Center

52_Ecommerce.jpg
Forrás: ITB
„A kereskedelmi szektor teljesen átalakult, az üzletek nem állhatnak csak egy lábon az offline térben”

Az e-kereskedelem felvirágzásának fabulája, avagy e-commerce a koronavírus idején

A Távol-Keletről indult járvány vasmarokkal zúzta porrá a globális gazdaságot, a begyűrűzést itthon is reszkető lábakkal várta a legtöbb szektor, és volt, amelyiket térdre is kényszerített. De nem így az e-kereskedelem, amely az elmúlt években egyébként is fellendülésben volt, a vészhelyzetben pedig meredeken felröppent. Az elmúlt hónapok megdöbbentő számadatokat eredményeztek az online vásárlásban, de a fogyasztói szokásokban a trendalkotás volt a jellemző. Informatikai, jogi és üzleti oldalról vizsgáltuk a szektort, ami valószínűleg a legtöbb fog profitálni a jelenlegi helyzetből.

Március 11-én követően faramuci helyzet állt elő a hazai e-kereskedelemben, mert egyik napról a másikra árasztották el a rendelések a műszaki boltoktól kezdve az élelmiszerüzleteken át a barkácsáruházakig az összes online shopot a pánikvásárlásba kezdő fogyasztók. A koronavírus még azokat a szkeptikusokat is a gép elé kényszerítette, akik ördögtől valónak ítélték korábban az online vásárlást, és az idősebb generáció digitálisan nyitottabb tagjai is a netes piacot favorizálták azonnal. Ez a vásárlási cunami pedig teljesen új felállást szült az e-kereskedelem piacán.

 

„Az online felé is nyitni kellett”

Nagy Sándor, Ecommerce Hungary
Nagy Sándor, Ecommerce Hungary
„A vásárlók a lehető legváltozatosabb módon akarják beszerezni a termékeket és szolgáltatásokat. A jelenlegi helyzet az online és offline térben is gyökeret vert üzleteket érintette a legkevésbé nehezen, ők kisebb pofont kaptak. Azok a cégek, amelyek nem ezt a stratégiát követték, és csak offline léteztek, azaz csak plázákban vagy bevásárlóutcákban voltak jelen, azok most komoly vereséget szenvedtek”, mondta Nagy Sándor, az Ecommerce Hungary elnöke. „Ami azt illeti, a jelenlegi helyzetet a kisebb webshopok, a keskenyebb időablakkal kiszállító cégek és a termékpalettát gyorsan bővítők fogják túlélni a profitszerzés mellett”, tette hozzá.

Jól mutatja ezt az is, hogy az online térben zajló vásárlási igényekre berendezkedett cégek a szokotthoz képest közel másfélszeres rendelésszámmal működnek, a nagyobb élelmiszerláncok még többel. A neten legkeresettebb termékek az élelmiszerek, amelyeket a műszaki és szabadidős termékek követnek, ahol szintén többszörös az igény a szokottnál.

Az Ecommerce Hungary elnöke azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a műszaki termékek piacán most hatalmas a kereslet, de futógépet és más tartós fogyasztási cikket nem egy hétre, hanem legalább öt évre vásárolnak az emberek, tehát a hatalmas kereslet egy tüske, el fog laposodni egy idő után.

„A járvány épp abban az állapotban érte az e-kereskedelmi piacot, amikor az emberek elkezdték megkedvelni az online vásárlást. A kiskereskedelmi termékértékesítésben az online vásárlás 16 százalékos emelkedést mutatott, ahogy a családok költése is növekedett. De valószínű, ha minden visszatér a majdnem eredeti kerékvágásba, akkor az emberek szeretnének visszamenni vásárolni a plázákba, hipermarketekbe, és az üzletek is törekedni fognak arra, hogy visszatereljék a vásárlóerőt a boltokba, mert sok lokációt kell eltartani. Valamennyi azonban meg fog maradni a megnövekedett e-vásárlási kedvből”, mondta el Nagy Sándor.

Az üzletekbe való vágyódás egyébként természetes velejárója az emberi létnek, a vásárlás ugyanis szociális tevékenység. Nemcsak a termék vagy szolgáltatás megszerzéséről szól, hanem arról, hogy az emberek már önmagában azt is élvezik, ha kimozdulhatnak, a vásárlás közben történő interakciókról, élményekről nem beszélve.

 

Kényszerből született, de pozitív hatást hozott átalakulások

„A jelenlegi helyzet a bizalmi faktort is növelte. Aki eddig nem akarta kipróbálni az online vásárlást, az most rákényszerül, és ha azt tapasztalja, hogy működik, akkor legközelebb már könnyebben nyúl a virtuális kosár felé”, mondta Nagy Sándor, aki hozzátette, hogy a pozitív első élményhez az is hozzájárult, hogy a piac most letisztult, kevesebb az átverésre épülő webshop.

Egyes elemzők a járvány mintegy mellékhatásaként az e-kereskedelem 6-12 százalékos növekedését várják, de vannak jóslások 20 százalékról is. A valóság azonban azt mutatja, hogy mivel a felsőkategóriás prémiumtermékek piaca visszaesett, és a tartós fogyasztási cikkek is legkorábban decemberig nem fogynak nagyon, így a valós emelkedés 12 százalék körül maximalizálódhat.

Ormós Zoltán, Ecommerce Hungary
Ormós Zoltán, Ecommerce Hungary
Érdekes kérdés a munkaerő is. „Könnyű munkaerőt felvenni, de hallani arról is, hogy nagyon nehéz egy más szektorból érkezőt betanítani. Esetükben a működés hatékonysága 30-40 százalék a már eredetileg az adott szektorban dolgozó munkavállalóéhoz képest. Olyan mintha 2-3 újonnan felvett dolgozó érne egyet, miközben a fizetés nem különbözik. Lehet, hogy a forgalom is növekszik, de arra leszek kíváncsi, hogy a mögötte lévő költségek mennyire emelkedtek”, mondta Nagy Sándor.

 

Amikor beüt a krach, a jó szerződés mindent visz

A koronavírus és e-kereskedelem jogi vonatkozására is érdemes egy pillantást vetni. „A járványhelyzet jól rávilágít arra, hogy mennyi múlik a szerződésen. Sajnos, a legtöbb hazai e-kereskedőnél nincs olyan rendelkezés a szerződésben, amely egyértelműen kimondja, mit kell csinálni például egy természeti katasztrófa vagy egy járvány esetén, ha a szerződő nem tud szállítani és teljesíteni. Sokszor nincs speciális »vis maior« klauzula, ezért marad a Polgári Törvénykönyv”, mondta Ormós Zoltán ügyvéd, az Ecommerce Hungary elnökségi tagja.

Ha beüt a krach, és csak a Polgári Törvénykönyvre lehet támaszkodni, amely az „ellehetetlenülés” címszó alatt értelmezi a helyzetet, akkor a vásárlónak a pénz visszajár, és ezzel megoldódik minden. A kereskedőt azonban ez nem védi, nem segíti. Ezért lenne fontos, hogy az általános szerződési feltételekben legyen egy olyan kitétel, amely a kereskedő számára lehetővé teszi a késedelmes szállítást rendkívüli helyzetben. Persze, erről a legjobb a weboldalon, a „megrendelés” gomb környékén tájékoztatni a fogyasztót.