Business

Globális szolgáltatások a felhőben
Globális szolgáltatások a felhőben
Forrás: www.asisystem.com

Vizsgabiztosból „rendszergazda”

Többmilliárdos titkosított közbeszerzés keretében az autóvizsgáztatási rendszer is (informatikájával együtt) olyan ütemezéssel alakult át gyökeresen, ahogy korábban az országos rendszerek: szinte egyik napról a másikra. Nem véletlen, hogy döcög.

 Január 1-jétől a hazai gépjármű-tulajdonosok már gyakorolhatják azt az eljárásrendet, amelynek keretében egy zárt, biztonságos, közhiteles adatok kezelésére alkalmas, modulokból felépülő műszaki-informatikai rendszer (Közúti központi információs rendszer, Kökir) valamennyi műszaki vizsgálóállomás esetében fejlettebb technológiai, technikai megoldásokon keresztül végzi a gépjárművek műszaki ellenőrzését, a környezetvédelmi és az eredetiségvizsgálattal együtt. Mert, ugyebár, az állampolgárok időt és költséget takarítanak meg. Legalábbis elvileg.

 

A Kökir

A Kökirt egyébként a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) még tavaly nyáron vezette be. A rendszer átvette a korábban használt informatikai rendszer adatait. Az átállás lényeges változást hozott: a vizsgabiztosok mérlegelési joga is megszűnt, ők attól kezdve nem hatósági személyként, hanem közreműködőként járnak el, úgyszólván csak a rendszert gardírozzák. Az informatikai program használatával a műszaki adatokat rögzítik a rendszerben, s ezek alapján a számítógép dönt az ember helyett arról, hogy az autó állapota megfelel-e a követelményeknek.

A rendszer zárt, és valós idejű információt szolgáltat arról, éppen milyen autó van a vizsgaállomáson, a személyes adatok tárolásával pedig utólag is lehetővé teszi annak megállapítását, hogy melyik ügyfél és vizsgabiztos vett részt a vizsgán. Lehetővé válik, hogy a járművek elsődleges azonosító jelzése (alváz- és motorszám) mellett a tulajdonos (üzembentartó) regisztráltathassa a tulajdonvédelmi szempontból alkalmazott másodlagos azonosító jelzéseket, jelöléseket.

Masszívan tiltakozott viszont az Európai Autószervizek Magyarországi Egyesülete (EME) a gépjárművek műszaki vizsgáztatásának változása ellen. A szervezet súlyos szakmai hibának tartja, hogy az NKH számítógépre bízza a műszaki vizsgáztatás legfontosabb lépéseit, a döntési folyamatból kihagyva a helyszínen tartózkodó, így az autó valós műszaki állapotát ismerő szakembert. Elfogadhatatlan szerintük, hogy senki sem vállal személyes felelősséget a döntésekért.

Úgy vélik, ez az Európában ismeretlen mechanizmus a műszaki vizsgáztatást egy dokumentum- és járműokmány-ellenőrző folyamattá silányítja. Az NKH-val szemben úgy gondolják, ezáltal nemhogy csökken majd a csalások, visszaélések száma, hanem éppen ellenkezőleg: a változás lehetőséget teremt a számítógépes programokat kijátszani képes bűnözői körök térnyerésére.

Az EME azt is rosszalja, hogy a 2007-ben titkosított közbeszerzéssel, milliárdos összegért beszerzett szoftvereket (műszaki vizsga és központi integrált vizsga) két évvel később, hasonló körülmények között, milliárdos költséggel lecseréljék a Kökirre. Az EME-re és a Gazdasági Versenyhivatalra hivatkozó lapértesülések szerint a szállító mindkét esetben az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. volt, amely – legalábbis így tartja a fáma – az évek során közel 5 milliárd forintot kaszált az üzleteken – holott kevesebből is meg lehetett volna oldani.

 

Trükközés kizárva?

Az emberi mérlegelés kizárásával az NKH reményei szerint jelentősen visszaszorul a visszaélések száma, hiszen a gépet nem lehet megvesztegetni (?). Korábban például a károsanyag-kibocsátás vizsgálatakor elterjedt trükk volt, hogy a füstölgő autó kipufogója helyett egy normális értékeket mutató kocsi kivezető csövébe került szonda – csak egy kis kenőanyag kellett hozzá.

Az új rendszerbe viszont számos biztonsági rutint építettek be, amely például figyeli, ha gyanúsan egyforma emissziós értékekkel megy át minden autó, és hasonlók. Az ilyen stikliket a központi szoftver eleve jelzi. Egy nevének elhallgatását kérő vizsgabiztos elmondta, hogy fényképezőgépek is tartoznak a rendszerhez, amelyek szabálytalan időközönként felvételeket készítenek a vizsgáztatás folyamatáról, tehát nem érdemes az „átdugást” megkockáztatni. Mindazonáltal trükközni még ilyen szigor mellett is lehet, de ezekről senki sem beszél, nem akarnak tippet adni senkinek. A rendszer akkor vizsgázik majd igazán jól, ha néhány év múlva eltűnnek a roncsautók az utakról.

A rendszer tehát közel sem tökéletes, hiszen kapkodva, mindössze kétnapi teszt után vezették be élesen. Az ígéretekkel szemben a folyamat meghosszabbodott, ugyanis lassan jönnek le az adatok – akár 20 perc is eltelhet közben. A felülbírálhatatlan rendszer másik jelentősebb problémája, hogy nyilvántartásai hiányosak; ugyanis hiába van egy 2006 után forgalomba helyezett autónak törzskönyve, ha nincs benne a rendszerben, könyörtelenül még egyszer el kell végezni az eredetiségvizsgát. Egybehangzó vélemények szerint ilyen gikszer már többször is előfordult az egyesített rendszerek eddigi, rövid működési ideje alatt.