Business

44_dronedayboston.com.jpg
Forrás: ITB
Szigorú szabályokkal küzdenek a légtér új hódítói

120-szoros növekedés jöhet a drónok számában

Akár 120-szorosára is nőhet a magyar légtérben repkedő drónok száma 10 év múlva – igaz, ehhez még jelentős jogszabályi változásokra is szükség lesz. Jelenleg főleg videofelvételek és fotók készítésére vetik be itthon ezeket az eszközöket, de segítettek már mobilhálózat kiépítésében is.

A mai napig a videofelvételek és légi fényképek készítése a drónok legnépszerűbb felhasználási módja itthon, illetve ehhez kapcsolódóan olyan feladatokra is bevetik őket, amikor a távérzékelés válik fontossá. Bár egyre több alkalmazási lehetőség van, egyelőre korántsem lehet azt állítani, hogy tömegesen használnák üzleti célokra ezeket az eszközöket. Tuzson Gergely, a Drónpilóták Országos Egyesületének (DOE) elnöke elmondta, hogy jelenleg a szervezet mintegy 700 tagja közül mintegy 10 százalék üzleti felhasználó.

 

Térerőt keresnek

Mivel ezek az eszközök nagy segítséget nyújtanak a földfelszín digitális leképezésében, kiválóan használhatók a bányászatban, a külszíni fejtések felmérésére. De felfedezték a drónokban rejlő lehetőségeket a jelentős vonalas infrastruktúrát működtető vállalkozások is, mint például a közműszolgáltatók. Így többek között cső- és villanyvezetékek felülvizsgálatára is használják már őket, hiszen könnyű belátni, hogy lényegesen egyszerűbb egy drónnal odarepülni egy nagy magasságban lévő vezetékhez, mint a szakembereknek felmászniuk.

A telekommunikáció területén is vannak már jó példák ezeknek a készülékeknek a bevetésére, így Magyarországon is előfordult már, hogy mobilhálózat kiépítésének alkalmazták az eszközöket. A próbasugárzáshoz drón vitte fel a megfelelő magasságba az antennát és tartotta ott bizonyos ideig, hogy közben a távközlési szolgáltató szakemberei egy mérőkocsival bemérhessék, hogy az adott ponttól meddig van térerő. De még jellemzőbb, hogy mikrohullámú adóberendezések telepítésénél használják a drónokat, ilyenkor úgynevezett átlátás vizsgálatoknál lehet bevetni, amikor azt nézik meg, hogy ha felépítenek egy tornyot, azon milyen magasra kell szerelni az antennát, hogy a terep adottságait és a növényzet várható növekedését is figyelembe véve a másik állomás antennájára rá lehessen látni.

Vissza a bázisra

Mivel a drónok szabadon felhasználható frekvencián működnek, amit más eszközök – például autók távirányítói, egyéb távvezérlők – is használnak előfordulhat, hogy direkt külső szándék nélkül rádiózavarok keletkeznek. Ilyen esetben a robotrepülők olyan üzemmódra váltanak át, amikor a kezelő beavatkozása nélkül megpróbálnak visszatérni az előre meghatározott pontra. Bár hasonló zavart szándékosan is elő lehet idézni, kereskedelmi célra használt drónok esetében erre nem nagyon van példa. Ilyenkor a legnagyobb problémát az okozhatja, ha a visszatérési útvonalba belekerül valamilyen akadály, és leesik a drón, ami akár komoly károkkal is járhat. Tuzson Gergely, a DOE elnöke szerint az, hogy illetéktelenek teljesen átvegyék egy drón irányítását egyelőre nem számít komoly veszélynek. A hackerek érdeklődését még nem keltették fel ezek az eszközök, persze ha beindul például a csomagszállítás és így az eltérítéssel akár értékes tárgyakhoz is hozzá lehet jutni, akkor persze változhat a helyzet.

 

Pontos szórás

A DOE elnökének közlése szerint komoly lehetőségek vannak a drónok mezőgazdasági felhasználásában is – igaz, ebben az esetben főként a nem látható fénytartományban készülnek felvételek, amelyek révén azt lehet vizsgálni, hogyan fejlődnek a termesztett növények. A jelenlegi jogszabályi környezet miatt Magyarországon legálisan nincs lehetőség arra, hogy pilóta nélküli légi járműből bármilyen vegyi anyagot szórjanak ki, azonban globális szinten már vannak erre kísérletek. „A precíziós mezőgazdaságban nemcsak a pontos mérés, de a minél pontosabb kiszórás is fontos. A drónok nyilván nem alkalmasak több tonna műtrágya kiszórására, de például a szőlősben kezdődő gombás fertőzés kezelésére be lehet vetni őket, ahogyan arra is, hogy a permetanyagot egészen alacsonyan szállva juttassák el a növényekre. Ez egyrészt megtakarítást eredményezhet a felhasznált permetanyag mennyiségében, másrészt a pontosabb eljuttatás miatt kisebb lesz a környezeti terhelés” – vázolta a megoldás lehetséges előnyeit Tuzson Gergely. A DOE elnökének közlése szerint a vagyonvédelem is egy olyan terület, ahol egyre gyakrabban találkozni drónokkal, például ipari telepek megfigyelésére is alkalmas lehet egy éjjel látó kamerával felszerelt eszköz.

A szakember a drónok alkalmazásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy univerzális, mindenféle feladatra használható eszközök nincsenek, így mindig az adott feladatkörnek megfelelően kell optimalizálni a berendezést. Ha permetezési céllal vetnék be, akkor az akkumulátor és tartálykapacitás kulcsfontosságú, míg például a filmezés esetében úgy kell kialakítani, hogy a nagy teljesítményű kamerákat képes legyen felemelni. Ennek megfelelően a drónok árában is számottevő eltéréseket lehet találni, az üzleti célú felhasználásra szánt, professzionális eszközök ára pár millió forinttól akár tízmilliós szintig is terjedhet.


 

Komplikált reptetés

Ahogyan az a DOE-tagok között lévő, üzleti célból drónt reptető pilóták alacsony arányában is látszik, itthon bizony még várni kell arra, hogy tömegesen lehessen beszélni robotrepülők üzleti felhasználásáról. Ez részben annak köszönhető, hogy a vállalkozások még csak most ismerkednek az alkalmazási lehetőségekkel, de valószínűleg az is komoly szerepet játszik ebben, hogy a jogszabályi környezet sem igazán kedvező a drónok elterjedése szempontjából. „Az összes pilóta nélküli légijárművet eseti légtérben kell működtetni Magyarországon, ami azzal jár, hogy milyen repüléshez rendelkezi kell egy engedéllyel, amihez a kérelmet a repülés előtt 30 nappal be kell nyújtani. Emellett biztosítással is kell rendelkezni, illetve ha üzleti célra használják a drónokat, akkor ezt szintén be kell jelenteni a megfelelő hatóságnak. Az Európai Unió más országaiban már jóval megengedőbb a jogi környezet, több országban elegendő a regisztráció, és egy online elvégezhető tanfolyamot követően, a biztonsági szabályokat betartva és a személyiségi jogokat figyelembe véve már lehet drónokat reptetni” – mondta el érdeklődésünkre Török Ágnes, a Légtér.hu repülésbiztonsági elemzője.

Ihletet adott a Méhkirálynő

A pilóta nélküli repülők jelölésére elterjedt drón (angolul drone) kifejezést a brit Királyi Haditengerészet (Royal Navy) egy kísérletének köszönhetjük. A britek 1935-ben egy Queen Bee, vagyis Méhkirálynő elnevezésű repülőgépet alakítottak át távirányításúvá, kiképzési feladatokra. A gép bemutatóján részt vett egy amerikai admirális is, akinek annyira megtetszett a koncepció, hogy utasította beosztottjait saját eszköz elkészítésére. Az amerikaiak a brit kísérletnek történő tiszteletnyilvánításul nevezték el „drone”-nak saját rendszerüket, ami egyrészt azt jelenti, hogy döngicsél, zümmög, másrészt a méheknél a méhkirálynő megtermékenyítéséért felelős heréket is így hívják angolul.

 

A helyzet ugyanakkor néhány éven belül változhat a szakértő szerint, az Európa Unióban ugyanis készül egy egységes szabályozási keretrendszer, amely a mostaninál jóval felhasználóbarátabb megközelítést tartalmaz. A jelenleg ismert elképzelések szerint a kisméretű eszközöket a megfelelő képzés elvégzését követően a biztonsági intézkedéseket betartva külön engedély nélkül lehet majd működtetni, tette hozzá Török Ágnes.

 

Szükség lesz az MI-re

Biztosak lehetünk abban, hogy nemcsak a jogszabályi környezet pozitív irányú változása, de az új felhasználási módok miatt is a következő években látványosan nőhet majd a levegőben repkedő drónok száma. Kínában és Afrikában például már azzal kísérleteznek, hogy a megrendelt árukat, vagy a postai csomagokat is robotrepülőkkel szállítsák ki, és figyelembe véve azt, hogy itthon milyen kihívást okoz a logisztika karácsony környékén a webáruházaknak és partnereiknek, könnyen elképzelhető, hogy a megfelelő feltételek mellett nálunk is lesznek hasonló kezdeményezések. Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója az INSIDE ITB rendezvényünkön szeptember elején arról beszélt, hogy 10 év múlva az előrejelzések szerint a mostanihoz képest 120-szor több drón lesz egyszerre a magyar légtérben, és ezt a forgalmat valamilyen módon menedzselni kell majd, amihez a mesterséges intelligenciára (MI) is szükség lesz.

Török Ágnes szerint várhatóan nagyon megnő majd a drónok számra, és mivel alapvetően légijárművekről van szó, fontos feladat lesz, hogy integrálják őket a légtér többi felhasználója közé. Ehhez azonban minden egyes eszközt meg kell figyelni, azonosítani kell, és folyamatosan monitorozni kell az elhelyezkedésüket a többi légi járműhöz képest. „Azt gondolom – és ebben sok szakértő egyetért velem –, hogy nincs ember, aki kézi irányítással kezelni tudná a várhatóan rendkívüli módon megnövekvő forgalmat, csak egy autonóm, irányítási, felügyeleti rendszerrel lehet kezelni ezt a kihívást. Létezik egy globális szintű kezdeményezés arra, hogyan lehetne világszinten biztonságossá tenni a drónközlekedést. Az Unmanned Traffic Management (UTM) azonban egyelőre inkább csak egy jövőkép arról, hogyan fogják a jövőben automatizáltan beilleszteni a légtérbe a drónokat, nincs még rendelkezésre álló technológia” – fűzte hozzá Török Ágnes.