Trendfigyelő

12_news.microsoft.com.jpg
Forrás: ITB
Gigafelvásárlások sorsa

Milliárd dollárok, semmire

Kisebb sokként érte az IT-szakmát, mikor a Microsoft bejelentette, hogy 26,2 milliárd dollárért megvásárolta a LinkedIn szakmai közösségi portált. A gigabevásárlások ritkák az IT-szektorban, és a múlt tanulságai azt mutatják, nem mindig érik meg a pénzüket.

A Microsoft legambiciózusabb megmozdulásának nevezte a The New York Times a nyár eleji bejelentést, miszerint a vállalati területen erős megoldásszállító 26,2 milliárd dollár készpénzért megvásárolja a 400 milliós felhasználóval bíró szakmai közösségi portált, a LinkedIn-t. Vagyis felhasználónként 65,5 dollárért. De ha csak a havonta egyszer aktív felhasználókkal számolunk, akkor már 220 dollárt ért egy felhasználó.

A szinergiák könnyen érthetők: a Microsoft vállalati megoldásokat értékesít, vállalatoknak, és ugyanezen vállalatok a LinkedIn szakmai közösségi portálon keresik a megfelelő szakembert, vagy fordítva, a szakemberek keresik a számukra megfelelő céget. A két cég is egymásnak megfelelő időpontban talált egymásra: Satya Nadella végleg és teljesen szakítani akar a korábban PC üzletágáról ismert, Steve Ballmer vezette Microsofttal, és a felhő alapú szolgáltatásokban látja a jövőt. Ehhez a felhőhöz pedig a szakmai portál, a LinkedIn is hozzátartozik. A LinkedIn egy ideje veszteséges, a tavalyi eredmények ismertetésekor 40 százalékkal csökkent a cég tőzsdei értéke. Kevésbé ismert tény, hogy a LinkedIn alkalmazottait részvényekben is fizeti, így az is félő volt, hogy a nagy értékcsökkenés miatt a tehetséges alkalmazottak elszivárognak.

A Microsoftnak van honnan vásárolnia: 100 milliárd dollárnyi készpénzzel és rövidtávú befektetéssel rendelkezik, így ezeket szívesebben kamatoztatja új, stratégiailag fontos cégekben, mintsem a párna alatt tartsa. A Microsoft így is sokkal kevesebbet fizet a LinkedIn-ért, mintha tavaly ősszel vásárolta volna meg: akkor a közösségi oldal részvényei 260 dollárnál álltak, most 196 dollárt adott egy részvényért (a tőzsdén 131 dollár körül cseréltek gazdát a papírok).

 

Egy kudarc

A Microsoft korábban is vásárolt milliárdos értékben cégeket, ám néha veszteségként kellett leírnia a milliárdos költekezést. A Nokia 2013-ban 7,6 milliárd dollárért került a redmonti óriáshoz, a két cég már korábban, 2011-ben szorosabbra fűzte az együttműködést azzal, hogy a Windows mobil operációs rendszer Nokiákon futott. Egyébként könnyű volt megegyezni a vásárlásról, hiszen a valaha szebb időket is megélt Nokiát akkor az a Stephen Elop vezette (első nem-finn vezetőként), aki korábban a Microsoftnál dolgozott.

No, de a lényeg, hogy Steve Ballmer és az igazgatótanács is fantáziát láttak a tervben – talán azt gondolhatták, hogy az Apple mintájára, ha egy kézben van a hardver és szoftvergyártás, sikeres terméket tudnak a piacra dobni. A Windows mobiltelefonokon akkor is már csak a harmadik szereplő volt a piacon, a Nokia is lefelé tartó spirálba keveredett. A kudarcot azonban borítékolta, hogy a fejlesztők a sokkal több hasznot ígérő Android és iOS operációs rendszert részesítették előnyben, még akkor is, ha a Microsoft fizetett nekik, hogy legyenek alkalmazások.

Milliárdos felvásárlás – forintban

A magyar piacra nem jellemzőek a felvásárlások, illetve gyakran nem publikusak a tranzakciók, miután kevés a jelentési kötelezettséggel rendelkező tőzsdei cég közöttük. Egy felvásárlásra azonban mindenki emlékezhet, a kifizetett összeg nagysága miatt is. A Magyar Telekom 2006-ban vásárolta meg közel egymilliárd forintért az iWiW-et, vagyis az akkori magyar Facebookot. Az iWiW 2002-ben indult és hosszú ideig csak meghívás alapján lehetett az oldalhoz csatlakozni. A megvásárlás pillanatában 640 ezer felhasználóval és 35 millió kapcsolattal a negyedik leglátogatottabb magyar weboldal volt. A felvásárlás jót tett az oldal látogatottságának és a felhasználók száma is látványosan növekedett, 4,7 millióan regisztráltak az oldalra, ami szinte mindenkit jelentett a magyar internetezők körében. A Facebook azonban komoly elszívó erőnek bizonyult, 2010 környékén az emberek tömegesen vándoroltak át az amerikai közösségi oldalra. Arról, hogy az iWiW 2014 júniusában végleg bezár, az emberek többsége már nem az oldalra bejelentkezve, hanem a napi hírekből, esetleg a Facebook hírfolyamból értesült. Az üzemeltetők búcsúzásképp lehetőséget biztosítottak arra, hogy időkapszulába mentsük az adatainkat.

De hogy a sikerekről se feledkezzünk el: 2014-ben a miskolci alapítású IND cégcsoportot a londoni székhelyű, digitális banki szolgáltatásokat nyújtó Misys vásárolta fel, nyilvánosságra nem hozott összegért. A gazdasági szaksajtó számításai szerint a vételár meghaladhatta a 18 milliárd forintot is. A 4500 főt foglalkoztató londoni cégnél az IND egy részleg lett, amely a digitális csatornákért felelt. A két cég már korábbról szorosra fűzte az együttműködést, a Misys a IND banki front end megoldásait értékesítette a nemzetközi piacon. A felvásárlás után egy évvel egy budapesti sajtóbeszélgetésen mindkét fél sikeresnek minősítette a felvásárlást, beszámolóik szerint kilenc hónap alatt teljesítették az éves tervet.

A Ustream idei felvásárlása sem volt előzményektől mentes. Az IBM és a UStream 2014-ben fűzte szorosabbra az együttműködést: a magyar múltú cég volt az egyetlen videószolgáltatás, amely bekerült az amerikai vállalat akkor indult felhőmegoldás-piacterébe. Még ugyanabban az évben bejelentették, hogy a UStream technológiáját használják az IBM nyílt, felhőalapú fejlesztő platformjában, a Bluemixben. A felvásárlási ár ebben az esetben sem volt nyilvános, a piaci pletykák 36-40 milliárd forintos összegről szóltak.

Az felvásárlás kapcsán kiadott sajtóközleményben az IBM azt nem titkolta, hogy az élő videófolyam-szolgáltatást nyújtó cég miért fontos neki. A társaság ezzel a lépéssel tovább erősíti felhőalapú megoldásportfólióját, sőt a UStream fontos része lesz az újonnan alakult IBM Cloud Video Services üzletágnak. Ez a részleg az amerikai vállalat kutatás-fejlesztési laborjaiból és a stratégiai felvásárlásokból származó eszközöket ötvözi.

 

Az, hogy pontosan ki járt jól a vásárlással, még mindig nem tiszta. A Nokia végre megszabadult attól az üzletágtól, amelyben már nem láttak fantáziát, és a vállalati szegmensre, a szabadalmakra, a Here Maps alkalmazásra tudtak összpontosítani (ezt is eladták aztán a BMW, Audi és Daimler vezette cégnek 3,1 milliárd dollárért). A Microsoftnál felcsillant a remény, hogy a Windows telefonok sikeresek lehetnek, de nem lettek. Ezt később el is ismerték csendben, amikor veszteségként simán leírták a Nokia vásárlás összegét. Stephen Elop azonban biztosan jól járt, hiszen 25 millió dolláros bónusszal távozott 2014-ben a Nokiától, miközben a dolgozóknak nem fizettek semmit. És jól járt az IT-ipar is, mert tapasztalt, képzett informatikusok, mérnökök tömkelegét szabadították fel. A Microsoft idén májusban látott valami pénzt a Nokia vásárlásból. A Foxconn és egy befektetői csoport ugyanis megvásárolta tőle 350 millió dollárért az olcsó telefonok gyártásával foglakozó gyárat, és vele együtt a nevet is használhatja. Vagyis láthatunk még Nokia telefont.

 

Egy siker

Több tulajdonosváltáson ment keresztül a Skype is, míg a Microsofthoz jutott. A svéd és észt fejlesztésű Skype-ot két évvel megalapítása után, 2005-ben vásárolta meg az eBay 2,5 milliárd dollárért. Az eBay elképzelése szerint az online videós csevegő eszközt az eladók és vásárlók közötti kommunikáció elősegítésére használták volna. Annak rendje és módja szerint az aukciós oldal szerves részévé vált, ám szinte senki sem használta. Kiderült, ismeretlenekkel jobban kommunikálunk távolságtartóbb eszközökkel, például webes fórumon vagy e-mailben. Az eBay ezt beismerve jobbnak gondolta, ha megválik a Skype-tól. Első körben egy kanadai nyugdíjalap vásárolta meg a Skype 65 százalékát 1,9 milliárd dollárért 2009-ben, majd két évvel később a Microsoft birtokába került 8,5 milliárd dollárért. Úgy tűnik, itt révbe került, hiszen Skype-ra cserélték a Windows Live Messengert és a vállalati környezetben ismert Lynch üzenetküldőket, az Office 365 csomaghoz pedig 60 percnyi ingyen Skype beszélgetésnyi időt csomagoltak (vonalas számokra használható).


 

Egy döntetlen

Az eBay a PayPal felvásárlásával sem járt túlzottan jól, de a kudarc sem igazán egyértelmű. A PayPalnak sokkal nagyobb szükséges volt az eBayre, mint az eBaynek PayPalra a felvásárlás előtt. Az eBaynek akkoriban már volt saját peer-to-peer fizetési megoldása, az eBay Payments, melyhez a Billboard 1999-es megvásárlásakor jutott hozzá. Azonban a felhasználók valamiért a PayPalt részesítették előnyben, minden negyedik aukción a segítségével fizettek. Ezt a PayPal is érezte: felvásárlása előtt a tranzakciók kétharmada az eBayen keresztül valósult meg, így ha elvesztette volna ennek a fontos csatornának csak a felét, akkor bezárhatta volna a kapuját. Nem így történt: 2002-ben 1,5 milliárd dollárért megvásárolta őt az eBay.

Az eBay ezzel meghajolt a felhasználók akarata előtt, és a saját fizetési megoldását a karácsonyi vásárlás lecsengése után meg is szüntette. A PayPal pedig erős szövetségest tudhatott maga mögött, aki átsegítette az akkori jogi bizonytalanságokon. A PayPal ugyanis nemcsak az eBay felhasználói, hanem az online fogadási szájtok kedvenc fizetőeszköze is volt, a bevétel 10-15 százaléka származott az akkor még nem szabályozott, kétes területről. Az Amerikai Egyesült Államok egyes tagországaiban a PayPal működését is szabálytalannak tartották, és számos jogi csatározás várt az akkor még gyenge cégre.

A PayPal három fronton is erősödött a felvásárlás nyomán: a meglévő eBay felhasználók nagy részét saját felhasználóvá tette külön meggyőzés vagy marketingköltség nélkül. Az eBay tranzakciókból származó adatokkal megerősítette saját üzletét, és az eBay tőkéjét felhasználva stratégiai befektetéseket tudott tenni.

2014-ben a részvényesek nyomására úgy döntöttek, érdemesebb, ha a két cég külön folytatja az útját. A PayPal eBay függősége is csökkent, csupán a tranzakciók egyharmada származott már akkoriban tőle. Az üzleti környezet is jelentősen megváltozott, fintech cégek sora jelent meg a piacon, az Apple Pay agresszíven terjeszkedett és stratégiai szövetséget kötött a PayPal riválisával, a Stripe-pal. A kínai online kereskedő óriás, az Alibaba tőzsdére ment, majd a saját fizetési rendszerét a Stripe-hoz kötötték. Vagyis a verseny ezen a pénzügyi piacon igen csak erőteljessé vált.