Az év végére 2,5 millió, 2020-ra pedig akár
hétmillió drón is röpködhet az Egyesült Államokban a Szövetségi Légügyi
Felügyelet (Federal Aviation Administration) becslése szerint. Ezek a számok
azt mutatják, hogy a következő években ugrásszerű fejlődés várható ezen a
területen, és miközben a gazdaság egyre több szegmensében jelennek meg ezek a
berendezések, a velük kapcsolatos problémák száma is gyorsan nő. A múlt évben
csak az Egyesült Államokban több mint 700 esetben veszélyeztették a légi
forgalmat a pilóta nélküli légi járművek, ami háromszorosa a korábbi hasonló
incidenseknek. Néhány hete pedig a gyanú szerint a briteknél ütközött egy drón
egy repülőgéppel.
Az eredetileg katonai alkalmazásra
kifejlesztett – és ilyen célra továbbra is használt – eszközök az utóbbi tíz
évben kezdtek megjelenni a hétköznapokban, és ahogy az áruk csökken, valamint
a
tudásuk nő, egyre több magánszemély és vállalkozás vet be drónokat.
Drónokkal hatékonyabb
Magyarországon üzleti célból mozgó- és
állókép készítésre, térképészeti, térinformatikai célokra, valamint építészeti
tervezésnél használják leggyakrabban a drónokat – mondta el érdeklődésünkre Neuwald
Tivadar, a Drónpilóták Országos Egyesületének alelnöke,
az ATN vezetője. „Esküvők, rendezvények szabadtéri rögzítése, promóciós videók,
reklámfilmek, videóklipek készítése, autó- és motorversenyek felvétele – ezek
tartoznak a leggyakoribb alkalmazási területek közé. De különleges építmények
bemutatásánál is alkalmaznak drónokat” – számolt be a tapasztalatokról. Az
ilyen eszközökkel gyakorlatilag forradalmasítható a térképészet is, lényegesen
könnyebben és hatékonyabban lehet információkat gyűjteni.
A szakember közlése szerint több olyan
terület is van, ahol még csak most ismerkednek a drónok alkalmazási
lehetőségeivel. Az egyik ilyen a bányászat, a külszíni kitermelésnél a
kinyerhető nyersanyag mennyiségének megállapítására kiváló megoldást jelentenek
a drónok. Ígéretes alkalmazási terület a szállítmányozás, azonban az ezen a
területen zajló kísérletek – például az Amazon próbálkozása a megrendelt
csomagok drónnal történő házhoz szállítására – még korai stádiumban vannak, és
számos kihívást kell leküzdeni. „A szállítási célú alkalmazás kifejezetten az
autonóm
drónok irányába viszi el a fejlesztést. Ez azt jelenti, hogy olyan mesterséges
intelligenciát kell beépíteni, amely emberi beavatkozás nélkül képes eljuttatni
az eszközöket a megfelelő GPS koordinátákra, és fel kell készíteni a váratlan
események, például a GPS jel elvesztése, az ütközésgátló rendszer meghibásodása
kezelésére is. Úgy vélem, hogy a drónok nem jelentenek varázsszert a
szállítmányozási problémák megoldására, viszont lehetőséget kínálnak az
optimalizálásra. Ugyanakkor számos biztonsági kérdést kell még megválaszolni,
így 1-2 évet még biztosan várni kell arra, hogy nagyobb mennyiségben bevethetők
legyenek erre a célra” – közölte Neuwald Tivadar.
A méhek, a kísérletező britek és a
filmsztár esete
|
---|
A drónokat is – ahogyan sok más, ma már a
mindennapi élet részévé vált innovációt – a hadviselésnek köszönhetjük, hiszen
először a katonaságnál merült fel a gondolat, hogy pilóta nélküli repülőket
vessenek be. Az ilyen eszközökre ma legszélesebb körben használt drón (angolul
drone) kifejezést a brit Királyi Haditengerészet (Royal Navy) egy kísérletének,
és az amerikai tiszteletadásának köszönhetjük. A britek 1935-ben egy Queen Bee,
vagyis Méhkirálynő elnevezésű repülőgépet alakítottak át távirányításúvá, kiképzési
feladatokra. A gép bemutatóján egy amerikai admirális is részt vett, akinek
annyira megtetszett a koncepció, hogy utasította beosztottjait saját eszköz
elkészítésére. Az amerikaiak által fejlesztett távirányítású rendszert a brit
kísérletnek történő tiszteletnyilvánításul nevezték el drone-nak, amely
egyrészt döngicsél, zümmög jelentéssel is bír, másrészt a méheknél a
méhkirálynő megtermékenyítéséért felelős heréket is így hívják angolul.
A drónok korai történetének meghatározó
alakja volt Reginald Denny, aki némafilmek elismert sztárja, amatőr
bokszbajnok, veterán első világháborús lövész és nagy modellező is volt. Az
általa alapított Radioplane nevű cég a második világháborúban közel 15 ezer
drónt szállított az Egyesült Államok hadseregének. A vállalkozás egyik
érdekessége, hogy egy ideig összeszerelőként náluk dolgozott Marilyn Monroe is. |
Bár egyelőre nem jellemző az ilyen jellegű
hasznosításuk, a drónok a vagyonvédelemben is hatékony eszközök lehetnek. A
megfelelő infrakamerával felszerelt járművek ugyanis akár egy családi ház
környezetét, akár egy céges telephelyet, vagy egy hatalmas raktárépületet is
folyamatosan ellenőrizhetnek. Ha incidenst észlelnek – például tűz keletkezik
egy
raktárban, vagy a hőkép alapján emberi behatolást fedeznek fel – riaszthatják
a
biztonsági személyzetet, vagy éppen a ház tulajdonosát.
Új területen hódítanak
Magyarországon mostanában kezd egyre inkább
elterjedni a drónok alkalmazása a mezőgazdaságban, ahol különleges kamerák
segítségével a termény minőségét, mennyiségét ellenőrizhetik, vagy a
növényvédelemhez, irányított öntözéshez, tápanyag utánpótláshoz gyűjthetnek
információkat segítségükkel. „A lokális beavatkozást költséghatékony módon
lehetővé tevő eszközökről van szó, és nem kell a drága megoldásnak számító
helikoptereket használni” – tette hozzá a Drónpilóták Országos Egyesületének
alelnöke.
Az elmúlt 4-5 évben rengeteget fejlődtek a
drónok a vezérlés, a megbízhatóság és a beépített funkciók szempontjából
egyaránt, azonban nagyon hiányoznak a hosszú üzemidőt biztosító akkumulátorok
–
számolt be a tapasztalatokról Láng Vince, az AgriDron ügyvezető igazgatója. A 2013-ban alakult, mezőgazdasági
szaktanácsadással, talajvédelemmel foglalkozó vállalkozás távérzékelési
technológiákat használ munkája során. Elsősorban műholdas megoldásokat, azonban
ahogy olcsóvá vált a dróntechnológia, ezeket az eszközöket is bevetették, és a
hagyományos fényképezés mellett infravörös közeli csatornában is készítenek képeket.
Így többek között a talaj víz- és tápanyag-ellátottságát, a kórokozók,
baktériumok jelenlétét tudják felmérni, de a vadkár feltérképezése is igen
egyszerű ezzel a módszerrel.
A drónok mezőgazdaságban történő
alkalmazásának egyik gátja, hogy ma még viszonylag kevesen vannak azok a
gazdák, akik rendelkeznek műtrágya vagy vegyszer precíziós kijuttatására
szolgáló gépparkkal. Ennek ellenére folyamatosan nő az igény az ilyen
eszközökkel nyújtott szolgáltatásokra, igaz a szabályozási környezet sem
könnyíti meg a vállalkozások munkáját. Az AgriDron vezetőjének közlése szerint
ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint 30 nappal előre be kell jelenteni a
repüléseket, azonban ennyi időre előre nem lehet kiszámítani a meteorológiai
viszonyokat, és erős szélben, vagy intenzív esőben nem tudnak repülni a drónok.
Nehéz a jogkövető magatartás
A tévhitek
ellenére nehéz teljesen legálisan drónt reptetni, a legtöbb használat ma inkább
a szürke vagy tiltott zónába sorolható – mutatott rá Mester Máté ügyvéd, az Explico vezető tanácsadója. Az alkalmazandó szabályok egy
része az általános légi közlekedésből ered, míg másik része hatósági
gyakorlatként jelentkezik. Jelenleg Magyarországon a drónok légi járműveknek
minősülnek, melyek üzemeltetőinek általános engedély kell a Nemzeti Közlekedési
Hatóság (NKH) Légügyi Hivatalától. Emellett minden alkalommal eseti
légtérhasználati engedélyre is szükség van, amit ráadásul 30 nappal előre kell
igényelni. Az engedély kiadásához a kezelőnek legalább 50 órás repülési gyakorlattal
kell rendelkeznie, de az például nem világos, hogy ez mit jelent és hol lehet
legálisan megszerezni – mondta el Mester Máté. Elvileg a Nemzeti Közszolgálati
Egyetemen létezik drónkezelő-tanfolyam, de ez elsősorban elméleti képzés, és
nem érhető el bárki számára. Tehát, ha valaki ma engedély nélkül drónt reptet,
az hasonló ahhoz, mintha repülőt vezetne képesítés nélkül. A szabályozásnak
ehhez hasonló anomáliákat kell még tisztáznia. „A jelenlegi helyzet nem
életszerű, és gyakorlatilag kizárja a jogkövető magatartást” – szögezte le az
Explico vezető tanácsadója.
Szabályozásra készülnek
Pilóta nélküli légi járművekre használt
rövidítések:
|
---|
RPV – Remotely Piloted Vehicle
UAV – Unmanned Aerial Vehicle
RPAS – Remotely Piloted Aircraft Systems
UAS – Unmanned Aerial Systems |
A világon mindenhol az a fő kérdés, hogyan
lehet a drónokat integrálni a légtérbe, ahol hagyományosan kialakult és erős
szabályok vannak. A helyzet különlegességét az adja, hogy történelmi okokból a
150 kilogramm felszálló tömeg alatti légi járművek szabályozása jelenleg
nemzeti hatáskörben van, azaz nincsen egységes nemzetközi iránymutatás. Így a
technológia terjedésével párhuzamosan egyre több országban merül fel a külön
drónszabályozás gondolata.
Szinte biztos, hogy a közeljövőben egy
szabályozási hullámnak leszünk tanúi a területen, ami során a biztonság lesz a
fókuszban – véli Mester Máté. „Mindenhol találunk majd valamilyen megoldást a
felelősségbiztosításra, regisztrációra, lajstromozásra (azonosításra),
képesítésre és a felhasználók tájékoztatására. Mindenhol lesznek repülési
korlátok (magasság, látótávolság, tiltott zónák például reptér, nagyobb
embertömeg közelében), beépített biztonsági funkciók és előírások. Követelménnyé
válhat a megfelelő vezérlés és érzékelés, valamint a fizikai, informatikai
támadások elleni védelem. Ezért a biztonságot szem előtt tartó állam és a
professzionális felhasználók részéről is logikus igénynek tűnik valamilyen
képesítés és szabályrendszer előírása is” – tette hozzá.
Az Egyesült Államokban például már idén
teljes körű megoldás várható, az Európai Unió pedig szintén vizsgálja a külön
szabályozás szükségességét. A teljes, határon átnyúló integrációt pedig
2024-2028 között tervezi megvalósítani az unió. Valamilyen formában van már
drónszabályozás például az Egyesült Királyságban, Németországban és
Franciaországban is.
Magyarországon
is vannak kezdeményezések a jogi keretek megalkotására, de továbbra sincs a
témában átfogó szabályozás. Fontos előrelépés volt például, amikor év elején a
légi közlekedési törvény tisztázott pár fogalmat. „Egyes hírek szerint a teljes
szabályozás ősztől várható. A Légügyi Hivatal a Nemzeti Fejlesztési
Minisztériummal és pár bevont szakmai szervezettel együtt évek óta dolgozik a
szabályozáson. A cél, hogy a lehető legegyszerűbbé tegyék majd a drónok
használatát, kezdetben gyors engedélyezési, majd később bejelentési eljárással.
Várhatóan továbbra is szükség lesz felelősségbiztosításra is, de az online engedélykérésen,
illetve bejelentésen kívül más követelmény nem lesz. Az engedélykérelemre a
tervek szerint egynapos határidővel reagál a hatóság” – számolt be a
fejleményekről Mester Máté.