Trendfigyelő

16_www.thenation.com.jpg
Forrás: ITB
Váratlan hatása lehet a kiskapuk bezárásának

Adóprésbe fognák a tech-cégeket

Élesedik az adóelkerülési trükkök elleni harc világszerte, amelyek éves szinten mintegy 240 milliárd dollárnyi adókiesést okoznak globálisan. Az EU az ATAP-pal (Anti-Tax Avoidance Package) és a „dupla ír” módszer felszámolásával üzent, itthon bírságolással vennék rá a közteherviselésre a nemzetközi nagyvállalatokat.

A Google-nak 130 millió fontot, vagyis valamivel több, mint 53 milliárd forintot ért az, hogy rendezze vitáját a brit adóhatósággal. Az ügy év eleji megegyezéses lezárása arra utal, hogy kezd hatni az a világszerte egyre érezhetőbb törekvés, hogy korlátozzák a nagy globális cégek adóelkerülését. Ugyanakkor valószínű, hogy a Google jól járt ezzel a megoldással, hiszen a fizetendő összeg jóval kisebb lehet, mint amennyit 2005 óta sikerült megspórolniuk a jogi kiskapuk kínálta lehetőségek kihasználásával. Hogy miért lehet ez így? Nos, 2013-ban 3,8 milliárd fontos bevétele volt a vállalatnak az Egyesült Királyságban, főként online hirdetésekből, ami után 20,4 millió fontnyi adót fizetett be, vagyis nagyjából a teljes összeg fél százalékát. Persze ehhez hozzá kell tenni, hogy a nyereség után fizetendő adó nyilvánvalóan kisebb, de figyelembe véve, hogy a múlt évben a cég teljes bevételének mintegy ötöde volt a profit, így 2013-ban az Egyesült Királyságban sem lehetett sokkal rosszabb ez az arány.

 

A dupla ír és a holland szendvics esete

Adódik a kérdés ezek után, hogy miért mondhatták mégis azt a Google képviselői a brit adóhatósággal kötött megállapodás után, hogy korábban is betartottak minden jogszabályt? Nos, a válaszban benne van az is, hogy miért érte az elmúlt években egyre több támadás a nagy technológiai cégeket. A Google esetében Írország, Hollandi és Bermuda jelentették a megoldás kulcsát, azonban a kémregénybe illően találó elnevezést – „dupla ír” és „holland szendvics” – kapott modell jó néhány nagy technológiai társaságnál, például az Apple-nél és az Amazonnál is visszaköszönt. A koncepció lényege, hogy egy adóparadicsomban alapítanak vállalatot, amely aztán megszerez minden vagyoni értékű jogot (szellemi tulajdont), amit például a Google leányvállalatai és partnerei innen licencelnek. A felszámolt licencdíj pedig minden évben éppen annyi, mint amennyi profitot a leányvállalatok megtermeltek.

Itt jön a képbe a holland érdekeltség, amin keresztül a nagyvonalú holland adótörvényeket kihasználva a már említett jogokat és licenceket átfolyatják egy másik ír vállalatba. Vagyis ahogy a trükk elnevezése is mutatja, van két ír cég, amelyek közrefognak egy hollandot, azaz kész a szendvics. A dolgon még csavartak is egyet, ugyanis a Google a klasszikus adóparadicsomnak számító Bermudán székelt, és az ír adótörvények értelmében egy társaság abban az országban számít adóalanynak, ahol a vezetése található. A Bloomberg beszámolója szerint a Google csak 2014-ben 2,4 milliárd dollárnyi adóbefizetést spórolt meg globális szinten annak köszönhetően, hogy a nemzetközi bevételeiből 10,7 milliárd eurónyit egy holland leányvállalaton keresztül a Bermudán létrehozott céghez irányítottak át.

 

Figyelmeztetik a részvényeseket

A kiskapuk adta lehetőségek kihasználásával az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) becslése szerint a szervezet tagországaiban évente akár 240 milliárd dollárnyi (ez 67 685 milliárd forint, vagyis a magyar éves GDP több mint duplája) adóbefizetést kerülnek el a nagy globális vállalatok. Bár a trükközés nem a technológiai cégek kiváltsága, igen nagy az arányuk az ezekkel az eszközökkel élő társaságok között. A Financial Times márciusban közölt egy elemzést, amelyből kiderült, hogy 136 amerikai tőzsdei vállalat küldött figyelmeztetést a részvényeseknek a növekvő adóteher jelentette kockázat kapcsán, és ezek 20 százaléka a technológiai szektort képviselte. A jelzett veszély részben abból adódik, hogy az Európai Unió igyekszik keményen fellépni az adóelkerülés ellen. Ennek részeként vizsgálat indult az európai adóparadicsomok kapcsán; ennek eredményei már meg is vannak. Írországban például megszűnik a „dupla ír” lehetősége, igaz nem azonnal, hanem fokozatosan. A szabályozás ugyan 2015 elején lépett életbe, de azok a társaságok, amelyek már korábban alkalmazták ezt a modellt, 2020 végéig folytathatják így a tevékenységüket – köztük a Google, az Apple, a Facebook és a LinkedIn.

Egy másik fontos eszköz az ATAP, amely az EU adóelkerülés-visszaszorítását célzó irányelvtervezete. Az elképzelést részletesebben az év elején mutatták be, és a BDO Magyarország készített róla elemzést. A szabálytervezet többek között a kamatlevonásra, a tőkekivonás adóztatására, a harmadik államokból származó jövedelemre, illetve a legalább 50 százalékban ellenőrzött külföldi érdekeltségek kapcsán vezetne be változtatásokat.

 

Magyar modell

Akcióba lendült a magyar kormány is annak érdekében, hogy magyarországi bevételeik után is adózásra késztesse a nagy webes cégeket. A jövő évi adócsomagban jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által csak Google-adóként emlegetett tétel, ennek lényege, hogy sorozatos bírságokkal igyekeznek kikényszeríteni az adófizetést. Az NGM május elején a javaslattal kapcsolatban azt közölte: annak eredményeként a hazánkban gazdasági tevékenységet végző világcégek sem mentesülhetnek a közteher-fizetési kötelezettség alól. Az új eszköz a reklámadó-kötelezettség teljesítésének kikényszerítésére szolgál. Így például 10 millió forintos, többször ismételhető, exponenciálisan növekvő bírsággal számolhat az a Magyarországon adózóként nem nyilvántartott reklámközzétevő, amely – az adóhatósági felhívás ellenére – nem tesz eleget bejelentkezési kötelmének. A javaslat ugyanakkor egymilliárd forintban maximálja az ugyanazon adóalany terhére összesen kiszabható bírság összegét. A helyzet rendezése azért fontos, mert a múlt évben már az 56,17 milliárd forintos digitális reklámpiac mintegy felét tudhatták magukénak a globális szereplők, ami főként a Google-t és a Facebookot jelenti.

Míg a magyar médiacégeknek nem nagyon van választásuk a reklámadó megfizetését illetően, ezek a vállalkozások eddig nem fizették ezt a terhet. Persze kérdés, hogy a legfeljebb egymilliárd forintos bírság jelentette fenyegetés mennyire éri majd el a kívánt célt. A reklámadó mértéke a százmillió forintot meghaladó hirdetési bevétel után 5,3 százalék. A tavalyi digitális hirdetési piac fele 28,085 milliárd forint, ez után a reklámadó tétele 1,48 milliárd forint, vagyis már nem olyan nagy a különbség, és szakértők szerint az online reklámpiac mérete, valamint a nemzetközi vállalatok részesedése is nő az idén.