Top 5

08_1_Miguel_Montaner_580px.jpg
Forrás: ITB
top.sztorik

Lezárult egy korszak? Új kezdődik helyette!

Újabb sebességváltás jön a hazai internetezésben, decemberben sorra álltak a SZIP 2.0 mellé az iparági szereplők, és az is kiderül, hogy a frekvenciahosszabbításnak köszönhetően a 3G-s frekvenciasávban is megjelenhetnek a legkorszerűbb szolgáltatások. Eközben lezárult egy korszak a CeBIT végével, a Marriottra pedig félmilliárd ember neheztelhet.


#1 Tovább fokozzák a tempót Még be sem fejezték valamennyi projektet a Szupergyors Internet Program keretében, máris meghirdették a kezdeményezés második fázisát, amelyhez decemberben több szolgáltató és iparági szervezet is csatlakozott. A SZIP 2.0-ként emlegetett program célja, hogy legalább 100 Mbit/s-os letöltési sebességre alkalmas, de akár a gigabites hozzáférést is lehetővé tevő hálózatokat építsenek az országban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezdeményezett program keretében megvalósuló újabb fejlesztések felgyorsítása érdekében az állami és a piaci szereplők kiemelt hangsúlyt fektetnek az összehangolt állami szerepvállalásra, a bürokratikus előírások további leépítésére és az adópolitikai ösztönző intézkedésekre. Az eredeti SZIP esetében a magyar kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2018 végére az ország teljes területén elérhető legyen legalább 30 Mbit/s letöltési sebességet kínáló hálózat, ezzel egyébként két évvel megelőztük az európai uniós irányelvet. A projekt előkészítéseként elkészített felmérés szerint nagyjából egymillió háztartáshoz kellett elvinni az elmúlt bő két évben a gyorsabb internetezés lehetőségét.


#2 Hosszabbított az NMHH December elején jelentették be, hogy a Magyar Telekom és a Vodafone frekvenciahasználati jogosultságát is meghosszabbította a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a 3G-s szolgáltatást biztosító 2100 megahertzes frekvenciasávban. Mindkét társaságnak 11 milliárd forintos egyszeri díjat kell fizetnie a hosszabbításért. A Telekom azt is közölte, hogy az egyszeri díj mellett a jövőbeni éves sávdíj jelenértékét további 4,2 milliárd forint összegben 2018 negyedik negyedévében aktiválják. A cég tájékoztatása szerint a mostani hatósági határozatnak köszönhetően az érintett frekvenciasávban is megjelenhetnek a legkorszerűbb mobiltechnológiák. A Magyar Telekom jogelődje, a T-Mobile Magyarország a jelenlegi, 2019. december 27-ig tartó jogosultságot 2004-ben szerezte meg. A Vodafone a hosszabbítás kapcsán azt közölte, a társaság célja, hogy a UPC Magyarország korábban bejelentett – az Európai Bizottság, mint versenyhatóság jóváhagyását váró – felvásárlásával olyan konvergens szolgáltatóvá váljon, amely kiváló felhasználói élményt nyújtó mobilszolgáltatása mellett országos szinten képes a konvergens szolgáltatások teljes spektrumát nyújtani, beleértve a vezetékes szélessávú és televíziós szolgáltatásokat is. A 2100 MHz-es frekvencia sávdíja havonta 56,25 millió forint.


#3 Vanda segít az ügyfeleknek Decemberben a nagyközönség is megismerhette a Telekom igazi üdvöskéjét, a soha nem fáradó, mindig készséges és udvarias, ráadásul egyre okosabb ügyfélszolgálati munkatársát. A cég még tavaly tavasszal mutatta be Vandát, a virtuális üzleti asszisztensét, amely szép csendben átvette az ügyfélszolgálati feladatok egy részét a múlt nyáron, majd 2018 utolsó hónapjában már arról számoltak be, hogy milyen komoly lehetőségeket látnak a megoldásban. A mesterséges intelligenciának és a gépi tanulásnak köszönhetően Vanda minden egyes telefonos beszélgetés révén fejlődik, így a Telekom és a T-Systems már azt vizsgálja, hogyan lehet chatbotként bevetni az új eszközt. A jövőben a mesterséges intelligencia alapú rendszer továbbfejlesztéseként a Telekom több innovatív megoldásban gondolkodik. Kiemelkedő ezek közül az a koncepció, melynek keretében Vandát már érzelmi intelligenciával ruháznák fel, és a rendszer képes lesz kommunikációban idomulni ahhoz az érzelmi szinthez, amit az ügyfél hangjából megállapít.


#4 Félmilliárd dühös ember Az elmúlt években lassan hozzászoktunk ahhoz, hogy sorra érkeznek a hírek a hatalmas, sok millió felhasználót érintő adatlopásokról, és igazából már csak a legnagyobbakra kapjuk fel a fejünket. Az év végén a Marriott szállodalánc tudott igazán nagyot alakítani ezen a területen, mivel kiderült, hogy mintegy 500 millió ügyfelének adataihoz férhettek hozzá hackerek. Ez a Yahoo félelmetes és egyelőre verhetetlennek tűnő – becslések szerint hárommilliárd felhasználót érintő – adatvesztése után a történelem második legnagyobb, nyilvánosságra került ilyen jellegű incidense. Ráadásul ez a történet is jól mutatja, hogy mennyire könnyű akár évekig is rejtve tevékenykedniük a kiberbűnözőknek, a beszámolók szerint ugyanis az egész adatlopási akció még 2014-ben indult. Az incidens során nevek, lakcímek, telefonszámok, e-mail címek, útlevélszámok, születési adatok és szobafoglalási vagy utazási információk különféle kombinációi kerültek illetéktelenekhez.


#5 Egy korszak véget ért Igazán kemény feladatra vállalkozott Pierre-Oliver Quellmann, a Hannover Messe Digital Factory igazgatója, hiszen december elején, egy budapesti rendezvényen azt kellett elmagyaráznia az összegyűlteknek, miért döntöttek úgy, hogy megszüntetik a világ egyik legismertebb technológiai vásárát, a CeBIT-et. Előadásából kiderült, hogy a döntést a visszaeső látogatói létszám, illetve a Hannover Messe és a CeBIT közötti jelentős tematikus átfedés indokolta. Hiszen a digitális gazdaságra jellemző technológiai fejlesztések eredményeként az elmúlt években csökkent a kereslet a CeBIT-hez hasonló horizontális kiállításokra. A budapesti eseményen az is kiderült, hogy mire készülnek Hannoverben a jövőben, a gyártás, az energia és a logisztika szempontjából releváns CeBIT témákat a Hannover Messébe integrálják, míg a további témáknak új vagy már meglévő DMAG- (Deutsche Messe AG) kiállítások adnak otthont. Érdemes megemlíteni, hogy a CeBIT brand a hannoveri rendezvény megszűnésével sem tűnik el, hiszen a nemzetközi CeBIT eseményeket továbbra is megszervezik Ausztráliában, Thaiföldön, illetve márciusban debütál az oroszországi esemény.