Business

31_www.ucl.ac.uk.jpg
Forrás: ITB
Húsz éves az ECDL

Hasznosítható tapasztalatok

A magyar lakosság digitális kompetenciáinak fejlesztésére kiemelt figyelmet fordítanak a közeljövőben. Ennek során a civil szféra is jól hasznosítható tapasztalatokat kínálhat.

Idén Magyarországon rendezte szokásos éves konferenciáját az ECDL/ICDL (European/International Computer Driving Licence) mögött álló nemzetközi szervezet, az ECDL Alapítvány. „A helyszínválasztás nem a véletlen műve volt. Egyrészt azokat az eredményeket ismerte el, amelyeket az ország elért a digitális írástudás fejlesztésében, másrészt azt a munkát értékelte, amit az NJSZT végzett az ECDL minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában és nemzetközi ellenőrzésében” – értékelte a konferencia jelentőségét Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója. Az idei konferenciának külön aktualitást adott, hogy éppen húsz éve, 1996-ban nyílt az első ECDL-vizsgaközpont Svédországban, másrészt pedig a digitális kompetenciák fejlesztése a magyar oktatási és informatikai szakmapolitika homlokterébe is bekerült.

 

Van kapcsolat

Az ECDL bizonyos szinten már beépült a magyar oktatásba, és van esély arra, hogy a most induló képzési programokkal is megtalálja a kapcsolatot. Az ősszel induló GINOP 6.1.2 uniós program keretében két ütemben 200 ezer, a közoktatásból már kikerült embert terveznek felvértezni digitális ismeretekkel. Ehhez új keretrendszert – IKER1, IKER2 – és tananyagot dolgoztak ki. Alföldi István szerint az ECDL teljes tananyaga és minden vizsgafeladata is bárki számára szabadon hozzáférhető, ráadásul az anyagot rendszeresen frissítik, hozzáigazítják a technológia fejlődéséhez és a felhasználói igények változásaihoz. Ennek intenzívebb felhasználása is elképzelhető lett volna. De ha már így alakult, a mostani tervek szerint megteremtik az átjárást az állami program és az ECDL között. Ha valaki IKER2 tanúsítványt szerez a GINOP 6.1.2-ben, akkor azt elfogadják az ECDL alapvizsga két moduljának (számítógépes alapismeretek és online alapismeretek). Ezekből már nem kell vizsgázni, így két további modul (pl. irodai programok használata, felhasználó szintű biztonsági ismeretek) elvégzése és a sikeres vizsga után a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon is jól használható ECDL bizonyítványhoz juthat az illető saját erőből.

 

Nem csak programozni

„Luxusnak tartanám, ha a digitális oktatási stratégia kidolgozása során nem vennék figyelembe az ECDL kapcsán Magyarországon felhalmozott tudást és tapasztalatot. Eddig közel félmillió ember szerzett itthon valamilyen ECDL-minősítést” – fogalmaz Alföldi István. Az NJSZT nemcsak a digitális alapkészségek, hanem a programozás oktatásában is komoly tapasztalatokra tett szert, hiszen egyebek mellett irányítja a nemzetközi informatikai diákolimpiákra készülő diákok felkészítését.

Az NJSZT ügyvezetője ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja, hogy a kétféle oktatás nem összekeverhető és egymás rovására nem erősíthető. Nincs semmi baj a programozás, az algoritmikus gondolkodás oktatásával, csak ezek nem helyettesíthetik a munkavégzéshez, az elektronikus ügyintézéshez szükséges felhasználói ismereteket. A programozás ráadásul olyan késztetést és agyműködést igényel, amely nincs meg mindenkiben. „Meg kell találni a helyes egyensúlyt a kétféle oktatás között” – mondja Alföldi István.