Center

59_desi-ranking-banner.jpg
Forrás: ITB
DESI 2020

Csak egy helyen volt áttörés

Az Infoparlament napján jelent meg a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, európai uniós mutató, a DESI index 2020-as kiadása. Magyarország egy helyet előre lépve a 21. helyen végzett az összesített rangsorban, 7 százalékpontról 5 százalékpontra (47,5 pont az 52,6 ponttal szemben) csökkentve lemaradását az uniós átlagtól.

A részeredmények azonban még nagyobb szórást mutatnak, mint a korábbi években. A DESI öt részmutatóból állítja össze a végleges rangsort (Lásd a táblázatot!), és ezek közül csupán egyben sikerült számottevő előrelépést tenni, a többinél – és az összesített mutatót tekintve is – nagyjából megmaradtunk a korábbi évek szintjén. Ez azt is  jelenti, hogy a magyar digitalizáció többé-kevésbé az uniós átlaggal egy ütemben fejlődik, a lemaradást eddig nem sikerült behozni.

 

Jó hírek

Összekapcsoltságban igazán jók vagyunk. Ez az egyetlen kategória, ahol meghaladjuk az uniós átlagot, és az egy év alatt felmutatott 14 pontos javulásnak köszönhetően a tavalyi 16. helyről egyből a hetedikre ugrottunk előre. Az egyes alkategóriák közül kiemelkedik a legalább 100 megabites kapcsolatok igénybe vétele (51 százalék a háztartások arányában, ami kétszer jobb az uniós átlagnál, és amivel a 4. helyen állunk), illetve az 5G felkészültség, vagyis a kiosztott spektrum a teljes harmonizált 5G spektrum arányában (itt harmadikok vagyunk az EU-ban). Egyedül a mobil szélessáv használatában van jókora lemaradás: 100 lakosra alig 70 előfizetés jut, amivel csak az utolsó helyet lehetett megcsípni (az első Lengyelországban 175 ez a szám).

A humán tőke terén nem történt elmozdulás a korábbi időszakokhoz képest, a 41,8 pontos eredmény a 19. helyhez volt elég. Az uniós átlag alatt vagyunk az alapvető és a magasabb szintű digitális készségekkel rendelkező személyek arányában (a 16-74 éves korosztályt vizsgálja a DESI). Mindez hatással van az internethasználatra is; ezen a területen nem sokkal maradunk el az uniós átlagtól, így a középmezőnyben (14. hely) helyezkedünk el. Itthon az említett korosztály 14 százaléka soha nem használja az internetet, a hetente legalább egyszer internetezők aránya 80 százalék. A használatot tekintve továbbra is vezetünk a közösségi hálózatok fogyasztását tekintve, a pénzünket viszont szemmel láthatóan nem szívesen bízzuk a netre: az uniós átlagnál kevesebb magyar vásárol, értékesít és bankol online.

 

Kevésbé jó hírek

Az igazán nagy bajok a két utolsó részmutatónál vannak. A hazai vállalkozások digitális felkészültségét mutató, a technológiák integráltságát vizsgáló részindexben alig javult az eredmény, miáltal két helyet még rontottunk is tavalyhoz képest (most a 26.-ak vagyunk). Szinte minden mutatóban az átlag alatt teljesítünk, némelyikben alaposan lemaradunk mindenki mástól. A vállalatok közötti elektronikus információcserét a 10 főnél többet foglalkoztató vállalatok alig 14 százaléka alkalmazza – ezzel nem csak hogy utolsó az ország, de még az előttünk álló Bulgáriától is közel 10 százalékponttal vagyunk lemaradva. Nem állunk jól a big data, a felhőszolgáltatások vagy az online kereskedelem terén sem.

A digitális közszolgáltatások (vagyis az elektronikus közigazgatás) terén ugyan 7 százalékponttal magasabb eredményt értünk el, mint egy évvel ezelőtt, de az is csak két helyes előrelépésre, a 24. helyre volt elegendő. Valamennyit sikerült javítani a felhasználás mértékén, jóval több lett az automatikusan kitöltődő űrlap és a teljes körű online ügyintézés terén is megközelítjük az uniós átlagot.

Ami viszont nagyon lehúzza ezt a mutató, az a nyílt hozzáférésű adatok mérőszáma – itt csak 32 százalékot értünk el az uniós átlagot jelentő 66 százalékkal szemben. Ez utóbbival kapcsolatban Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője a konferencián elmondta, hogy a magyar jogalkotás újszerű módon (úgynevezett sui generis jószág fogalmában) próbálja a közeljövőben megragadni az adatvagyon fogalmát, amelynek hatékony kezelésére felállítják a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget.


A magyar DESI-értékek alakulása
(helyezés az EU-országok rangsorában)

 

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Összekapcsoltság

20.

17.

16.

15.

14.

16.

7.

Humán tőke

18.

15.

18.

18.

19.

20.

19.

Internethasználat

15.

11.

11.

14.

16.

19.

14.

Digitális technológiák integráltsága

26.

25.

17.

24.

24.

24.

26.

Digitális közszolgáltatások

22.

24.

24.

27.

26.

26.

24.

Összesített helyezés

22.

21.

20.

23.

22.

22.

21.

Forrás: DESI 2020 jelentés