Egy biztos,
nagyon rendszerető, pontos emberek a projektmenedzserek. Szakmai rendezvényükön
az előadás kezdetén senki sem társalgott az előtérben, mindenki szorgalmasan
elfoglalta a helyét a teremben. Ebből következik, hogy az előadások pontosan
kezdődtek, a kiírás szerint értek véget és mindenki tiszteletben tartotta a
kérdezésre szánt időt is. Hasonlóan precíz rendezvényen még életemben nem
jártam, pedig heti két alkalommal kijut belőle egy-egy.
Menedzseri pozícióban dolgoznak
Azt tehát már
tudjuk, hogy a projektmenedzserek roppant precíz, pontos emberek. Török Gábor szociológus azonban nem egy
konferenciáról vont le következtetéseket a szakmára vonatkozóan, hanem 101
projektmenedzser megkérdezésével készítette el a projektmenedzseri szakma
tükrét – immár 10. alkalommal. Az idei felmérés két nagy kérdéskörrel
foglalkozott: az egyik a projektmenedzserek döntéshozatalban betöltött
szerepével, míg a másik a menedzserek gazdasági elvárásaival foglalkozott.
A klasszikus magyar projektmenedzser műszaki végzettségű férfi (ezt a
felmérés nem kutatta, de a konferencia közönségének összetétele erre engedett
következtetni), és tíz évnél több tapasztalata van a PM területén. Amikor egy
projektet vezetnek, akkor tipikusan menedzseri pozíciót töltenek be, és csupán
egyharmaduk kap felsőbb irányítói szerepkört is. Ez viszont nem gátolja meg
őket abban, hogy komoly összegű projekteket vezessenek: egyharmaduk 500 millió
forint feletti költségvetésű tervért felelősek, és közel negyedükre bíznak
101-500 millió forintnyi projekteket. És ha már csapattal dolgoznak, akkor
többségük (40 százalékuk) 11-50 kollégát irányít.
Egyre optimistábbak a projektvezetők
Ami a
gazdasági kilátásokat illeti, a projektmenedzserek derűlátóak: 55 százalékuk
szerint a projektek száma 15 százalékkal vagy ennél többel is bővülhet (csak 8
százalékuk vár 15 százalékot meghaladó csökkenést). Ez az optimista tendencia
a
kutatássorozat 2009-es kezdete óta kisebb-nagyobb visszaesésekkel ugyan, de
folytatódik.
A növekvő
számú projektek mellett a projektmenedzserek az általuk vezetett tervek
komplexitásával is meg kell, hogy küzdjenek, miután több mint felük kismértékű
vagy jelentős növekedést vár a tervek összetettségében. Az is kihívást jelent
majd, hogy a projektmenedzserek egy része a nagyobb számú, komplexebb terveket
várhatóan ugyanakkora csapattal kell, hogy megoldja (a válaszadók 39 százaléka
vár stagnálást a munkaerő területén), hasonló arányban (41 százalékuk)
reménykedik nagyobb létszámban. Ezzel szinkronban a projektekre fordított
összegek nőnek, kisebb vagy nagyobb mértékben – mondja a válaszadók 54
százaléka.
Vállalati projektkultúra és egyéni készség a siker titka
|
---|
A projektszerű működés a technológia gyors fejlődése miatt egyre több
területen megjelenik, és ennek megfelelően projektmenedzserekre egyre több
területen szükség lesz – mondja Cserna József, a Magyar
Projektmenedzsment Szövetség elnöke. A vállalatoknak két lehetőségük van jó
projektmenedzserhez jutni: vagy az utcáról vesznek fel tapasztalt
projektvezetőt, akinek megtanítják az adott iparág csínját-bínját, vagy pedig
saját maguk nevelik ki a jó szakembert. Tapasztalt projektvezetőt a
munkaerőpiacot jellemző hiány miatt egyre nehezebb találni, így a hangsúly a
belső képzésekre, a tudás szinten tartására és a kollégák megtartására
helyeződött át. A szakmai hozzáértés mellett komplex problémamegoldó képességre
van szüksége a jó projektmenedzsernek, fontos, hogy szeressen emberekkel
dolgozni, menedzselje a kompromisszumokat, legyen képes dönteni, kreatív
tárgyalási készséggel legyen megáldva, hogy a legfurcsább helyzetek is
kezelhesse. Emellett az is elengedhetetlen, hogy az adott vállalat megfelelő
projektkultúrával rendelkezzen, mert a szervezeti körülmények hiánya olyan
harcokra kényszerítheti a legszuperebb projektvezetőket is, ahol biztos
alulmaradnak. |
Napi szinten rutin döntéseket hoznak
A kutatás
szerint a projektmenedzsment gyakorlatban a döntések időhorizontja változatos,
a rövid távú és ad hoc döntések dominálnak, a hosszú távú, stratégiai döntések
relatíve ritkák. A válaszadók közel egynegyedének nincs érdemi szerepe a
döntéshozatalban, nagyjából ugyanekkora azok aránya, akiket viszont minden
fontos döntésbe bevonnak. Az abszolút többség napi szinten hoz rutin
döntéseket, időnként pedig részt vesz jelentősebbekben is. A kutatást végző
szociológus szerint azonban nem jó hír, hogy hosszú távú döntések csak akkor
születnek, ha probléma merül fel, ami azt váltja ki, hogy gondoljuk át a
dolgokat. Nemcsak akkor kell hosszú távú döntést hozni, amikor az erős szél és
hullámzás előrejelzi a vihart, hanem nyugodt pillanatokban is érdemes a
tervezéssel, a vállalat jövőjével foglalkozni, ekkor is szülessen stratégiai
döntés.
A projektvezetők szakmai alapon, decentralizáltan döntenek. A csoportos
döntéshozatal a jellemző, esete és helyzete válogatja, hogy egyéni vagy
csoportos a döntés. A többszereplős döntéshozatal esetén a válaszadók
egyharmada szerint teljes a vélemények, megközelítések szabadsága; másik
(közel) egyharmaduk szerint valamiféle (előzetes) szűrés érvényesül; és
kisebbségben vannak azok, akik az alternatív megközelítések erős korlátozását
érzékelik.
Érzelemmentes döntések születnek
Az egymással ütköző javaslatok közötti konfliktus feloldása döntő mértékben kompromisszumos,
illetve konszenzusos módon történik, de a válaszadók egynegyede szerint sor
kerül a hatalmi szóval történő döntésre is. A döntéshozatal domináns típusa
vagy stílusa a racionális, tényekre épülő, illetve az érdekeket figyelembe vevő
és kompromisszum-orientált megközelítés. A döntési szokásokhoz, hagyományokhoz
való konzervatív ragaszkodás is érvényesül. A válaszolók többsége szerint a
döntéshozatal súlya a projektsikerek vagy kudarcok szempontjából kiemelkedően
fontos, vagy legalábbis fontosabb, mint a siker, kudarc tényezőinek többsége.
Ezekhez képest csak ritkán születnek érzelmi alapú vagy ösztönös, zsigeri döntések.
Ezt
a szociológus a jellemzően műszaki végzettséggel rendelkező szakembereknek
tulajdonítja, de nem tartja jónak az érzelmi döntés nagymértékű elutasítását
sem, előítéletet sejt a jelenség mögött. Az intuíciónak is fontos szerepe van
a döntéshozatalban, a humán tényezőt is érdemes számításba venni.