Trendfigyelő

16_www.chaoticmoon.com.jpg
Forrás: ITB
2020-ban robban a Dolgok Internete

Okosotthonok már vannak hazánkban is

Szívesen hívják a Dolgok Internetét a következő ipari forradalomnak az elemzők. Várakozásuk szerint meg fogja változtatni az emberiség életét – ha ténylegesen megjelenik a hétköznapokban, és megfelelően működik. Az okosotthonok, önvezető autók, fitnesszkarkötők, okos termosztátok és társaik már megjelentek. 2020-ra viszont szabvánnyá kell válnia a Dolgok Internetének.

Nem is friss találmány az IoT. Ha komolyan vesszük, hogy a lényege a hálózatba és az internetkapcsolat, akkor a kezdetei 1989-ig nyúlnak vissza, az első internetes kenyérpirító bemutatkozásáig (Sunbean Delux Toaster, amelyet Jon Romkey prezentált az Interop Internet Networking Show rendezvényén), persze hiányzott még egy lényeges momentum, hogy az internet segítségével az eszköz kommunikálni tudjon más gépekkel, amit ma M2M-nek hívnak.

Angliában pedig igazi reformot hozott a legendásan gyatra fűtési rendszerek megreformálásában az IoT az okos fogyasztásmérőkkel és összekapcsolásukkal: magas energiahatékonyságot értek el az intelligens otthonok kialakításával.

 

Szabványban egyesül a világ

Tehát az IoT nem egyetlen termék vagy projekt, hanem az, hogy a különböző érzékelők egymáshoz csatlakoztatva önálló döntéseket hozhatnak akár emberi beavatkozás nélkül is. Ahhoz, hogy a Dolgok Internete 2020-ban csúcsra érjen (és az első önvezető gépjárművek megjelenhessenek Budapest utcáin…), kellene egy igazi, és működőképes iparági szabvány, amelyre fel lehet fűzni a különböző IoT-fejlesztéseket, hogy a világ minden táján kompatibilisek legyenek nemcsak a fogyasztói, hanem az ipari megoldások is.

Számokba fojtva

2020-ra jósolják az IoT forradalmának a tetőzését, érdemes megvizsgálni mit jósolnak számunkra a mérvadó cégek, hiszen nemcsak az emberek élete, hanem a munkájukban, az utazásban, az üzleti és a kormányzati világban is hatalmas változásokat fog hozni az új technológia. A Business Insider legújabb 2015-ös felmérése („The Internet of Things Ecosystem Research Report”) szerint 2020-ra már 34 milliárd olyan eszközzel fogunk rendelkezni világszerte, amely az internetre lesz kapcsolva – 2015-ben ez a szám még csupán 10 milliárd volt.

Az IoT-vel szabványosítottan felokosítottak száma 24 milliárd lesz ezekből, a maradék az, amely okos ugyan, de a hagyományos ICT-megoldásokat használja (táblagépek, mobilok stb.) Közel 6 trillió dollárt fognak a világon elkölteni a következő öt évben IoT-megoldásokra, ezek közül az ipari és vállalati megoldások lesznek a legfejlettebbek.

 

Most úgy tűnik, változhat a helyzet, hiszen Németország és Japán partneri szövetséget kötött, hogy a két ország közösen hozzon létre IoT-szabványokat mind a kommersz, mind az indusztriális világ számára. Németország egyébként az IoT egyik élharcosa, a szabványosítási mozgalom egyik vezére, már elég sokat áldoztak a kutatásra és a fejlesztésre, a német precizitás az IoT életképességének egyik záloga lehet a jövőben. A két ország mentalitása különbözik az IT- kutatás és -fejlesztés terén, de közösen minden bizonnyal életképes szabványcsomagot tudnak kidolgozni.

Ha a szabvány életképes lesz, már csak az USA-t kell meggyőzni arról, hogy elfogadja – vagy összehangolja a saját IIC (Industrial Internet Consortium) kezdeményezésével. Ha az iparban beválik, a hétköznapi sztenderdek is jöhetnek, és 2020-ra tényleg beköszönt a Dolgok Internete.

 

Magyar okos otthonok

Sokan nem tudják, hogy az okosotthon-láz, a Dolgok Internete már hazánkban, a magyar lakáspiacon is tetten érhető. Például Budapesten a Corvin Sétányon és a Duna Plaza környékén árulnak áprilistól olyan társasházakat, melynek minden lakása egyedi, okos megoldásokkal rendelkezik.


 

Szinte mindent lehet mobilról vezérelni már bennük a bejárati ajtótól kezdve a világítási, a fűtési rendszeren és az elektromos az okos konnektorokkal felvértezett erősáramú rendszeren át a szórakoztatóelektronikáig. A lakások távolról vezérelhetők, az elsődleges cél az energiatakarékosság mellett az egyszerű működtetés volt. Egyetlen feltétel kötelező, a lakás állandó internetkapcsolatának a biztosítása, ez felel az IoT eszközök működéséért és a távfelügyeletért is egyben.

Nem titkolt cél az ilyen okos ingatlanok építésekor, hogy a bérbeadás céljainak is megfeleljen a mobilappos a távvezérlés. A mostanában a belvárosban divatos short-stay bérbeadás esetén a tulajdonosnak nem kell a vendégek érkezésekor az okos lakásban tartózkodnia, a megfelelő belépési jogosultságok megadása után kulcsként használhatják a mobilt az apartmanhoz, mindent automatizálhat a bérlő számára kívánalma szerint. Ezek nyilván ez az Airbnb felső kategóriás megoldásait jelentik a piacon.

Az intelligens otthonokhoz okos felszerelések is szükségeltetnek, erre már van magyar szakbolt is. Itt a központi vezérlőegységtől, a kezdőcsomagoktól kezdve az intelligens zárakig és a vezérelhető fényforrásokig bezárólag minden kortárs okos termék megtalálható. Az okos megoldás ugyanis eleve feltételezi, hogy az folyamatosan, Lego-szerűen bővíthető, a tulajdonosai fejlesztik majd otthonaikat. Egy okosotthon hosszú távú befektetés, hiszen nemcsak a távoli irányítás miatt és az automatizálható mindennapi folyamatok végett értékes, hanem jelentős mértékben csökkenti a rezsiszámlát is.

Végfelhasználó, mint tesztlabor

A Dolgok Internete háromféle módon tud forradalmat hozni: a működési költségek csökkentésével, a produktivitás növelésével, és új piacok, új termékek ígéretével. A világ kormányzati szervezeteinek is érdeke a vékony IoT működtetési struktúra kiépítése, és polgárai életminőségének javítása az okos városok és más Dolgok Internetén alapuló társadalmi és ipari megoldásokkal – ők lehetnek az IoT-forradalom második nagy nyertesei. A hétköznapi emberek a fogyasztási lánc végén állnak ugyan, náluk halmozódik fel a legtöbb okos eszköz, ők költenek majd a következő években a legtöbbet azokra az eszközökre, amelyek ténylegesen növelik az életminőségüket. Tulajdonképpen ők tesztelik le előre az ipari és társadalmi okos megoldásokat a saját kis közösségeikben.

 

Az okos városok eljövetele

Sokat beszélnek a Dolgok Internete forradalom kapcsán az okos városokról, mindenütt okoseszközök vesznek körbe majd minket 2020-ra. Mindennek alapvető feltétele, hogy az állampolgároknak is digitálisan írástudókká kell válniuk. Számos ilyen projekt indult már el, mert kiderült, hogy nem elég a technológiát beépíteni a városba, ha a lakói nincsenek felkészülve. Gondosan, összehangoltan lehet megtervezni és lefolytatni a városok „okosítását”, hogy körülbelül azonos intelligenciájúak legyenek a lakosok és a lakóhelyük. Meglepő is lehet, hogy azoknak a lakosoknak a „digitalizálása”, akik nem születtek bele az internet korszakába, mekkora költségeket jelenthet.

Mindenképpen figyelembe kell venni a városlakók a digitalizálódásra való hajlandóságát, amely régiónként – kultúránként – erősen különböző lehet. Érzékeny egyensúlyt kell kialakítani a technológiai szereplők „push” jellegű törekvése és a városlakók „pull” jellegű befogadókészsége között, hogy az okos város ne csak up to date, hanem élhető is legyen.