Nincs
havidíj, ingyenesek a hálózaton belüli hívások és SMS-ek, korlátlan
mobiladatforgalom, nincs hűségidő – első ránézésre a „túl szép, hogy igaz
legyen” kategóriába tartozó ajánlatnak tűnik, amivel a DIGI elindította
magyarországi mobilszolgáltatását. A részletekben elmerülve persze kiderül,
hogy azért nem lehet felhőtlen a minél olcsóbb mobilozásra vágyó hazai
felhasználók öröme, ugyanis ezek a feltételek egyelőre csak a társaság meglévő
ügyfelei számára érhetők el, illetve a percenkénti ötforintos hívásdíj is
elgondolkodtató lehet. Igaz, hogy ennyiért itthon és az EU-ban vezetékes és
mobilszámokat (legalábbis a legtöbb jelentős hálózathoz tartozót) egyaránt
hívhatunk, ami a riválisok ajánlataival összehasonlítva azt jelenti, hogy
nagyjából kétezer percnyi beszélgetésre van lehetőségük a DIGI-s ügyfeleknek
havonta azért az összegért, amiért más szolgáltatónál nemcsak hálózaton belül,
de azon kívül is korlátlanságot kapnak. Persze a telefonálási szokásoktól függ,
hogy ennyi idő sok vagy kevés, de az elmúlt években sokan hozzászoktak a
korlátlanság élményéhez mobilozás közben is, és számukra a napi egyórányi
beszélgetés nem biztos, hogy elegendő lesz.
Indulhat az 5G-s verseny
|
---|
Nyilvánosságra
hozta június 17-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az 5G-s
frekvenciapályázat dokumentációtervezetét. Az idén őszre ütemezett árverés
során a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es
frekvenciasávokban értékesítenek frekvenciát, a tervezettel kapcsolatos
észrevételeket, véleményeket július 8-ig várja az NMHH. A hatóság tájékoztatása
szerint az árverésen bárki, aki megfelel a részvételi feltételeknek licitálhat,
azaz ajánlatot tehet. A nyertesek tizenöt évre kapják meg a használati
jogosultságot, ami egyszeri alkalommal további öt évre meghosszabbítható. A
felkínált több mint 400 MHz-nyi frekvenciakészlet elemeit az NMHH – az uniós
kötelezettség figyelembevételén túl – iparági konzultációkkal, a várható piaci
érdeklődés alapján határozta meg. Tekintettel arra, hogy a 700 MHz-es
frekvenciasávot jelenleg televíziós műsorszórásra használják, mobilcélú
szolgáltatást ebben a frekvenciasávban csak a műsorszórás átalakítása után,
2020 szeptemberétől lehet nyújtani. Az árverési eljárás a
dokumentációtervezetre érkező vélemények feldolgozása, azaz a tervezet
véglegesítése után várhatóan júliusban indul, amelynek az eredménye a tervek
szerint ősz végére születik meg. |
Telefonokkal is próbálkoznak
Nem szabad
ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy a DIGI május 27-től elérhető ajánlata még
csak az első lépése a vállalatnak a hazai mobilpiacon, és az új területen való
megjelenés során egyelőre igencsak óvatosnak tűnik a cég. A bejelentésükből
kiderült, hogy annak ellenére, hogy a kültéri lefedettség sok településen,
valamint a fontosabb autópályákon és közutakon már elérhető, kezdetben csak
azokon a településeken lesz kereskedelmileg is hozzáférhető a szolgáltatás,
ahol a beltéri lefedettség is előrehaladott állapotban van. Az indulást
követően néhány nappal újabb településeket kapcsoltak be a hálózatba, így a
vállalat honlapján közzétett adatok alapján Budapesten és az összes
megyeszékhelyen már lehet használni a mobilszolgáltatásukat. Érezhető az a
törekvés is, hogy a frekventált turisztikai célpontokon is minél előbb elinduljanak,
hiszen a Balaton mellett már több településen (a Velencei-tónál, a Tisza-tónál
és Hajdúszoboszlón is) mobilozhatnak a DIGI-s ügyfelek. Érdekesség, hogy a
társaság már a rajtnál úgy döntött, hogy a Samsung és a Huawei okosmobilok,
illetve a Nokia hagyományos telefonok mellett sajátmárkás készülékekkel is
piacra lép, amelyek inkább a belépőszintet képviselik az okostelefonoknál (egy
van közöttük, ami már középkategóriás eszköznek számít).
Nem kapkodták el
|
---|
Közel öt év
telt el a DIGI első frekvenciájának megszerzése és a mobilszolgáltatás
elindítása között. A társaság már 2014-ben megvásárolt 10 milliárd forintért az
1800 MHz-es tartományban egy párosított alapblokkot (2x5 MHz), amihez a
rádióengedélyt október végén vették át. Az NMHH már ennek bejelentésekor arról
írt, hogy a negyedik belépő megjelenése felpezsdítheti majd a mobilpiaci
versenyt. Az új szolgáltatás elindulása ugyan elmaradt, azonban 2016-ban újabb
jelét adta a vállalat, hogy nem mondtak le a mobilpiacról. Ekkor ugyanis a
Vodafone mellett ők vettek részt a 3400-3800 MHz-es tartományban található
frekvenciákra kiírt pályázaton, és június 7-én, az eredményhirdetéskor
kiderült, hogy négy alapblokk – összesen 20 MHz – frekvenciahasználati
jogosultságát nyerték el, amiért közel 248 millió forintot fizettek. |
A tévénél már működött
A nagy kérdés
természetesen az, hogy mire lesz elegendő a DIGI jelenlegi frekvenciakészlete,
illetve erőforrásai a hazai mobilpiacon, ami az elmúlt évtizedekben
meglehetősen statikussá vált, és bár a második és a harmadik számú szereplő
közötti különbség az utóbbi években csökkent, az egész szegmenset felforgató
hatásokról nem nagyon lehetett beszélni. Még a nagy technológiai váltások, a
3G, majd a 4G bevezetése sem bolygatta meg az erősorrendet érdemben, és ebben
valószínűleg az 5G sem hoz majd változást. Az nem vitás, hogy a fogyasztóknak
jó, ha nagyobb a verseny a piaci szereplők között, ami egyébként rá is férne a
szektorra, hiszen a korlátlan telefonálási lehetőséget kínáló csomagok több
mint tíz évvel ezelőtti megjelenése óta nem nagyon volt olyan innováció, ami
komolyabb reakciókra ösztönözte volna a szolgáltatókat.
Az, hogy egy
ennyire érett, stabil piacra kell belépnie érthető, hogy óvatosságra ösztönzi
a
DIGI-t, azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a társaságnak Magyarországon
már van tapasztalata hasonló helyzettel. A cég 2006-ban indította el műholdas
szolgáltatását nálunk, a romániai anyavállalat tapasztalataira és erőforrásaira
alapozva, és egészen elképesztő hatást ért el. Mindössze négy hónap alatt közel
40 százalékos árzuhanás következett be a műholdas tévészolgáltatásoknál, köszönhetően
annak, hogy a DIGI rendkívül agresszív árazási politikával kezdte meg a
térhódítását, ráadásul az addig megszokottnál jóval több csatorna szerepelt az
alapkínálatában. Azóta természetesen a kábeles szegmensben is megjelentek és az
Invitel felvásárlásával további jelentős hálózatokra tettek szert, így már
piacvezetőnek számít a társaság a tévés műsorterjesztők között.
Mindent egy kézből
Nyilvánvalóan
túlzott merészség lenne azt állítani, hogy hasonló megtörténhet a
mobilszolgáltatásoknál is, főleg annak fényében, hogy hasonlóan
Magyarországhoz, Romániában is indul az 5G tender – várhatóan ősszel –, amin
Teszári Zoltán, a DIGI mögött álló üzletember értelemszerűen részt akar majd
venni ottani mobilos érdekeltségével. Nagy kérdés, hogy mennyi forrásuk marad
majd az újabb frekvenciák megszerzésére, hiszen az Invitel megvásárlása 140
millió euróba került és a magyarországi hálózatfejlesztés is sok milliárd
forintos tétel lehetett. Ilyen piaci környezetben és feltételek mellett
korántsem biztos, hogy ezúttal is képes lesz ugyanazt az agresszív árazási
stratégiát megvalósítani a cég, mint a műholdas tévézés esetében.
A
mobilszolgáltatás elindításakor a már meglévő vezetékes vagy műholdas
ügyfeleknek kínált kedvező feltételek azt mutatják, hogy a vállalat nagyon is
épít jelenlegi előfizetői táborára, és érdekes lesz megfigyelni, hogy képesek-e
olyan konstrukciót kialakítani, amelynek hatására a DIGI tévé- és
internetszolgáltatását használók a mobilelőfizetésüket is átviszik hozzájuk.
Persze az is kérdés, hogy mennyire jelent egyáltalán előnyt majd, hogy teljes
körű szolgáltatásportfólióval bírnak a távközlési szegmensben. A Magyar Telekom
már évek óta jelen van a piacon olyan ajánlattal, ami vezetékes tévét,
internetet és mobielőfizetést is tartalmaz, és köszönhetően a múlt év egyik
nagy bejelentésének, rövidesen a Vodafone is hasonló helyzetbe kerül majd. A
társaság anyavállalata és a Liberty Global még tavaly tavasszal jelentették be,
hogy egy 18,4 milliárd eurós tranzakció keretében az utóbbi társaság több európai
érdekeltsége, köztük a UPC Magyarország is a Vodafone-hoz kerül. Az ügyletet
természetesen vizsgálja az Európai Bizottság, és bár lapzártánkig nem érkezett
meg a jóváhagyás, az érintett felek bíznak abban, hogy megkapják. A Vodafone és
a UPC hazai érdekeltségeinek egyesülésével már a harmadik olyan távközlési
szolgáltató jön létre itthon, amely mind vezetékes-, mind mobilhálózattal
rendelkezik. Érdemes egyébként megemlíteni, hogy a Vodafone már mintegy 9000
kilométernyi saját vezetékes hálózatot épített ki nálunk, azonban ez főként a
mobilszolgáltatást támogatja, illetve egyes üzleti ügyfelek kiszolgálását. A
UPC jelentős kábelhálózatával sok százezer új, lakossági előfizetővel bővülhet
a cég portfóliója.
Jöhet a cseh modell?
A DIGI
elindulásával és a Vodafone–UPC fúzió lezárásával egyébként rendkívül érdekes
helyzet alakul majd ki Magyarországon, hiszen egyetlen, csak mobilszolgáltatást
nyújtó vállalkozás marad, a Telenor. A cseh PPF Group tavaly vette meg a norvég
távközlési szolgáltató több régiós érdekeltségét, köztük a magyart is, összesen
2,8 milliárd euróért. A múlt év a Telenor Magyarországnál még a menedzsment
átalakításával telt, de az elmúlt időszakban is jól látszik, hogy kommunikációs
szempontból megtartották a fiatalos, trendi imázst, és igyekeznek minél jobban
megszólítani a fiatal, újdonságok iránt érdeklődő felhasználókat. A PPF Group
egyébként korántsem kezdő a távközlési szegmensben, korábbi szerzeményük a cseh
O2, ami a legnagyobb integrált szolgáltató Csehországban, és a vezetékes és
mobil lakossági és üzleti csomagok mellett informatikai szolgáltatásokat is
kínálnak vállalkozások számára. Azt a mostani 5G-s frekvenciatender
valószínűleg elég pontosan megmutatja majd, hogy mennyire gondolja komolyan a
cseh befektetési cég a magyar távközlési szektorban történő szerepvállalását,
ugyanakkor kérdéses, hogy mennyire lesz életképes a Telenor, ha maradnak csak
a
mobilszolgáltatásnál. Persze a helyzet egyáltalán nem egyszerű, hiszen
komolyabb méretű, lakossági ügyfeleket kiszolgáló, magánkézben lévő vezetékes
hálózat már nem nagyon van az országban – a Tarr Kft. vagy a PR-Telecom
említhető talán, de ezek is jóval kisebbek, mint például a DIGI által megvett
Invitel, nem is beszélve a UPC Magyarországról. A saját vezetékes hálózat
kiépítése nagyon költséges lenne és a jelenlegi árak mellett egyáltalán nem
biztos, hogy kifizetődne, ahogyan az infrastruktúra bérlése esetén is
felvetődne ez a kérdés. Nem véletlen, hogy már a PPF-tranzakció bejelentését
követően lehetett hallani olyan véleményeket, hogy a cseh cég csak egy átmeneti
állomás a Telenor számára, mielőtt újra magyar kézbe kerül.
Az idei 5G-s árverésen megszerezhető frekvenciamennyiség
Frekvenciasáv | Mennyiség |
700 MHz |
2×25 MHz |
2100 MHz |
2×15 MHz |
2600 MHz |
15 MHz |
3600 MHz |
310 MHz |
Forrás: NMHH