Business

24_infoparlament_total.jpg
Forrás: ITB
Előtérben az oktatás és a gazdaság

Megragadni a digitális lehetőségeket

A Digitális Jólét Programjának a tétje Magyarország felzárkózása vagy lemaradása. A tét nagy, de még időben vagyunk – hangzott el az idei Információs Társadalom Parlamentjén.

Ma már nem kell tudatosítani a politikusokban, hogy mennyire hatékony eszköze az infokommunikáció a versenyképesség javításának, és hogy a következő évtized fejlesztéseit a digitális transzformáció fogja meghatározni – hasonlította össze az öt évvel ezelőtt megrendezett első és a mostani, hatodik Információs Társadalom Parlamentjének eltérő körülményeit köszöntő beszédében Soltész Attila, a rendező Infotér Egyesület elnöke.

A kormányzati megszólalók előadásaiból úgy tűnt, ők is hasonlóképpen gondolkodnak. A Digitális Jólét Programjáért (DJP) felelős miniszterelnöki biztos, Deutsch Tamás szerint a DJP kiindulópontja is az, hogy a digitális átalakulás nem pusztán technológiai vagy gazdasági kérdés, hanem átfogó társadalmi jelenség. A digitális jólét lényegét pedig úgy fogalmazta meg, hogy a változásokat tudatosan a javunkra fordítjuk, miközben a leginkább kiszolgáltatottakat megvédjük a digitalizáció káros hatásaitól.

Deutsch Tamás miniszterelnőki biztos, DJP
Deutsch Tamás miniszterelnőki biztos, DJP
 

Képzést mindenkinek

A program átfogó céljaiból hármat emelt ki Deutsch Tamás. Az alapot a könnyen hozzáférhető és mindenki számára megfizethető internet jelenti. Ennek része a Szupergyors Internet Projekt, a már sokszor említett, 2018 végére minden háztartásba eljutó, legalább 30 megabites sávszélességű internetkapcsolat kiépítése. Az internetes konzultáció eredményeképpen ehhez olyan elemek társultak, mint az internetes alapcsomag bevezetése (ez 2017 elején várható) vagy a minden településen és közintézményben elérhető ingyenes wifi kapcsolat. Ugyancsak növelheti a ma még az uniós átlagnál alacsonyabb internetpenetrációt az internetszolgáltatások áfájának jövő év eleji csökkentése (27-ről 18 százalékra).

Arccal a gigabit felé

Magyar viszonylatban a Szupergyors Internet Projekt keretében kiépített 30, illetve 100 megabites internetes sávszélesség komoly fejlődésnek tekinthető, ám a világ lassan az 1 gigabit felé halad – figyelmeztetett előadásában Aiden Greene, a Huawei szenior tanácsadója a kínai távközlési gyártónak az Infoparlamenttel párhuzamosan megrendezett minikonferenciáján. A világ egyik legfejlettebb internetes infrastruktúrájával rendelkező Dél-Korea 2020-ra az egész országot le akarja fedni 1 gigabites hálózattal, míg a kiemelt körzetekben már 10 gigabit a cél. Ez a sebesség ma még túlzónak tűnik, de a 4K (és később a 8K videók, illetve a VR tartalmak) esetében már szükség lesz erre a teljesítményre.

 

A második fontos cél a digitális kompetenciák fejlesztése a lakosság minden szegmensében. Kiemelt terület ezen belül a teljes közoktatás digitalizációja. „Most évente 20 ezer olyan diák hagyja el a köznevelési rendszert, aki nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel. Márpedig hozzáértő felhasználók, vagyis az oktatás átalakítása nélkül a most folyó fejlesztések értelmetlenek lesznek” – figyelmeztetett Deutsch Tamás. A kormányzat ezért azt szeretné, ha 2018-ra már érdemi eredményei lennének az oktatási rendszer digitális átalakításának. Emellett más társadalmi csoportok felzárkóztatását sem hanyagolnák el. Szintén 2018-ra kitűzött cél, hogy minden polgár saját lakóhelyének 10 kilométeres körzetén belül részt vehessen ingyenes alapszintű digitális oktatáson; a köznevelésben és a felsőoktatásban dolgozó minden oktató lehetőséget kapjon digitális kompetenciáik továbbfejlesztésére; és végül minden magyar kkv tulajdonosa és vezetője is részesülhessen ingyenes digitális képzésben.

A digitális oktatáson belül az informatikusképzés fontosságát emelte ki Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke is. Mint mondta, jelenleg az érettségizők alig 10 százaléka megy műszaki-informatikusi pályára, és az ő egyharmaduk sem szerez diplomát. „Ha 10-13 éves koráig nem kapja el a gépszíj a gyereket, nem lesz belőle programozó; felnőtt korban már senki nem kezd el matematikát tanulni” – emlékeztetett Vágujhelyi Ferenc.

Soltész Attila, Infotér
Soltész Attila, Infotér
 

Leszámolni a tévképzetekkel

A DJP harmadik nagy célja a digitális gazdaság és az e-közigazgatás fejlesztése. A digitális gazdaság ma is meghatározó Magyarországon, fejtette ki Deutsch Tamás: a GDP 20 százalékát állítja elő és a munkaerő 15 százalékát foglalkoztatja. A gazdaság digitális átalakítása adja az legkézzelfoghatóbb esélyt a magyar gazdasági teljesítmény és versenyképesség növeléséhez. Csak a szakmán belüli szakemberhiány felszámolása 200-400 milliárd forintnyi GDP-növekedést eredményezne.

Szubjektív hangulatjelentés

Ön szerint hogyan tudná megvédeni tanulóit az internetes zaklatások ellen az a tanár, aki nem tudja, mit jelent a cyberbullying és okoseszközöket sem használ? És hogyan okosodjanak a diákok, ha az iskola még nem okos? A kérdés persze költői. Az idei Információs Társadalom Parlamentjén kiemelt figyelmet kapott az oktatás és felzárkózás témaköre, hiszen mindannyiunk közös célja a digitális jólét elérése, és ha jó helyre ült az ember, parázs vitában is részt vehetett egy-egy kerekasztal beszélgetés során. A két napos rendezvény programkínálata közül abszolút kedvencünk az Alapvető jogaink a digitális térben című előadás lett, melynek központi kérdését a gyermekek tudatos internetfogyasztásra nevelése, és az okos oktatás hiánya adta. Heves érzelmeket váltott ki a téma, hiszen a digitális világ kihívásai már itt vannak, ennek ellenére bőven van lemaradás a gyerekek tudatos okoseszköz- és internethasználata terén.

Izgalmas témát hozott a Digitális Székelyföld elnevezésű projekttel Bihari Béla is, aki szívből jövő beszédében kiemelte, hogy Székelyföldön is ugrásszerűen megnőtt az ITC iparág jelentősége, kéretik nem elfelejteni a térséget.

 

A digitalizáció támogatására a gazdaságban leginkább a kis- és középvállalatok körében van szükség: a vállalatirányítási és ügyfélkezelési rendszerek használatában például utolsók vagyunk az EU-ban. Ez az egész országra nézve versenyhátrányt jelent, veszélyezteti a gazdasági növekedést és stabilitást – hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Az alacsony használatnak több oka is van. A tulajdonosok, vezetők (nem egyszer életkoruk miatt) félnek az informatikától, hiányos és téves információik vannak arról, mire lehetne használni a digitális technológiákat a vállalkozásban. Ezen kíván segíteni a GINOP 3.2.1 jelű uniós pályázat, amely szemléletformáló és kompetenciafejlesztő program kis- és középvállalkozásoknak. A 2 milliárd forintból gazdálkodó és az MKIK irányítása alatt, „Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan!” fantázianév alatt futó program célja, hogy 3000 kkv-t bevonjanak a digitális gazdaságba és támogassák 3000 új üzleti alkalmazás bevezetését. A MKIK helyi szervezetei segítségével minden járásba elmegy, több mint 100 helyszíni tájékoztatót szervez a programról. Emellett tanácsadók segítenek a programhoz csatlakozó vállalkozásoknak informatikai auditot végrehajtani és infokommunikációs stratégiát összeállítani. A részt vevő cégek megkapják a „Digitális Felkészült Vállalkozás” minősítést, ami egyebek mellett 5 százalékkal nagyobb támogatásra jogosítja őket a GINOP 3.2.2 program forrásaiból.

Utóbbi program várhatóan most júliusban indul – mondta Kara Ákos, az NFM infokommunikációért felelős államtitkára. A kkv-k komplex infokommunikációs és mobil fejlesztéseinek támogatására 10+5 milliárd forintot szánnak: ebből komplex vállalatirányítási rendszerek, webáruházak és mobilalkalmazások vezethetők be, illetve hardverek és szoftverek szerezhetők be. Egy további program, a GINOP 3.2.4 a felhő alapú szolgáltatások bevezetését támogatja összesen 2,5 milliárd forinttal.