Trendfigyelő

19_Kaszas_Zoltan_2014_580px
Forrás: ITB
Már sejtik, hogy kelleni fog

Lefordítani a technológiát az ügyfelek nyelvére

Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a nagyvállalatok is az Internet of Things (IoT) felé, bár az igazi áttörés még várat magára. Az IoT ereje, és újdonsága akkor lesz kézzelfogható, ha az egymással kommunikáló eszközök mennyisége elér egy kritikus szintet, és a szenzorok tömegessé válásával, a hálózatba kapcsolt eszközök elszaporodásával új, komplex ökoszisztéma jön létre. Kaszás Zoltánnal, a T-Systems Magyarország infokommunikációs megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

– Ha gépek közötti kommunikációról beszélünk, általában az M2M technológiát szoktuk emlegetni, de egyre többet hallani az IoT-ről is. Ön miben látja a különbségeket?

– Az M2M vagyis a gép-gép közötti kommunikáció alatt szenzorokról, minimális adatmennyiséget forgalmazó, a kommunikációt a SIM-kártyákon keresztül bonyolító eszközökről beszélünk, amelyek valamilyen egyszerű tulajdonság mérését, érzékelését végzik. Az IoT azonban ennél jóval többet jelent. Az IoT egyik alappillére ugyan az M2M technológia, de annak egy kiterjesztett, magasabb hozzáadott értéket jelentő szintje. Az IoT az adatok továbbításán túl magába foglalja az adatokra épülő analitikai megoldásokat is. Ha viszont nem szigorúan technológiai oldalról kellene jellemeznem, leginkább azt mondanám, hogy szinte mindent bele lehet érteni, ezért maga az IoT inkább egy életérzés, egy koncepció, amely valóban segít új perspektívából látni a világot, észrevenni az újszerű megoldásokat és válaszokat találni a diszruptív világban.

– Milyen IoT-ra alapuló megoldásokkal találkozhatunk akár a mindennapokban?

– Az új technológiák gyakran észrevétlenül szivárognak be az életünkbe, használjuk ugyan őket, de nem vagyunk tisztában azzal, hogyan is működnek. Elég csak a Budapesten már az utcaképhez tartozó Futárra vagy Bubira gondolni. Mind a kettő szenzorokra, valós idejű adatok továbbítására épül. De IoT alapúak az intézmények kontrollált működését segítő energiamenedzsment, smart metering rendszerek is, amely előtt úgy véljük, nagy jövő áll.

– Melyek azok a területek, ahol a legjobban tudnak a cégek profitálni az IoT nyújtotta előnyökből?

– Ahol használnak gépeket, gépsorokat, ott egy kisebb hiba vagy leállás is nagy veszteséget, kiesést okoz. A gépekre szerelt szenzorokkal már a meghibásodás előtt ki lehet szűrni a kezdődő hibás működést, elhasználódást, vagyis meg lehet előzni egy kiesést. A szenzoradatok elemzésével pedig a javításokat, cseréket ütemezni lehet, így a nem várt leállások kiküszöbölhetők, a karbantartások célzottabban időzíthetők. Az ipari termelés, gyártás egyértelműen IoT-kompatibilis, de olyan területeket is képes teljesen új szinten kezelni az IoT, mint például az agrárium, ahol a földekre vagy eszközökre helyezett érzékelőkből korábban soha nem látott mennyiségű hasznosítható adat keletkezik, amelyek feldolgozása többek között hozzájárul a munkafolyamatok megfelelő időzítéséhez.

– Mit jelent, hogy a T-Systems Magyarország IoT-integrátorként határozza meg önmagát?

– Ez elsősorban azt jelenti, hogy arra törekszünk: az IoT-ból származó üzleti előnyöket lefordítsuk ügyfeleink számára. Ez azért sem könnyű, mert gyakran olyan folyamatokat lehet hatékonyabbá tenni, vagy olyan problémákat lehet kezelni, amelyeket nem is éreznek jelenleg problémának, és ezért egy teljesen új gondolkodásmódnak kell megágyaznunk. Nem félünk ettől a kihívástól, hiszen minden adott, hogy vezető IoT-integrátorok legyünk: egyrészt teljes egészében integrálni tudjuk IoT-megoldásainkat az adott vállalat termelési rendszeréhez, másrészt transzformációs partnerként a szenzorokkal ellátott eszközökből begyűjtött adatokra olyan megoldásokat tudunk építeni, amelyek révén ügyfeleinket jó üzleti döntésekhez tudjuk hozzásegíteni. Mindezek mellett az sem elhanyagolható, hogy IoT-rendszereinket felügyelten és biztonságosan tudjuk üzemeltetni.