Trendfigyelő

20_www.wired.co.uk.jpg
Forrás: ITB
Magyarország, drónok, 2016.

A drónokat lelövik, ugye?

Magyarországon és világszerte hódítanak a drónok, a jogalkotás azonban még nem tart lépést a használatukkal. Amerikában február végére kell regisztrálni a magánkézben lévő gépeket. Hazánkban is folyik már a szabályzás előkészítése, és 2018-ra megszülethet az egységes, uniós szintű szabályozás.

Amerikában január 21 -e volt az utolsó nap, amikor ingyenesen regisztrálhatta bárki a tulajdonában lévő drónt. Február 19-ig kötelező mindenkinek megtenni ezt, de már 5 dollárba kerül, a moratórium után viszont büntetést mérnek ki a „rendszámmal” nem rendelkezőkre. Az FAA (Amerikai Légügyi Hatóság) a fél fontnál (22,7 dekánál) nagyobb, de 55 fontnál (25 kilónál) könnyebb drónokat kötelezte regisztrációra. Az ennél nehezebb repülő tárgyak már repülőgépnek minősülnek, és engedélykötelesek, ilyenek például a „Reaper” harci drónok. is.

A (drágább) hobbidrónok tehát nem kerülhetik el a sorsukat, de az egész processzust online lehet elintézni, csak email és egy hitel- vagy bankkártyaszám, valamint egy lakcím és egy postai elérhetőség kell hozzá. Viszont, ha valaki kereskedelmi (esküvői fotózás és videózás, őrző-védő feladatok stb.) célra akarja használni, már változik a helyzet: papíron kell regisztrálni, pontosan be kell határolni, milyen feladatra fogják bevetni. Minden drón kap egy egyedi rendszámot, ezt fel kell tüntetni jól láthatóan rózsaszín tintával (sic!). Ha valaki ezt elmulasztja, akár 27 500 dolláros (kb. 8,2 millió Ft) büntetést is kaphat. Január végére már 300 000 drónt sikerült regisztrálni az ingyenesen, mégis sokan neheztelnek a kormányra, mert a drón-adatbázis nyilvános, attól tartanak, hogy meghekkelhetik.

 

Szabályozásra várva

Hazánkban még készül csak a szabályzat, de a jogalkotás szokás szerint nem tart lépést a technológiával. Csak 2018-ra ígérik az uniós szintű és egységes szabályozást Európában. A jogszabály-alkotási folyamat már zajlik, amely a pilóta nélküli járművek ügyével foglalkozik, de csak a kezdeti szakaszban tart.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) készített egy munkaanyagot, de a társadalmi és szakmai egyeztetések sora várhat még a dróntörvényre, míg elfogadást nyer. Az Európai Bizottság gyorsabb, mert ígéretük szerint 2016-tól fokozatosan fogják integrálni a drónokat a polgári légtérbe.

A CES 2016-on is kiderült, mekkora a repülő eszközök piaci potenciálja. Csak az Amazon több mint 20 000-et értékesített karácsonykor, havonta mintegy százezer talál új gazdára. Ha így folytatódik a „drónőrület”, a piac volumene elérheti a 100 milliárd dolláros álomhatárt is, 2035-re pedig mindenkinek lesz legalább egy drónja – mint ma mobiltelefonja. Mindez a magánszektorra vonatkozik, az ipari (mezőgazdasági és katonai) drónok használatának terjedése megfontoltabb.

Magyarországon is terjednek a drónok, már 100 kereskedelmi célú engedélyt adott ki az NKH, ezek egy adott rendezvényen (koncerten, sporteseményen stb.) folytatott tevékenységre vonatkoznak. 19 ezer forintba kerül esetenként, és 3 ezer forintos légtérengedély is kell hozzá. Az engedélyezési procedúra 21 napos ügyintézési határidőt igényel, tehát jó előre érdemes bejelenteni. Jó hír: már 3 hónapra is megadják, és ki is terjeszthető, ha nyáron a fesztiválszezonban több  tömegrendezvényen is forgatunk.

Csak hobbicélra szerencsére nem kell (még) ilyen hatósági engedély. Viszont teljes körű büntetőjogi felelősség terheli az üzemeltetőt a használat során bekövetkezett balesetekért, anyagi kár okozásáért –  és a légi közlekedés szabályainak a megsértéséért. Vagyis érdemes csak a tulajdonunkban lévő területeken használni a drónt, és kerülni a közterületeket, mivel jogi szempontból légi járműnek minősülnek, vagyis hiába nincs jelenleg hatályos szabályozás külön a drónokra, a légi közlekedési törvények vonatkoznak rájuk.

A magánszféra és az adatvédelem miatt szokott a jogászok feje fájni a drónokkal kapcsolatban. Az általuk rögzített személyes adatok (fotók és videofelvételek, de GPS-pozíciók is) személyiségi jogi aggályokat vetnek fel, ezek megsértéséért vagy közléséért már ma is perelhetnek. De érdemes azt is figyelembe venni, hogy ha lezuhan egy drón működése közben, okozhat káresetet vagy akár személyi sérülést is, jöhetnek a kártérítési perek. Több biztosító is várja a rendes szabályozást, mert tömeges elszaporodásuk nagy piacot jelenthet a drónbiztosítások számára. Ébredezik a drónok ellen védő eszközök piaca is…

 

Megfontoltan halad az EU

Az EU-ban az RPAS (Remotely Piloted Aircraft Systems, távvezérelt repülő eszköz) nevet kapták a drónok. Egyes országok ugyan hellyel-közzel rendelkeznek nemzeti szintű biztonsági szabályozásokkal, de mindenképpen szükséges egy koherens szabályrendszer kidolgozása. Tavaly július 31-től szeptember 25-ig zajlott le egy átfogó konzultációs folyamat, és háttéranyagok is készültek.

A szabálytervezet hivatalosan az A-NPA nevet viseli, három fő kategóriába sorolják a drónokat. A „nyílt” kategóriába tartoznak a játék- és mini változatok (1 kg tömeghatárig), a nagyon kisméretű gépek (4 kg-ig), és a kis méretű drónok. Ezekben az alkategóriákban a 25 kilogrammot meg nem haladó felszállótömegű, és 150 méternél alacsonyabban repülő drónok szerepelnek. Fontos megkötés, hogy ezek csak a pilóta látóterében repülhetnek majd, tömeg fölé nem vihetők, és a (később kijelölendő) drónmentes zónákban tilos használni.

A „különleges” kategóriába a közepes kockázatot jelentő drónokat sorolták, itt már a légügyi hatóságokkal együtt kell működnie az üzemeltetőnek (dokumentáció, kockázatértékelés is szükséges), csak ekkor kaphatnak működési és üzemeltetési engedélyt. A „minősített” kategória a legszigorúbb, ez gyakorlatilag a személyszállító légiközlekedés szabályait másolja. Szükség van légi alkalmassági tanúsítványra, pilótaengedélyre, és távoli üzemeltetői tanúsítványra (ROC-ra) is.