Trendfigyelő

20_cloud_3.jpg
Forrás: ITB
Nem nagyon nehéz elrontani az áttérést

Felhőcsapdák

Sok cég elhanyagolja felhőszervere folyamatos monitorozását, pedig rengeteg pénzt veszíthetnek, ha nem kísérik alapos figyelemmel a használatát.

2013-ban 45,7, 2014-ben 59,5 milliárd dollárt költöttek világszerte a felhőszámítások menedzselésére. Ha marad ez a növekedési ütem, 2017-ben a jelenleginél 23 százalékkal több kiadás várható.

A felhőbe költözés komoly pénzügyi befektetés, az it-költségvetés teljes felülvizsgálatával jár. Persze, nem mindegy, hogy helyszíni (on-premises), hibrid vagy teljes „áthurcolkodás” mellett döntünk.

 

Kezdő diákok tanulópénze

Igyekeznek árnyalni azt a közvélekedést a szakértők, hogy a felhőszámítás mindig gazdaságosabb, mint a hagyományos alternatívák. Ez még akkor sem mindig igaz, ha „minden felhőszolgáltatás nagypapájától”, az Amazontól vásárolunk. Például 8 magot és 30 GB memóriát használunk, a felhőmegoldás drágább egy szintén 8 magos, 32 GB-os, hagyományos szervernél, ha a kapacitás 37 százalékánál többet használjuk havonta.

A nagyobb számítási kapacitás reményében egyre több vállalat választja a felhő mindhárom változatát, és gyakran tapasztalják, hogy komoly anyagiak mennek kárba a nem, nem eléggé vagy nem szakszerűen használt szolgáltatások miatt. Több költségnövelő hibát vétenek, ráadásul általában ugyanazokat: túl sok számítási kapacitást rendelnek, az üres órákra elfelejtik leállítani a szoftvereket (nem jól ütemezik az erőforrás-foglalást), nem élnek az üres számítási ciklusokat monitorozó eszközökkel, vagy egyszerűen mindent a programozókra hagynak, Pedig ők esetleg úgy dolgoznak, mintha a ciklusok ingyenesek lennének.

Egy felhőfelügyeleti szoftvereket kínáló cég vezetője szerint a felhőszoftverek mintegy 60 százalékát kellene racionalizálni vagy egyszerűen fel kellene számolni, mert túl sokat vásároltak belőlük. Tudhatja, mert az ilyen szoftverek tevékenységét monitorozó és kezelő megoldásokat is kínál. Így válhat egy jónak tűnő üzleti döntés elhibázott lépéssé.

„A nyilvános felhő akkor fenomenális, ha a rugalmasságára van szükségünk. Ha viszont nincs szükség rá, és folyamatosan egy halom munkát kell abszolválnunk, akkor sokkal jobbak és olcsóbbak a házon belüli megoldások. A nyilvános felhő hosszú távon nem elég hatékony”, nyilatkozta Eric Frenkiel, egy bigdata-szolgáltató, a szilícium-völgyi MemSQL vezetője.

 

Vállalati felhő és a hideg zuhany

Egyes cégek szerencsére okultak az alaposan megfizetett tanulópénzből, és ma már közelebbről követik dolgozóik „fogyasztását”. Találtak módot a nyilvános felhőben futó alkalmazások automatikus leállítására olyankor, amikor azok tétlenkednek. Az online streamingmédia-szolgáltató Netflix az egyik legjobb példa: a rendszert munkaidő után automatikusan leállító szoftvert fejlesztettek. A szoftver azt is előrejelzi, hogy mikor kell újra aktiválódnia.


Egy másik, sajátos Netflix alkalmazás régiónként és-vagy szolgáltatásonként követi nyomon és listázza a felhőben igénybe vett erőforrásokat. „Ha olyan alkalmazásokat fejlesztünk, amelyek azt feltételezik, hogy a gépek efemerek, és perceken vagy akár másodperceken belül helyettesíthetők, akkor előbb-utóbb kidolgozunk valamilyen költségtudatos alkalmazást. A gyorsaság és a mozgékonyság optimalizálása a jelenlegi vállalati informatika nagy kihívása”, jelentette ki Adrian Cockcroft, a Netflix korábbi felhőtervezője.

A negatív tapasztalatokból tanult Mark Field, a Thermo Fisher információtechnológiai vállalat vezetője. Rendszeresen ellenőrzi az igénybe vett felhőszolgáltatásokat, figyeli a heti kifizetéseket, és ezekből von le következtetéseket a kihasználatlan, vagy az olyan szerverekkel kapcsolatban, amelyek akkor is futnak, amikor senki nem használja őket. Azt követően döntött így, miután látta, hogy mérnökei hétvégéken is a rendszerre hagyják a számítási feladatokat. Mintha valaki egész hétvégén folyatná a céges öltözőben a zuhanyt. Aztán jöttek a számlák…

 

Fekete felhők

Kezdetben volt a byod. Lehet, hogy erre nem lesz betűszó, de manapság egy publikus felhőszolgáltatást igénybe venni nem sokkal nehezebb, mint bankkártyával fizetni a boltban. Vagyis, ha egy részlegnek hiányzik valami a vállalati saját és-vagy hibrid felhőből, és a szervezet lassan reagál az igényre, akkor bizony előfordulhat, hogy a részleg költségvetése és felhőinfrastruktúrája egy új tétellel gazdagodik. Ha az akció beválik, akkor folytatják a viszonyt. Ezt a jelenséget is az árnyék- (shadow-) it körébe sorolják, és addig nem is okoz gondot, amíg valami baj nem történik.

Mi lehet a baj? Alapvetően adatszivárgás. Vagy a partizánszolgáltató lazább sávszélesség- vagy rendelkezésre állási feltételeket vállalt, mint a „rendes”, céges irányelvek. Az adatforgalom megfigyelésével kiszűrhetők az ilyen árnyéktevékenységek, de kell egy rossz tapasztalat ahhoz, hogy a figyelem erre is kiterjedjen.

Kézenfekvőnek tűnnek a megoldások, sokan mégis csak későn jönnek rájuk, de ez a jobbik eset, mert az igen gyakori rosszabbikban változatlanul túlköltekeznek.