmét. A módszer igen előnyös lehet, tette hozzá kérdésünkre Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország értékesítési vezérigazgató-helyettese: az ügyfelet nem zaklatja számtalan értékesítő ugyanattól a cégtől (esetleg olyan megoldásokat kínálva neki, amire nincs is szüksége), másrészt pedig nem kell mindig új embernek elmondania üzleti igényeit.

Nem lényegtelen aspektusa a T-Systems stratégiájának a nemzetközi lehetőségek kihasználása. Budafoki Róbert szerint ennek két oldala van. Egyrészt erős, robusztus anyavállalat áll a cég mögött, amely nem csak nagyfokú pénzügyi biztonságot jelent, hanem egyúttal lehetővé teszi, hogy rendkívül gyorsan hozzájussanak a leginnovatívabb nemzetközi tudáshoz és megoldásokhoz. Másrészt komoly tartalékokat látnak a regionális terjeszkedésben, részben a Magyar Telekom balkáni jelenlétére építve.

 

A T-Systems számokban

– Ezernyolcszáz szakember az infokommunikáció minden területén

– 120 milliárd forint árbevétel

– 5500 vállalati ügyfél

– 1700 beszállító partner (85 százalékuk magyar kkv), összesen 10 ezer munkatárssal

– 150 kilométer kábel a központi irodaházban

– Közép-Európa legnagyobb adatközpontja, 14 400 négyzetméteren

Partnerekkel együtt

Egy ilyen nagyszabású stratégia nem lenne megvalósítható széles infokommunikációs termék- és szolgáltatási portfólió nélkül. Teljes megoldást csak az a cég tud adni, amelynek kínálatában megtalálhatók az architekturális elemek, az új generációs üzleti alkalmazások, az informatikai közmű és felhőszolgáltatások, az informatikai biztonság, valamint a vállalati mobilitáshoz szükséges elemek.

Bár a cél a hatékony üzleti megoldások bevezetése, ezek elképzelhetetlenek a korszerű infrastruktúra-elemek (szerverek, tárolók, hálózatok) nélkül. A T-Systems elődvállalatai két évtizede működnek együtt az informatikai ipar legnagyobb technológiai szállítóival: a partnerek között (a teljesség igénye nélkül) megtalálható a Cisco, a Samsung, a HP, az IBM, a Dell, az Oracle (Sun), a Microsoft, a VMware, az EMC vagy a NetApp.

A termékek önmagukban azonban már nem elégségesek. A komplex ügyféligények kielégítéséhez szükség van a teljes életciklusra kiterjedő szolgáltatásokra, kezdve az igények felmérésétől a komplex rendszerek megtervezésén és kivitelezésén át a támogatásig vagy a folyamatos üzemeltetésig. A T-Systems Magyarország különleges megoldásai között vannak az egységes kommunikációs rendszerek, a virtualizált adatközpontok vagy éppen az intelligens épületek.

Az üzleti alkalmazások terén szintén ki kell lépni a puszta szoftverszállító szerepéből. Bár mélyen kell érteni a legnagyobb gyártók termékeihez (a vállalatnál külön kompetenciaközpont van a SAS, az Oracle vagy az SAP megoldásaihoz), ezeket tudni kell integrálni más technológiákkal, és komoly saját alkalmazásfejlesztési kapacitásra is szükség van. „A cél minden esetben az, hogy a szoftverek révén az ügyfél új bevételekkel gazdagodjon vagy költségeket takarítson meg. Az alkalmazás attól lesz új generációs, hogy nem a technológiát akarjuk ráhúzni az üzleti problémára, hanem mindig az adott üzleti igényhez keressük a megfelelő technológiát” – hangsúlyozza Ragoncsa Géza, az alkalmazás és üzleti integráció divízió vezetője. Emiatt a hagyományos szoftverterületeken (például a vállalatirányítási rendszereken) túl egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert például az üzletiintelligencia-alkalmazások-

Ezekkel számtalan esetben lehet igen látványos eredményeket elérni. Ragoncsa Géza a NAV számára kifejlesztett elemzőrendszert hozza fel példának. Néhány, viszonylag egyszerű bi-algoritmus segítségével nagymértékben automatizálható, és így hatékonnyá tehető a tipikus áfa-csalások felderítése. A rendszer olyan jó hatásfokkal működik, hogy már néhány hét alatt behozta az árát az adóhatóságnak.

 

Budafoki Róbert, T-Systems Magyarország
Budafoki Róbert, T-Systems Magyarország
Felhők között

Az informatikai közmű és a felhőszolgáltatások kapcsán különösen szükség van a szerteágazó portfólióra. Saját adatközponttal rendelkezve lehetőség van a klasszikus outsourcing szolgáltatásokra csakúgy, mint az infrastruktúra-, platform- és alkalmazásszolgáltatások (iaas, paas, saas) nyújtására, vagy akár privát felhők kiépítésére (és üzemeltetésére) az azt igénylő ügyfeleknél. A T-Systems Magyarország szolgáltatásai közül népszerűek a virtuális adatközpont-szolgáltatások, illetve a felhőből kínált ügyfélkapcsolat-kezelési (crm) és vállalatirányítási (erp) rendszerek. Mivel a felhőszolgáltatások között nincs „one size fits all” modell, a T-Systems Magyarország külön termékcsaládokat fejlesztett ki a kis-, a közép- és a nagyvállalatok számára, mondta a konferencián Eszes László stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettes. A cég a Magyar Telekom infrastruktúrájára támaszkodva könnyen tud a távközléshez közel eső, de informatikai megoldásokkal integrált kommunikációs és kollaborációs felhőszolgáltatásokat is kínálni.

Arra is figyelnek, hogy az újonnan kifejlesztett megoldások többféle formában, így akár felhőszolgáltatásként is elérhetők legyenek. „Ezzel együtt az is a kompetenciáink közé tartozik, hogy segítsünk az ügyfeleknek eldönteni, mikor érdemes egy informatikai szolgáltatást a felhőből igénybe venni, és mikor nem. Szükség van a tisztánlátásra, mert a nagyobb vállalatok infrastruktúrája néhány év múlva már a saját üzemeltetésű rendszerek, valamint a privát és nyilvános felhőszolgáltatások együtteséből fog összeállni” –, teszi hozzá Rékasi Tibor.

A vezérigazgató-helyettes szerint a magyar nagyvállalatok csak most kezdték meg az elmozdulást a felhőszolgáltatások felé. Érdekes módon nagyobb az érdeklődés a közepes méretű cégek részéről, amelyek nagyra értékelik, hogy egy-egy informatikai szolgáltatás beindításához nincs szükségük költséges és időigényes beruházásra.

 

Biztonságosan és mobilan

Bár az információbiztonság fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, még mindig tipikus, hogy a biztonsági funkciókat csak utólag építik be egy rendszerbe vagy alkalmazásba. Ez viszont nemcsak gyengébb védelmet, hanem fölöslegesen nagy költségeket is jelent – mondja a következő nagy területről Keleti Arthur, a vállalat it-biztonsági stratégája. „Ha a biztonságtudatosság már magasabb szinten van, akkor egy alkalmazás készítésénél vagy egy rendszer kiépítésénél a kollégák maguk keresik meg a biztonsági csapatot, és kérdezik meg, milyen biztonsági előírásoknak kell megfelelni, milyen védelmi funkciókra lenne szükség” – mesél a T-Systemsnél folytatott gyakorlatról a szakember. Az üzleti szoftverek későbbi használhatóságát nagymértékben javítja, ha azok megfelelő fejlesztési módszertan szerint készülnek, ha integráltan tartalmazzák az olyan funkciókat, mint a jelszókezelés, a titkosítás vagy a jogosultságok kezelése.

Átalakuló infokommunikáció

A következő bő fél évtizedben, 2020-ig a világ infokommunikációs iparának forgalma 50 százalékkal emelkedve eléri az öttrillió dollárt – mondta előadásában Steven Frantzen, az IDC piackutató EMEA-térségért felelős vezető alelnöke.

A növekedés komoly átalakulással is együtt jár, amelynek négy fókuszterülete a mobilitás, a számítási felhő, a nagy adat és a közösségi technológiák lesznek. A mobilitás terén az egyik legnagyobb hatással az adatforgalom szakadatlan növekedése jár – világviszonylatban ez idén már meghaladja a vezetékes adatátvitel mértékét. Hasonlóan gyors felfutás tapasztalható a számítási felhőknél. Az IDC adatai szerint az újonnan fejlesztett alkalmazások több mint 80 százaléka már a felhőhöz készül.

Szintén beszédes, hogy 2010 és 2020 között arányaiban a felére csökken a hagyományos informatikára költött összegek aránya: az évtized végére 36 százalék megy erre, míg a fennmaradó összeget valamilyen felhőmegoldásra költik a vállalatok. Folytatódik az adatrobbanás is: a digitális univerzum az idei 2,7-ről 2020-ra 8 zettabájtra nő. Ebből az óriási információkupacból csak a nagy adathoz kapcsolódó technológiákkal lehet hasznos üzleti ismereteket kinyerni. A közösségi hálózatok szintén igen értékes információforrássá válnak, de csak akkor, ha sikerül őket ötvözni a hagyományos vállalati adatokkal.

 

Az új iparági trendekre adott válaszok között kiemelt helyen szerepel a mobil vállalati megoldások kínálása is. Ezen a területen azok a cégek számíthatnak nagyobb sikerre, amelyek egy kézből tudják nyújtani a tervezés-megvalósítás-üzemeltetés hármasát. Az ügyfeleknek segítségre van szükség a mobilizációs stratégia kialakításában (milyen területeket és felhasználói csoportokat érdemes bevonni a projektbe), illetve hogy milyen infokommunikációs fejlesztésekre lesz szükség. Ezután kerülhet sor a rendszerintegrációra, amelynek révén lehetővé válik a kiválasztott vállalati erőforrások zökkenőmentes mobil elérése, illetve igény esetén a vezetékes és mobiltelefónia konvergenciájára. A használatot mobileszköz-menedzsment- és biztonsági rendszerekkel kell megkönnyíteni – ezek révén már annak sem lehet akadálya, hogy a dolgozók akár saját eszközeikkel dolgozzanak a vállalati környezetben.

 

Iparágakra szabva

A különböző területek horizontális technológiáit iparági, vertikális megoldásokban is piacra viszi a T-Systems, mondta el Rékasi Tibor. Itt kiváló esély van a versenyelőnyök megjelenítésére, hiszen nemcsak valamilyen speciális hardvert vagy szoftvert lehet eladni, hanem olyan komplett megoldást, amelyben egyaránt megtalálhatók távközlési szolgáltatások, infrastrukturális elemek és személyre szabott, vagy éppen egyedileg fejlesztett szoftverek. A munka egyelőre négy területre (egészségügy, közlekedés, államigazgatás, pénzintézetek) koncentrálódik, de természetesen folyamatosan állnak elő az új innovációkkal. „A nagy ügyfelek egyre inkább arra kíváncsiak, hogy üzletileg releváns megoldást tudunk-e kínálni; a technológiai részletek csak azután kerülnek elő, ha erről meg tudtuk győzni őket” – magyarázza a vezérigazgató-helyettes.