Business

43_Biro_Albert_1923.jpg
Forrás: ITB
Informatika Székelyföldön

Természetes szövetségesek

A magyar infokommunikációs cégek elsősorban nyugatra tekintenek. Pedig inspirációt, együttműködési lehetőségeket, sőt, munkaerőt keleten is találnának.

Hasonló problémák foglalkoztatják az erdélyi, székelyföldi informatikai vállalkozásokat, mint a magyarországiakat – ez volt az egyik tanulsága az IT Plus Klaszter által már harmadik alkalommal megrendezett Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferenciának. Az eseményen idén először jelentős számú magyarországi cég és szervezet is részt vett. „Már tavaly tudomást szereztünk a kezdeményezésről, és idén nyáron megbeszéléseket folytattunk az együttműködési lehetőségekről. Így természetes, hogy a konferencián is képviseltettük magunkat”, mondja Biró Albert, az NHIT alelnöke és az Infotér Egyesület elnökségi tagja.

Digitális Székelyföld

Ha a határ mindkét oldalán hasonló feladatokat kell megoldani, akkor a megoldások is lehetnek hasonlóak. Ez a felismerés vezette Biró Albertet, amikor a konferencián felvetette, hogy érdemes lenne kidolgozni a Digitális Székelyföld programot a Digitális Magyarország nyomán. Először társadalmi, szociológiai, piaci felméréseket kell végezni a kiinduló helyzet és az igények felmérésére. Erre alapozva lehetne kidolgozni a stratégiát, és a cselekvési tervet. A megvalósítás finanszírozásáról a felmérések eredményei és a megvalósítandó feladatok ismeretében kezdődhet érdemi diskurzus.„Az ehhez szükséges know-how Magyarországon megvan, csak át kell ültetni a helyi viszonyokra”, mondja Biró Albert.

 

A szorosabb együttműködés mind az erdélyi, mind a magyar vállalkozások számára előnyös lehet, hangsúlyozza Biró Albert. A hazai ict-szektor komoly szakemberhiánnyal küzd; az erdélyi informatikai vállalkozások könnyen kiaknázható kapacitástartalékot jelenthetnek a magyar cégek számára. „Az erdélyi szakemberek úgy juthatnának munkához, hogy nem kell elhagyniuk szülőföldjüket. A magyar cégek pedig olyan szakemberekkel dolgozhatnának együtt, akik ugyanazt a nyelvet és kultúrát képviselik, hasonlóan gondolkodnak. A kooperáció pedig mind az erdélyi, mind a magyar cégek nemzetközi piacra lépését megkönnyíthetné”, emeli ki az NHIT alelnöke.

Mózes Lóránd, a brassói Flashnet alapítója és ügyvezetője szerint a legnagyobb gond, hogy a sok jó ötletből kevés jut el addig, hogy termék, aztán pedig sikeres üzlet legyen belőle. Ennek egyik oka finanszírozás, az elérhető tőke szűkössége. A magyar állam és szervezetek persze nem csak közvetlen anyagiakkal tudnák segíteni a kinti vállalkozásokat. Hasonlóan jól jönne a kapcsolati tőke fejlesztése (projektek bemutatása potenciális befektetőknek), kiállításokon, konferenciákon való részvétel támogatása, a sajtómegjelenések elősegítése vagy a potenciális ügyfelekkel való találkozók szervezése. Szintén sokat jelentene a helyi informatikai oktatás fejlesztése, támogatása, mind a csíkszeredai, mind a marosvásárhelyi egyetemen.