Business

30_nowmarketinggroup.com.jpg
Forrás: ITB
Új szakaszba lép a hálózatfejlesztés

Nemcsak a netnek, a pályázásnak is gyorsulnia kell

Fontos mérföldkőhöz érkezik a hazai internetes infrastruktúra fejlesztése: januárban és februárban kell benyújtaniuk a pályázatokat azoknak a szolgáltatóknak, amelyek európai uniós forrásból építenének új szélessávú hálózatot vagy újítanák fel a már meglévőt. De elképzelhető, hogy valamelyest kitolják a pályázatok határidőit.

Az augusztus végén megjelent pályázati kiírás szerint a január 13-ig, illetve február 9-ig beérkezett pályázatokat bírálják el együttesen, de elvileg egészen 2017 végéig lehet majd pályázni.

Azt lapzártánkkor még nem lehetett tudni, hogy mennyi cég jelentkezik majd arra, hogy uniós pénzből valósítson meg hálózatfejlesztést, azonban iparági forrásaink szerint igen komoly kihívást jelent a szolgáltatók számára a tender. Rendkívül bonyolult pályázatról van szó ugyanis, így például már az előzetes terveket is elektronikus formában kell benyújtani, amire korábban nem volt példa. Forrásaink szerint még az is elképzelhető, hogy minimális mértékben kitolják majd a pályázatok leadási határidejét, mivel több szolgáltató is jelezte, hogy az összetett követelmények miatt nem készült el időre. A helyzetet az is bonyolítja, hogy járásonként kell beadni a jelentkezéseket, vagyis egy-egy nagyobb cég esetében ez akár többtucatnyi, vagy százas nagyságrendet is jelenthet (jelenleg 145 járásra van kiírva pályázat).

Szolgáltatók és a DNFT

A Magyar Telekom az első félévben megkezdte a nagy sebességű vezetékes szélessávú internethálózat fejlesztési programját, amelynek nagy része a második félévben valósult meg. A projekt méretét jól érzékelteti, hogy az év végéig további 400 ezer háztartás számára vált elérhetővé a gyors világhálós kapcsolat. A beruházás keretében 2500 kilométernyi optikai kábelhálózatot építettek ki országszerte.

Az Invitel tavaly októberben jelentette be, hogy a tavasszal jelzett 120 ezer mellett további 40 ezer otthonhoz visz gyors internet kapcsolatot. A nagy szolgáltatók fejlesztési hajlandóságát az ügyféligények mellett erősíti az is, hogy a nagy sebességű, 30 Mbit/s-os, vagy annál gyorsabb világhálós hozzáférést kínáló új, vagy felújított hálózatokra közműadó-kedvezményt kapnak

A rendkívül részletes feltételrendszernek ugyanakkor előnyei is vannak, így például annak köszönhetően, hogy felső határt szabtak az egyes feladatokra igényelhető összegekre, elkerülhető a projektek túlárazása. Emellett a részletes dokumentálás már a kezdeti szakaszban lehetővé teszi, hogy a forrást biztosító Európa Unió felé is gyors és pontos legyen az elszámolás. Az ITBUSINESS úgy tudja, hogy az esetleges hiánypótlással együtt nagyjából 70 nap áll rendelkezésre a pályázatok elbírálására, így akár már áprilisban megszülethetnek az első eredmények.

 

Elkölthető tízmilliárdok

A minél gyorsabb pályázati folyamat azért is fontos lenne, mert a kormányzati elképzelések szerint már kevesebb mint három év áll rendelkezésre ahhoz, hogy az ország valamennyi háztartásában elérhető legyen legalább 30 Mbit/s sávszélességű internet kapcsolat, míg az otthonok felében 100 megabites hozzáférést kell biztosítani. A Digitális Nemzet Fejlesztési Tervben (DNFT-ben) megfogalmazott célkitűzés megvalósítására indult Szupergyors Internet Projekt keretében jelentős európai uniós források állnak rendelkezésre. A vissza nem térítendő támogatás értéke 68 milliárd forint jelenleg, míg a visszatérítendőé 10 milliárd forint.

Magyarországon mintegy egymillió olyan háztartásban még nem érhető el 30 Mbit/s-os világhálós kapcsolat. Az érintett otthonok jellemzően olyan területeken találhatók, ahol üzleti szempontok miatt nem érte meg a távközlési szolgáltatóknak, hogy hálózatot építsenek, vagy modernizálják a már meglévőt. A közösségi források megnyílásával a helyzet változik, ráadásul a vállalatok is komoly fejlesztésekbe kezdtek saját forrásaikra támaszkodva. A már bejelentett vállalások alapján mintegy félmillió háztartást fednek majd le a szolgáltatók.

 

Fehér foltok

A pályázati forrásból megvalósuló infrastruktúra beruházások alapját a még tavaly nyáron elkészült, a szélessávú lefedettséget bemutató térkép jelenti, ami érdekes problémákra mutat rá. Az nem okoz különösebb meglepetést, hogy Csongrád megye tanyavilágában, vagy Baranya apró településein komoly fehér foltok vannak a gyors internet kapcsolatot figyelembe véve, az viszont már jóval furcsább, hogy Budapesten is több terület van – köztük a 12. kerület egy része –, ahol nincs 30 Mbit/s-os világhálós kapcsolat. Ebben iparági forrásaink szerint az is szerepet játszhat, hogy a fejlesztésekben fontos szerepet játszanak az önkormányzatok is, és előfordul, hogy a helyhatóságok által támasztott igények miatt nem éri meg a szolgáltatók számára a fejlesztés. Az újgenerációs hálózatok kiépítésének felgyorsítását szolgálják a múlt évben végrehajtott jogszabály-módosítások is, amelyeknek köszönhetően egyszerűbb lett az engedélyeztetési eljárás és az önkormányzatoknak is gyorsabban kell majd elbírálniuk a kérelmeket.