Gyorsan nő a drónok száma világszerte, a gazdaság egyre több területén vetik be ezeket az eszközöket már Magyarországon is. A szabályozási környezet ugyanakkor lemaradt a fejlődéstől, itthon üzleti célra nehéz jogkövető módon használni őket.
Az év végére 2,5 millió, 2020-ra pedig akár hétmillió drón is röpködhet az Egyesült Államokban a Szövetségi Légügyi Felügyelet (Federal Aviation Administration) becslése szerint. Ezek a számok azt mutatják, hogy a következő években ugrásszerű fejlődés várható ezen a területen, és miközben a gazdaság egyre több szegmensében jelennek meg ezek a berendezések, a velük kapcsolatos problémák száma is gyorsan nő. A múlt évben csak az Egyesült Államokban több mint 700 esetben veszélyeztették a légi forgalmat a pilóta nélküli légi járművek, ami háromszorosa a korábbi hasonló incidenseknek. Néhány hete pedig a gyanú szerint a briteknél ütközött egy drón egy repülőgéppel.
Az eredetileg katonai alkalmazásra kifejlesztett – és ilyen célra továbbra is használt – eszközök az utóbbi tíz évben kezdtek megjelenni a hétköznapokban, és ahogy az áruk csökken, valamint a tudásuk nő, egyre több magánszemély és vállalkozás vet be drónokat.
Drónokkal hatékonyabb
Magyarországon üzleti célból mozgó- és állókép készítésre, térképészeti, térinformatikai célokra, valamint építészeti tervezésnél használják leggyakrabban a drónokat – mondta el érdeklődésünkre Neuwald Tivadar, a Drónpilóták Országos Egyesületének alelnöke, az ATN vezetője. „Esküvők, rendezvények szabadtéri rögzítése, promóciós videók, reklámfilmek, videóklipek készítése, autó- és motorversenyek felvétele – ezek tartoznak a leggyakoribb alkalmazási területek közé. De különleges építmények bemutatásánál is alkalmaznak drónokat” – számolt be a tapasztalatokról. Az ilyen eszközökkel gyakorlatilag forradalmasítható a térképészet is, lényegesen könnyebben és hatékonyabban lehet információkat gyűjteni.
A szakember közlése szerint több olyan terület is van, ahol még csak most ismerkednek a drónok alkalmazási lehetőségeivel. Az egyik ilyen a bányászat, a külszíni kitermelésnél a kinyerhető nyersanyag mennyiségének megállapítására kiváló megoldást jelentenek a drónok. Ígéretes alkalmazási terület a szállítmányozás, azonban az ezen a területen zajló kísérletek – például az Amazon próbálkozása a megrendelt csomagok drónnal történő házhoz szállítására – még korai stádiumban vannak, és számos kihívást kell leküzdeni. „A szállítási célú alkalmazás kifejezetten az autonóm drónok irányába viszi el a fejlesztést. Ez azt jelenti, hogy olyan mesterséges intelligenciát kell beépíteni, amely emberi beavatkozás nélkül képes eljuttatni az eszközöket a megfelelő GPS koordinátákra, és fel kell készíteni a váratlan események, például a GPS jel elvesztése, az ütközésgátló rendszer meghibásodása kezelésére is. Úgy vélem, hogy a drónok nem jelentenek varázsszert a szállítmányozási problémák megoldására, viszont lehetőséget kínálnak az optimalizálásra. Ugyanakkor számos biztonsági kérdést kell még megválaszolni, így 1-2 évet még biztosan várni kell arra, hogy nagyobb mennyiségben bevethetők legyenek erre a célra” – közölte Neuwald Tivadar.
A méhek, a kísérletező britek és a
filmsztár esete |
|---|
A drónokat is – ahogyan sok más, ma már a mindennapi élet részévé vált innovációt – a hadviselésnek köszönhetjük, hiszen először a katonaságnál merült fel a gondolat, hogy pilóta nélküli repülőket vessenek be. Az ilyen eszközökre ma legszélesebb körben használt drón (angolul drone) kifejezést a brit Királyi Haditengerészet (Royal Navy) egy kísérletének, és az amerikai tiszteletadásának köszönhetjük. A britek 1935-ben egy Queen Bee, vagyis Méhkirálynő elnevezésű repülőgépet alakítottak át távirányításúvá, kiképzési feladatokra. A gép bemutatóján egy amerikai admirális is részt vett, akinek annyira megtetszett a koncepció, hogy utasította beosztottjait saját eszköz elkészítésére. Az amerikaiak által fejlesztett távirányítású rendszert a brit kísérletnek történő tiszteletnyilvánításul nevezték el drone-nak, amely egyrészt döngicsél, zümmög jelentéssel is bír, másrészt a méheknél a méhkirálynő megtermékenyítéséért felelős heréket is így hívják angolul. A drónok korai történetének meghatározó alakja volt Reginald Denny, aki némafilmek elismert sztárja, amatőr bokszbajnok, veterán első világháborús lövész és nagy modellező is volt. Az általa alapított Radioplane nevű cég a második világháborúban közel 15 ezer drónt szállított az Egyesült Államok hadseregének. A vállalkozás egyik érdekessége, hogy egy ideig összeszerelőként náluk dolgozott Marilyn Monroe is. |
Bár egyelőre nem jellemző az ilyen jellegű hasznosításuk, a drónok a vagyonvédelemben is hatékony eszközök lehetnek. A megfelelő infrakamerával felszerelt járművek ugyanis akár egy családi ház környezetét, akár egy céges telephelyet, vagy egy hatalmas raktárépületet is folyamatosan ellenőrizhetnek. Ha incidenst észlelnek – például tűz keletkezik egy raktárban, vagy a hőkép alapján emberi behatolást fedeznek fel – riaszthatják a biztonsági személyzetet, vagy éppen a ház tulajdonosát.
Új területen hódítanak
Magyarországon mostanában kezd egyre inkább elterjedni a drónok alkalmazása a mezőgazdaságban, ahol különleges kamerák segítségével a termény minőségét, mennyiségét ellenőrizhetik, vagy a növényvédelemhez, irányított öntözéshez, tápanyag utánpótláshoz gyűjthetnek információkat segítségükkel. „A lokális beavatkozást költséghatékony módon lehetővé tevő eszközökről van szó, és nem kell a drága megoldásnak számító helikoptereket használni” – tette hozzá a Drónpilóták Országos Egyesületének alelnöke.
Az elmúlt 4-5 évben rengeteget fejlődtek a drónok a vezérlés, a megbízhatóság és a beépített funkciók szempontjából egyaránt, azonban nagyon hiányoznak a hosszú üzemidőt biztosító akkumulátorok – számolt be a tapasztalatokról Láng Vince, az AgriDron ügyvezető igazgatója. A 2013-ban alakult, mezőgazdasági szaktanácsadással, talajvédelemmel foglalkozó vállalkozás távérzékelési technológiákat használ munkája során. Elsősorban műholdas megoldásokat, azonban ahogy olcsóvá vált a dróntechnológia, ezeket az eszközöket is bevetették, és a hagyományos fényképezés mellett infravörös közeli csatornában is készítenek képeket. Így többek között a talaj víz- és tápanyag-ellátottságát, a kórokozók, baktériumok jelenlétét tudják felmérni, de a vadkár feltérképezése is igen egyszerű ezzel a módszerrel.
A drónok mezőgazdaságban történő alkalmazásának egyik gátja, hogy ma még viszonylag kevesen vannak azok a gazdák, akik rendelkeznek műtrágya vagy vegyszer precíziós kijuttatására szolgáló gépparkkal. Ennek ellenére folyamatosan nő az igény az ilyen eszközökkel nyújtott szolgáltatásokra, igaz a szabályozási környezet sem könnyíti meg a vállalkozások munkáját. Az AgriDron vezetőjének közlése szerint ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint 30 nappal előre be kell jelenteni a repüléseket, azonban ennyi időre előre nem lehet kiszámítani a meteorológiai viszonyokat, és erős szélben, vagy intenzív esőben nem tudnak repülni a drónok.
Nehéz a jogkövető magatartás
A tévhitek ellenére nehéz teljesen legálisan drónt reptetni, a legtöbb használat ma inkább a szürke vagy tiltott zónába sorolható – mutatott rá Mester Máté ügyvéd, az Explico vezető tanácsadója. Az alkalmazandó szabályok egy része az általános légi közlekedésből ered, míg másik része hatósági gyakorlatként jelentkezik. Jelenleg Magyarországon a drónok légi járműveknek minősülnek, melyek üzemeltetőinek általános engedély kell a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Légügyi Hivatalától. Emellett minden alkalommal eseti légtérhasználati engedélyre is szükség van, amit ráadásul 30 nappal előre kell igényelni. Az engedély kiadásához a kezelőnek legalább 50 órás repülési gyakorlattal kell rendelkeznie, de az például nem világos, hogy ez mit jelent és hol lehet legálisan megszerezni – mondta el Mester Máté. Elvileg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen létezik drónkezelő-tanfolyam, de ez elsősorban elméleti képzés, és nem érhető el bárki számára. Tehát, ha valaki ma engedély nélkül drónt reptet, az hasonló ahhoz, mintha repülőt vezetne képesítés nélkül. A szabályozásnak ehhez hasonló anomáliákat kell még tisztáznia. „A jelenlegi helyzet nem életszerű, és gyakorlatilag kizárja a jogkövető magatartást” – szögezte le az Explico vezető tanácsadója.
Szabályozásra készülnek
Pilóta nélküli légi járművekre használt
rövidítések:
|
|---|
RPV – Remotely Piloted Vehicle UAV – Unmanned Aerial Vehicle RPAS – Remotely Piloted Aircraft Systems UAS – Unmanned Aerial Systems |
A világon mindenhol az a fő kérdés, hogyan lehet a drónokat integrálni a légtérbe, ahol hagyományosan kialakult és erős szabályok vannak. A helyzet különlegességét az adja, hogy történelmi okokból a 150 kilogramm felszálló tömeg alatti légi járművek szabályozása jelenleg nemzeti hatáskörben van, azaz nincsen egységes nemzetközi iránymutatás. Így a technológia terjedésével párhuzamosan egyre több országban merül fel a külön drónszabályozás gondolata.
Szinte biztos, hogy a közeljövőben egy szabályozási hullámnak leszünk tanúi a területen, ami során a biztonság lesz a fókuszban – véli Mester Máté. „Mindenhol találunk majd valamilyen megoldást a felelősségbiztosításra, regisztrációra, lajstromozásra (azonosításra), képesítésre és a felhasználók tájékoztatására. Mindenhol lesznek repülési korlátok (magasság, látótávolság, tiltott zónák például reptér, nagyobb embertömeg közelében), beépített biztonsági funkciók és előírások. Követelménnyé válhat a megfelelő vezérlés és érzékelés, valamint a fizikai, informatikai támadások elleni védelem. Ezért a biztonságot szem előtt tartó állam és a professzionális felhasználók részéről is logikus igénynek tűnik valamilyen képesítés és szabályrendszer előírása is” – tette hozzá.
Az Egyesült Államokban például már idén teljes körű megoldás várható, az Európai Unió pedig szintén vizsgálja a külön szabályozás szükségességét. A teljes, határon átnyúló integrációt pedig 2024-2028 között tervezi megvalósítani az unió. Valamilyen formában van már drónszabályozás például az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban is.
Magyarországon is vannak kezdeményezések a jogi keretek megalkotására, de továbbra sincs a témában átfogó szabályozás. Fontos előrelépés volt például, amikor év elején a légi közlekedési törvény tisztázott pár fogalmat. „Egyes hírek szerint a teljes szabályozás ősztől várható. A Légügyi Hivatal a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és pár bevont szakmai szervezettel együtt évek óta dolgozik a szabályozáson. A cél, hogy a lehető legegyszerűbbé tegyék majd a drónok használatát, kezdetben gyors engedélyezési, majd később bejelentési eljárással. Várhatóan továbbra is szükség lesz felelősségbiztosításra is, de az online engedélykérésen, illetve bejelentésen kívül más követelmény nem lesz. Az engedélykérelemre a tervek szerint egynapos határidővel reagál a hatóság” – számolt be a fejleményekről Mester Máté.
