Business

38_share_1.jpg
Forrás: ITB
Új modellel hódít a Sharing economy

Megosztásra épülő sikerek

Elképesztő sikertörténetnek bizonyult már eddig is több, a megosztáson alapuló üzleti modellre építő startup, az Uber vagy az Airbnb piaci értéke több tízmilliárd dollár. A tiltás és a túlszabályozás helyett több európai országban is az innovációs hajlandóság erősítésével próbálkoznak.

Közel 30 ezer milliárd forintot, vagyis nagyjából egy évnyi magyar GDP-nek megfelelő összeget ért március közepén a világ négy legértékesebb, a megosztáson alapuló gazdasági modellre (sharing economyra) építő vállalata. Ez a summa azóta tovább nőtt, köszönhetően annak, hogy az egyik társaság sikeresen zárt egy újabb befektetési kört, egymilliárd dollárral növelve értékét. A Dow Jones és a VentureSource, valamint a The Wall Street Journal adatai alapján állították össze a világ legnagyobb értékű startupjainak tízes listáját, amelyen a sharing economy négy képviselője is szerepel. Közülük a legértékesebb és egyben a legismertebb az Uber a maga 51 milliárd dollárjával.

Hogy legyen mihez hasonlítani, a múlt év végén kettévált Hewlett-Packard két utódvállalatának összértéke 51,6 milliárd dollár volt március közepén, a világ legnagyobb aukciós oldalát működtető cég, az eBay 28,7 milliárd dollárt ért, de a piacvezető lapkagyártó, az Intel részvényeinek értéke is csak háromszorosa volt ennek az összegnek. A fuvarrendelő mobilalkalmazást működtető Uberhez hasonló siker egyelőre ritka, azonban a vállalat esete jól mutatja azt a változást, amelyet az új eszközök és egy, az évszázados üzleti modelleket és hagyományokat felrúgni kész új generáció hoz. Sőt, azt is jól érzékelteti a cég helyzete, hogy mennyire nehézkes a szabályozás, a törvényalkotás és milyen nehezen szakítanak egy-egy ágazatban a bevett módszerekkel.

 

Szükség van rájuk

Bizonyára olvasóink közül is sokan emlékeznek 2016. január 18-ra, ha a dátum alapján nem is ugrik be semmi, a „taxisblokád” szóról valószínűleg annál inkább. Ezen a napon bénították meg Budapest belvárosának közlekedését az Uber működését és térhódítását nehezményező taxisok. Még egy meglepő követeléssel is előálltak, többek között azt is szerették volna elérni, hogy tiltsák be az applikáció használatát, ami természetesen nem tekinthető reális elvárásnak. Az már annál inkább, hogy egy adott szegmensben egyenlő feltételekkel versenyezhessenek a piaci szereplők.

Mennyit ér a cég?

Tőzsdei cégek esetében a részvények aktuális értéke a részvények számával szorozva adja meg a piaci értéket. Az Uberhez, Airbnb-hez hasonló, jelentős kockázati tőke forrásokat kapó vállalatoknál az egyes tőkebevonási ciklusok során változik a társaság értékelése. Ez attól függ, hogy az adott tőkebevonás alkalmával a befektetők által biztosított összegért mekkora részesedést ad nekik a cég.

A magyar taxisokra vonatkozó előírásokat éppen az ő kezdeményezésükre szigorították még 2014-ben, azonban az Uber megjelenése alaposan felforgatta az erőviszonyokat. A szolgáltatás népszerűségét jól mutatja, hogy egy januárban készült felmérés szerint a budapestiek 72 százaléka úgy véli, a cégnek folytatnia kellene működését a fővárosban. Talán még érdekesebb a kutatás egy másik megállapítása, amely alapján a megkérdezettek 88 százaléka jelezte, hogy egyetért azzal az állítással, mely szerint a közösségi gazdaság, valamint az új digitális technológiák új gazdasági lehetőségeket teremthetnek a budapestieknek, és további adóbevételeket hozhatnak az államnak. Ez utóbbi egyelőre inkább csak vágyálom, hiszen eddig ez volt az egyik fő probléma a sharing economy nagy nemzetközi képviselőivel, hogy a megtermelt bevételből nem nagyon adóznak sem ők, sem partnereik. Persze ez nem számít újdonságnak, elég csak arra gondolni, hogy a Google vagy a Facebook hasonló helyzetben vannak, ez a két cég becslések szerint a hazai online hirdetési bevételek felét tudhatta magáénak tavaly, miközben ezek után egy fillért sem adózott. Ezen vállalatok példája jól mutatja, hogy a jogalkotók még egy lassan évtizedes működési modell kapcsán sem tudták kialakítani azokat a jogszabályi kereteket, amelyek biztosítanák az egyenlő versenyfeltételeket a piacon. Mit várhatunk akkor egy alig néhány éve hódító jelenség esetében? Nem véletlen, hogy a már idézett felmérésben a megkérdezettek háromnegyede jelezte, hogy véleménye szerint a jelenleg hatályos törvények módosítására van szükség annak érdekében, hogy megfeleljenek a közösségi gazdaság és az új digitális technológiák teremtette feltételeknek, és így lehetővé tegyék az innovatív szolgáltatások terjedését.

 

Folyamatos hódítás

Márpedig afelől ne legyenek kétségeink, hogy ezek a megoldások folytatják hódító útjukat, egész egyszerűen azért, mert gyorsabban, egyszerűbben és bizony sok esetben olcsóbban tesznek elérhetővé bizonyos szolgáltatásokat annak köszönhetően, hogy teljesen átírják a hagyományos üzleti modelleket. Az Uber, és a hozzá hasonló fuvarrendelő alkalmazásokat működtető cégek csak a legismertebb képviselői a vállalkozások új generációjának, de egyre több jel utal arra, hogy nem csak a személyszállítást formálja át alapjaiban az új trend, és erre igyekeznek reagálni is az adott szektor szereplői.

Március közepén rendezték meg a világ legnagyobb idegenforgalmi szakvásárát, a berlini turisztikai börzét (az ITB-t), amelyen a szállodaipar képviselői kiemelten foglalkoztak a fenntartható és felelős megosztáson alapuló gazdaság kérdéseivel. Elő is álltak egy javaslattal, melyet a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének közleményéből ismerhetett meg a hazai közvélemény.

Az európai szállodaszövetség elképzelése szerint regisztrálni kellene a megosztáson alapuló gazdaság keretében működő, rövidtávú lakás-bérbeadással foglalkozókat. Ez a megoldás véleményük szerint a hatóságoknak is megkönnyítené, hogy eljárjanak, ha a lakáskiadók nem teljesítik a jogszabályi követelményeket, adózási kötelezettségeiket. A sharing economy szállodaiparra gyakorolt hatásáról nincs sok adat, azonban a helyzetet jól érzékelteti, hogy egy Görögországban készült tanulmány szerint a mediterrán országnak az így kiadott lakások bérbeadása nyomán 270 millió eurónyi adóbevétel-kiesése keletkezett.

A szálláshely-közvetítés piacán az Airbnb számít a közösségi gazdaság legnagyobb képviselőjének, és itt a „nagy” kifejezést valóban érdemes komolyan venni. Idén január végén a szolgáltatáson keresztül elérhető szállásajánlatok száma kétmillió volt, és jóval 600 ezer fölött járt azok száma, akik így adták ki lakásukat, házukat. Az igényt a konstrukcióra pedig jól mutatja, hogy több mint 60 millió regisztrált felhasználóval rendelkezett a cég februárban, és éjszakánként mintegy félmillióan szállnak meg a segítségükkel. Az Airbnb napjainkra teljes mértékben globális szolgáltatássá vált, hiszen közel 200 ország több mint 57 000 városában találhatnak rajta keresztül szállásokat a felhasználók.

Jótékony hatás

Egy, az Egyesült Államokban készült tanulmány szerint minél többen használnak közösségi alapon szerveződő utazásmegosztó szolgáltatásokat, annál többen élnek a tömegközlekedés kínálta lehetőségekkel is. Az Amerikai Tömegközlekedési Társaság (American Public Transportation Association) közlekedési szakemberekkel és utasokkal, összesen 4500 emberrel készített mélyinterjúkat, és a válaszok összesítése után derült ki ez a meglepő hatás. Az Uberhez hasonló applikációk nem helyettesítik, hanem kibővítik a tömegközlekedési rendszerek elérését. Az utasok például általában leggyakrabban este 10 és hajnali 4 óra között használják a taxis alkalmazást, akkor, amikor a tömegközlekedés kevésbé gyakran vagy egyáltalán nem elérhető.

Az utazásmegosztó technológiák, a háztól-házig szállítás segítségével a mozgássérültek közlekedési lehetőségei is bővülnek. A tanulmány szerint az Uberhez hasonló szolgáltatásokkal kényelmesebb, hatékonyabb és kevésbé költséges a mozgássérültek közlekedése.

A tanulmány egybevág azokkal a korábban nyilvánosságra hozott adatokkal, amelyek szerint az Uber Budapesten is a tömegközlekedés kiegészítője. A 2015 őszén publikált elemzés alapján a budapesti Uber-utazások közel egyharmada metróállomás közelében indul vagy végződik. Ez különösen olyan távolabbi városrészek esetében hasznos, ahonnan kifejezetten nehéz – vagy csak több átszállással lehetséges – a bejutás autó nélkül a központi kerületekbe.

 

Más területek elfoglalása

Egyre több területen találkozhatunk ezzel a modellel, részben más vállalkozásoknak, részben a már említetteknek köszönhetően. Az Uber Eats szolgáltatás például az étel-házhozszállítás piacát alakíthatja át alapvetően, igaz, a megoldás egyelőre csak néhány amerikai nagyvárosban érhető el. A cég vezetői ugyanis felismerték, hogy ha már adott a világviszonylatban milliós nagyságú sofőr-bázis és autó, azokat más célokra is fel lehet használni. De vannak már kísérletek arra is, hogy az étel mellett az interneten rendelt egyéb termékek kiszállításába is beszálljanak, és eljöhet az az idő nálunk is, amikor egy online áruházban vásárolt árucikket az Uber sofőrjétől vehetünk át. Ezt a szolgáltatást nyújtja egyébként az Instacart is, amely lehetővé teszi, hogy a friss élelmiszereket is gyorsan megkaphassák az online rendelők, így például zöldséget, gyümölcsöt, húsárut, az Uberhez hasonlóan a megosztáson alapuló üzleti modellre építve.

A közösségi gazdaság egy másik, gyorsan fejlődő területe az irodapiac lehet. A már említett, legnagyobb értékű sharing economy cégek között található a WeWork, amely lehetővé teszi, hogy a felesleges irodakapacitással rendelkező vállalkozások kiadják szabad helyeiket, de emellett irodai szolgáltatásokat is kínál a felhasználóknak. A dologban komoly fantáziát látnak a befektetők is, tavaly decemberben már egymilliárd dollárnyi tőkét sikerült bevonnia a társaságnak, amely jelenleg mintegy 17 milliárd dollárt ér. Összesen 54 helyszínen kínálnak irodákat az Egyesült Államokban, Európában és Izraelben, de a tervek szerint 2017-re valamennyi kontinensen megjelennének.

Hasonló szolgáltatással próbálkozó vállalkozás itthon is akad. A LOFFICE a kreatív- és az üzleti szféra metszéspontján elhelyezkedő új generációs iroda, ahogyan a cég a honlapján fogalmaz. Az első közösségi irodát a Zeneakadémia egykori kottanyomdájában, a Paulay Ede utcában nyitották, és egyéni igény szerint bérelhető munkaállomásokat, irodákat, rendezvény- és kiállító tereket kínálnak. Ma már négy budapesti és egy bécsi helyszínen vannak irodáik.


 

Felugrani a gyorsvonatra

A sharing economy térhódításának köszönhetően megjelenő új vállalkozások és működési modellekre adott reakciók közül leggyakrabban a tiltakozásokról lehet hallani – legyen szó akár New York-i szállodásokról vagy budapesti taxisokról. Akadnak azonban olyan cégek is, amelyek felismerték már, hogy nem érdemes szembemenni a gyorsvonattal, sokkal jobban járnak, ha maguk is felpattannak rá.

A Budapest Taxi például egy, az Uberrel is versenyképesnek tartott magyar taxis alkalmazással indul versenybe, amelyet a Qualysoft fejlesztett a társaság számára. Az Androidon és iOS-en is elérhető mobiltelefonos applikációban láthatók benne a szabad és a foglalt taxik, a sofőrök minősítése (tisztaság, pontosság és udvariasság szerint). Az alkalmazás rendeléskor becslést ad a várható költségre, és természetesen jelez, amikor a kocsi a közelbe, illetve a helyszínre ér (közben mutatja, hogy éppen hol jár a rendelt autó), és ha megadják az érkezési címet, megtervezi az útvonalat is – vagyis biztosítja az utast arról, hogy nem viszik felesleges körökre. Sőt, a még nagyobb kényelem érdekében lehetővé tették, hogy az alkalmazáson belül fizetni is lehessen, kezdetben taxikártyával, majd a tervek szerint áprilistól már a kártyaszám megadásával automatikusan is ki lehet egyenlíteni a viteldíjat.

A vállalkozások mellett néhány országban már a döntéshozók is felismerték, hogy a tiltás helyett a megfelelő szabályozás a megoldás a megosztáson alapuló üzleti modell elterjedésével járó anomáliák kezelésére. Az Európai Unióban az észtek lehetnek az elsők, akik törvényben szabályoznák az autómegosztást. Az erről szóló törvénytervezetet az észt miniszterelnök és a köztársasági elnök is támogatja.

A brit pénzügyminiszter március 16-án jelentette be, hogy 2017 áprilisától a szigetországban adókedvezmény jár a sharing economyből származó bevételek után. A szabályozás szerint az angol kormány évi ezer fontig adómentessé teszi az ebből a tevékenységből származó jövedelmeket. Az indoklás szerint a digitális korban a mikrovállalkozásokban rejlik a jövő, ezért olyan adórendszert kell alkotni, amely segíti azokat, akik online szolgáltatásokat nyújtanak. A brit gyakorlat – amelynek Nagy-Britanniában legalább félmillió ember élvezheti majd az előnyeit – jó példaként szolgálhat más európai országok, így Magyarország számára is.

 


A világ tíz legértékesebb startupja (milliárd dollár)

Uber 51,0
Xiaomi 46,0
Airbnb 25,5
Palantir 20,0
Meituan-Dianping 18,3
Snapchat 16,0
WeWork 16,0*
Didi Kuaidi 16,0
Flipkart 15,0
SpaceX 12,0

*a lista készítése után lezárt tőkebevonást követően 17 milliárd dollár